If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

Sejtkapcsoló struktúrák

Az intercelluláris (sejtek közötti) sejtkapcsoló szerkezetek típusai, többek közt a plazmodezmák, a tight junction (szoros kapcsolat), a gap junction (réskapcsolat) struktúrák és a dezmoszómák.

Bevezetés

Ha egy házat építenél, hogyan kapcsolódnának egymáshoz a szobák? Lehet, hogy azt szeretnéd, hogy át lehessen sétálni az egyik szobából a másikba, ezért ajtót tennél a szobák közé. Más esetekben azt szeretnéd, hogy a szomszédos falak szorosan kapcsolódjanak egymáshoz, ezért esetleg erős csavarokat szerelnél be. Megint más esetekben talán azt szeretnéd elérni, hogy a falak egészen szorosan simuljanak egymáshoz – például azért, hogy ne mehessen közéjük víz.
A sejtek esetében is ugyanezek a lehetőségek merülnek fel, amikor a mellettük levő sejtekkel szövetekké szerveződnek. Építsenek be ajtókat, amik közvetlenül összekötik őket a szomszédokkal? Hegesszék magukat pontonként a másikhoz, hogy egy szoros réteget képezzenek, vagy akár ragasszák össze magukat, hogy megakadályozzák a víz átjutását a szöveten? A különböző sejttípusoknál megtalálhatóak mindezeket a különféle feladatokat ellátó sejtkapcsolatok. A jelen tananyagban ezekről lesz szó.

A plazmodezmák

A sejtfallal körülvett növényi sejtek membránjai – az állati sejtekkel ellentétben – nem érintkeznek egymással nagy felületen. Ehelyett speciális sejtkapcsolatokkal, úgynevezett plazmodezmákkal rendelkeznek, melyek olyan lyukak a sejtfalon, ahol két sejt között lehetővé válik a közvetlen citoplazmatikus kapcsolat.
Plazmodezma révén kapcsolódó sejtek ábrája, amely bemutatja, hogyan juthatnak át anyagok az egyik sejt citoplazmájából a szomszédos sejtbe a plazmodezmán keresztül.
Kép forrása: OpenStax Biology.
A plazmodezmákat sejtmembrán béleli, amely a két oldalon a két sejt membránjában folytatódik. Minden plazmodezmán átnyúlik egy keskeny citoplazmahíd, benne egy még keskenyebb endoplazmatikus retikulummal (ez a fenti ábrán nincs ábrázolva).
Egy bizonyos mérethatárnál kisebb molekulák passzív diffúzió révén, szabadon áramolhatnak a plazmodezmán keresztül. A mérethatár különböző növényekben eltérő, sőt, még az egyes növényeken belül is függ a sejtek típusától. Egyes plazmodezmák külön-külön kitágulhatnak (dilatálódhatnak), lehetővé téve nagyobb molekulák, például fehérjék átjutását is, azonban ennek folyamata még nem teljesen tisztázottstart superscript, 1, comma, 2, end superscript.

A réskapcsolatok

A működésük szempontjából az állati sejtek réskapcsolatai (angolul gap junction) nagyon hasonlítanak a növényi sejtek plazmodezmáira: szomszédos sejtek közötti csatornák, amelyek lehetővé teszik az ionok, víz és más anyagok átjutásátcubed. A szerkezetük szempontjából azonban a réskapcsolatok és a plazmodezmák meglehetősen különbözőek.
Gerincesekben a réskapcsolat kialakulásához hat membránfehérje, úgynevezett connexinek szükségesek. Ezek egy megnyúlt, fánkszerű struktúrát képeznek, amelyet connexonnak nevezünk. Amikor a szomszédos sejtek connexonjainak a pórusai, vagy „fánklyukjai” egymással szembe kerülnek, a sejtek között csatorna alakul ki. (A gerinctelenek réskapcsolatai is hasonlóan jönnek létre, de azok az innexin nevű fehérjéket használják erre.)start superscript, 4, end superscript
Egymással réskapcsolatok révén kapcsolódó sejtek sejtmembránjának ábrája. Amikor két különálló sejt connexonjai egymással szembe kerülnek, csatorna alakulhat ki, amely az egyik sejtből a másikba vezet.
Kép forrása: OpenStax Biology. Mariana Ruiz Villareal ábrájának módosított változata.
A réskapcsolatok különösen fontosak a szívizomban: a réskapcsolatokon átáramló ionok révén az összehúzódást kiváltó elektromos jel gyorsan terjed a szívizomsejtekben, így lehetővé teszi a sejtek összehangolt összehúzódását.

A tight junction (zonula occludens)

Nem minden sejtkapcsolat teszi lehetővé a citoplazmák összeköttetését. Helyette például a tight junction (másnéven zonula occludens) vízzáró szigetelést biztosít két kapcsolódó állati sejt között.
A tight junction helyén a sejteket a claudin nevű tight junction fehérjék egyes csoportjai tartják össze. Minden fehérjecsoport a szomszédos sejt membránjának egy partnercsoportjával áll kapcsolatban. A csoportok láncokká szerveződnek, amelyek elágazó hálózatot hoznak létre, így a több lánc szorosabb szigetelést tesz lehetővéstart superscript, 5, end superscript.
Tight junction-ök révén kapcsolódó két sejt ábrája. A tight junction-ök szegecsekhez hasonlóak, és számos láncot alkotnak, egyenes és háromszög alakzatban.
Kép forrása: OpenStax Biology. Mariana Ruiz Villareal ábrájának módosított változata.
A tight junction szerepe, hogy megakadályozza a folyadék átjutását a sejtek között, ezzel a sejtek (például azok, amelyek a szerveket bélelik) egy áthatolhatatlan réteget hoznak létre. Például a húgyhólyagodat bélelő epitélsejtek megakadályozzák, hogy vizelet szivárogjon az extracelluláris térbe.

A dezmoszómák

Az állati sejteknek lehet még dezmoszómáknak nevezett setjkapcsolataik is, amelyek szomszédos hámsejtek között ponthegesztésszerű kapcsolódást biztosítanak. A dezmoszómát egy fehérjekomplex hozza létre. Ennek a komplexnek egyes fehérjéi átnyúlnak a sejtmembránon, míg mások a sejten belül rögzítik a sejtkapcsolatot.
Két szomszédos sejt membránjában speciális adhéziós fehérjék, cadherinek is találhatók. Ezek a sejtek közötti térben kapcsolódnak össze, egybetartva ezzel a két membránt. A sejten belül a cadherinek egy citoplazmatikus plakknak nevezett struktúrához kapcsolódnak (az ábrán pirossal jelölve), amely az intermedier filamentumokhoz kötődik, így segít a sejtkapcsolat lehorgonyozásában.
A dezmoszómák egymáshoz tűzik a szomszédos sejteket, lehetővé téve, hogy a nyúlékony szervekben és szövetekben, mint pl. a bőr vagy a szívizom, a sejtek kapcsolatban maradjanak egy folytonos réteget alkotva.