Fő tartalom
Biológia
Tantárgy/kurzus: Biológia > 1. témakör
2. lecke: A biológia tudományaA tudományos módszer
Hogyan használják a tudományos módszert a hipotézisek ellenőrzésében?
Bevezetés
Egy biológiai kutatás általában megfigyeléssel kezdődik, azaz úgy, hogy egy dolog magára vonja a biológus figyelmét. Például egy rákkutató észreveheti, hogy egy bizonyos ráktípust nem lehet kemoterápiával gyógyítani, és gondolkodóba eshet, hogyan lehetséges ez. Vagy mondjuk, ha egy tengerbiológus azt látja, hogy fakulnak, fehérednek a kutatási terepén levő korallzátonyok, elhatározhatja, hogy utánajár, miért van ez így.
Mit kezdenek a biológusok ezekkel a megfigyeléseknek? Mit kezdhetsz Te a természet világáról tett megfigyeléseiddel? Ebben a fejezetben végigviszünk az ún. tudományos módszeren, egy logikus, problémamegoldó stratégián, melyet a biológusok mellett sok más tudós is alkalmaz.
A tudományos módszer
A biológiának és a többi tudománynak a veleje a tudományos módszer, amely a problémák megoldásának jól bevált megközelítési módja. Ez a módszer öt lépésből, valamint egy visszaigazolási lépésből áll:
- Tégy egy megfigyelést!
- Tegyél fel egy kérdést!
- Alkoss hipotézist, azaz egy ellenőrizhető magyarázatot!
- Fogalmazz meg egy előrejelzést (predikciót) a hipotézisre alapozva!
- Ellenőrizd az előrejelzést!
- Ismételd: az eredmények alapján állíts fel új hipotéziseket vagy előrejelzéseket!
A tudományos módszert minden tudomány használja: pl. a kémia, a fizika, a földrajz és a pszichológia is. Az egyes területek tudósai persze különböző kérdéseket tesznek fel és különböző módokon ellenőrzik a hipotéziseiket. A módszer azonban, amelyet logikus és bizonyítékokkal alátámasztott válaszok keresésére használnak, ugyanaz.
Példa a tudományos módszerre: kudarc a kenyérpirítóval
Tegyük szemléletesebbé a tudományos módszert úgy, hogy lépéseit egy mindennapi életből vett, gyakorlati problémára alkalmazzuk.
1. Tégy egy megfigyelést!
Tegyük fel, hogy fogsz két szelet kenyeret, beteszed őket a pirítóba és megnyomod az indítógombot. A kenyered azonban nem pirul.
2. Tegyél fel egy kérdést!
Miért nem pirult meg a kenyerem?
3. Alkoss hipotézist!
A hipotézis egy lehetséges válasz a feltett kérdésre, mégpedig olyan, amelyet valamilyen módon le lehet ellenőrizni. Például ebben az esetben a hipotézisünk lehetne az, hogy a kenyér azért nem pirult meg, mert a csatlakozóaljzat elromlott.
Ez a hipotézis nem feltétlenül a valós magyarázat, csupán egy lehetséges magyarázat, amelyet ellenőrizhetünk, hogy helytálló-e; ha nem, újabb hipotézist kell alkotnunk.
4. Tegyél előrejelzéseket (predikciókat)!
Az előrejelzés olyan eredmény, amely bekövetkezését a hipotézis helytállósága esetén várjuk. A jelenlegi példa esetén az lehet az előrejelzésünk, hogy ha az elektromos aljzat elromlott, akkor a pirítót egy másik aljzatba dugva a probléma megoldódik.
5. Ellenőrizd az előrejelzéseket!
Ahhoz, hogy a hipotézist ellenőrizzük, újabb megfigyelést kell tennünk, vagy végre kell hajtanunk egy olyan kísérletet, mely kapcsolódik az előrejelzéshez. Például esetünkben a pirítót csatlakoztatnánk egy másik aljzathoz, és megnéznénk, hogy pirít-e.
- Ha a pirító működik, akkor a hipotézis alá van támasztva, azaz valószínűleg helyes.
- Ha a pirító nem működik, akkor a hipotézis nincs alátámasztva, azaz valószínűleg helytelen.
A tesztelés eredményei vagy alátámasztják a hipotézist, vagy ellentmondanak neki, megcáfolva azt. A hipotézist alátámasztó eredmények nem bizonyítják minden kétséget kizáróan annak helyességét, de annyit igen, hogy valószínűleg helyes. Másrészt viszont, ha az eredmények ellentmondanak a hipotézisnek, akkor a hipotézis valószínűleg nem helyes. Hacsak nem csúszott hiba a tesztbe – amely lehetőséget mindig számba kell vennünk –, a vártnak ellentmondó végeredmény azt jelenti, hogy az adott hipotézist elvethetjük, és kereshetünk egy újat.
6. Ismételd!
A tudományos módszer utolsó lépése az, hogy elgondolkodunk az eredményeken, és ez alapján tesszük meg a következő lépéseket.
- Ha a hipotézist alátámasztottuk, végezhetünk további teszteket, hogy megerősítsük, vagy felülvizsgálhatjuk, hogy pontosabb legyen. Például utánajárhatunk, miért romlott el az aljzat.
- Ha a hipotézis nem lett alátámasztva, akkor új hipotézissel állunk elő. Például a következő hipotézis lehetne az, hogy talán elszakadt egy drót a pirítóban.
A legtöbb esetben a tudományos módszer ismétlődő folyamat, más szóval inkább kör, mint egyenes vonal. Az első körbeérés végeredménye lesz a visszacsatolás, amely segítségével a következő körben már jobb kérdéseket tehetünk fel.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.