A mitózis és a meiózis összehasonlítása

Mielőtt belemegyünk a meiózis részleteibe, szeretném, ha vázlatosan áttekintenénk a mitózis és meiózis különbségeit. A mitózist illetően ez ismétlés is, ha már láttad a mitózisos videót. A mitózis során olyan sejtből indulunk ki, amely diploid kromoszómakészlettel rendelkezik. 2n-t írok, jelezve, hogy diploid. Az embernél ez 46 kromoszómát jelent. Ebből 23-at az édesanyánktól öröklünk, 23 pedig apai eredetű. Úgy is mondhatjuk, van 23 homológ párunk, vagyis összesen 46 kromoszómánk. Miután megtörtént a mitózis, lezajlott a citokinézis és minden más is, lesz két olyan sejtünk, amely genetikai információja megegyezik a kiindulási sejtével. Van tehát két sejtünk, és mindkettő diploid kromoszómaszámú. Vagyis 2n és 2n. És mindkét sejt olyan, mint amilyen ez volt, be tudnak lépni az interfázisba, növekednek, replikálják a DNS-üket és a centroszómákat, növekednek még egy kicsit, majd mindkettő visszatér a mitózisba. És valójában így növekedik a testünk legtöbb sejtje. Így jöttél létre te magad is, egyetlen sejtből kiindulva – legalábbis ami a legnagyobb részedet illeti. Ez tehát a mitózis. Ez egy ciklus. Miután minden sejt átmegy a mitózison, az utódsejtek elölről kezdik az egész sejtciklust. Leírom egy kicsit szebben. Mitózis – nehéz volt olvasni. Na most, mi történik a meiózisban? Mi történik a meiózisban? Ide fogom rajzolni. A meiózis történései kissé mások, és két főszakaszra osztható. Egy olyan sejtből indulunk ki, amely diploid kromoszómaszámú. Egy sejtből, amely diploid kromoszómaszámú. Az interfázisban ez is replikálja a DNS-t. Ezt követően belép a meiózis 1. főszakaszába. A meiózis I végeredménye két olyan sejt, amely haploid kromoszómaszámú. Lesz tehát két sejtünk, két sejtünk, és mindkettő haploid. Tehát n és n. Ha emberekről van szó, akkor itt van 46 kromoszómánk, itt pedig 23 kromoszómánk, ebben a sejtmagban. És 23 van ebben a sejtmagban is. De még nem vagyunk kész. Ugyanis mindkettő keresztülmegy egy új fázison, erről mindjárt bővebben beszélek, amely nagyon hasonló a mitózishoz, és amely duplikálja a sejtet, két utódsejtet hozva létre. Mutatom is. Ez azt jelenti, hogy végül négy sejtünk lesz, amelyek mindegyike haploid, amelyek mindegyike haploid kromoszómaszámú. És már nem feltétlenül ugyanaz a genetikai információjuk. Mert amint keresztülmegyünk az első főszakaszon, a meiózis I-en, végeredményül lesz egy diploid helyett két haploid sejtünk... itt... Ez tehát a meiózis I. Meiózis I. Annyi történik, hogy a homológ párok szétválnak, ebbe a sejtbe jutnak olyan kromoszómák, amelyek eredetileg apaiak, és olyanok is, amelyek anyaiak. Itt is: lesznek eredetileg apaiak, és eredetileg anyaiak is. Véletlenszerűen osztódnak el, de az összes homológ pár szétválik. Ezután jön a meiózis II, a meiózis 2. főszakasza. Ez nagyon hasonlít a mitózishoz, leszámítva, hogy a kiindulási sejtek haploid kromoszómaszámúak. Fontos tudatosítani, hogy a meiózis nem ciklikus. Ezek az utódsejtek itt a gaméták. Az ivarsejtek. Gaméták. Ezek már részt vehetnek a megtermékenyítésben. Ha már itt tartunk, ha férfi vagy, akkor mindez a heréidben történik, ezek pedig a hímivarsejtek. Ha nő vagy, akkor a meiózis a petefészkeidben zajlik, és ezek pedig a petesejtek. Ha pedig egy fa vagy, akkor ezek a pollen, illetve a magkezdemény ivarsejtjei. De ezek mind felhasználódnak megtermékenyítéskor. Az ivaros szaporodáskor e sejtek összeolvadnak, létrehozva a megtermékenyített petesejtet, amely mitózissal létrehozza az új egyedet. Tehát a meiózis nem ciklikus, illetve ezek a sejtek találkoznak majd egy másik egyed ivarsejtjeivel, és összeolvadnak, és így jön létre az új egyed. Csak ezután indul újra az egész: létrejön egy új élet. De a mitózissal más a helyzet, vég nélkül tud folytatódni. Az utódsejt olyan, mint a kiindulási sejt, míg az ivarsejtek különböznek a kiindulási sejttől. Vajon hol történik a mitózis? Már beszéltünk erről a korábbi videókban. Ezek itt a testi (szomatikus) sejtjeid. A szomatikus sejtek építik fel a tested nagy részét. És hogy hol történik a meiózis? Az ivarszervekben, csírasejtekből indulva. Ahogy említettem a férfiaknál a herékben, a nőknél a petefészkekben. A csírasejtek azonban mitózissal is tudnak osztódni, így újabb csírasejtek jönnek létre, amelyek diploidok, vagy meiózisra is képesek, így hozva létre a hímivarsejteket és a petesejteket, vagyis a gamétákat.