If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

Bevezetés a sejtekbe

Bevezetés a sejtekbe, felfedezésük története és a sejtelmélet fejlődése.

Bevezetés

Csukd be a szemed, és képzelj el egy téglafalat. Mi az alapvető építőegysége ennek a falnak? Természetesen egyetlen tégla. Akárcsak a téglafal, a tested is hasonlóképpen, építőegységekből épül fel, a tested építőegységei pedig a sejtek.
Szerencsére a sejtjeid sokkal érdekesebbek a tégláknál. (Mint ahogy kétségkívül te is jóval érdekesebb vagy egy téglafalnál!) Egy tégla általában téglatest alakú, csakúgy, mint az összes többi tégla, míg a sejtek számos formával bírhatnak – kerek, szögletes, orsószerű, vagy akár csillag alakúak is lehetnek. A téglák alapvetően mozdulatlanok, míg sok fajta sejt boldogan vándorol egyik helyről a másikra. Arról nem is beszélve, hogy ha félbevágunk egy téglát, csak még több téglát kapunk, míg ha egy sejtet vágunk félbe – ami elég trükkös, tekintve, hogy milyen apróak – bonyolult és egyben gyönyörű szerkezetek sorát fogunk látni, amelyek a sejt működését segítik. Igen, a sejtek építőelemek, de a világ legcsodálatosabb építőelemei!
A sejtek rengetegféle szerepet töltenek be szervezetünkben. A hámsejtek például a bőrünk részeként testünk külső felületét védik, továbbá a szerveinket, valamint testünk üregeit borítják. A csontsejtek csontjaink felépítésével biztosítanak tartást testünknek. Az immunrendszerünk sejtjei a támadó baktériumokkal szemben veszik fel a harcot. A vér és a vérsejtek oxigént és tápanyagokat szállítanak szervezetünkben, miközben eltávolítják a szén-dioxidot. Mindegyik sejttípus létfontosságú szerepet játszik szervezetünk növekedésében, fejlődésében és mindennapi karbantartásában.
Rendkívüli sokszínűségük ellenére, bármennyire különböző organizmus sejtjeiről legyen is szó – a lenti képeken balról jobbra haladva: emberi, hagyma-, vagy baktériumsejtek – bizonyos alapvető tulajdonságokban mégis egyeznek. Későbbi tananyagokban ezek közül többet is megvizsgálunk majd. Most azonban tekintsünk be röviden a sejtelméletbe, valamint abba, hogyan is fedezték fel a sejteket.
A módosított kép forrása: "Introduction: Figure 1"; OpenStax College, Biology, CC BY 3,0; a: Ed Uthman, MD által módosított munka; b: Umberto Salvagnin által módosított munka; c: a Northeastern University Lewis laboratóriumának munkatársai: Anthony D'Onofrio, William H. Fowle, Eric J. Stewart és Kim Lewis által módosított munka; skála: Matt Russell

Sejtelmélet

Ma már egyértelműnek tűnhet, hogy minket, és más élő szervezeteket is sejtek építenek fel. Az 1600-as évek előtt ez azonban egyáltalán nem volt nyilvánvaló, azon egyszerű oknál fogva, hogy senki sem látott közelről, életnagyságban egyetlen sejtet sem. Ahhoz, hogy egy darabka szövetben egy-egy sejtet, vagy folyadékmintában bizonyos baktériumokat tudjunk megkülönböztetni, viszonylag nagy teljesítményű mikroszkópok kifejlesztésére volt szükség. Ezekkel a műszerekkel fel lehet nagyítani azokat a vizsgálni kívánt tárgyakat, amelyek máskülönben szabad szemmel aligha lennének láthatóak. Ha szeretnél többet megtudni arról, hogyan használják manapság a mikroszkópokat a biológia területén, olvasd el a Mikroszkópia című tananyagot.
Az első személy, aki mikroszkopikus struktúrákként vizsgálta a sejteket, a brit tudós, Robert Hooke volt. Ő is nevezte el őket sejteknek. A Micrographia című könyvében a sejt kifejezéssel egy dobozszerű szerkezetre utal, melyet akkor figyelt meg, amikor egy egyszerű mikroszkópon keresztül elhalt parafa szövetet vizsgált1. Azért választotta a sejt (angolul: „cell”) nevet, mert a mikroszkópban vizsgált parafa metszete a kolostorbeli szerzetesek egyszerű celláira emlékeztették2.
A Hooke által megfigyelt sejtek azonban halott szövetben voltak, sőt, a brit tudós valójában az igazi sejtek halála után hátramaradt sejtfalakat látta. Anton van Leeuwenhoek, egy holland boltos és lencsekészítő volt az első ember, aki már élő, mozgó sejteket is vizsgált. Az 1670-es években, Hooke könyvének ihletésére, saját, nagyobb teljesítményű mikroszkópokat kezdett építeni3. Ezek már lehetővé tették, hogy élő, egysejtű organizmusokat – például baktériumokat –, ill. spermiumokat vizsgáljon, amelyeket együttesen „animalcules”-nek, vagyis kicsi állatoknak nevezett.
A sejtek létezésének felfedezése ellenére a tudósoknak meglehetősen sok időbe telt, míg megbizonyosodtak afelől, hogy a sejtek nem csupán furcsa mellékszereplői az életnek, hanem minden növény, állat és más élőlény alapvető építőkövei. Csak az 1830-as években változott ez meg, amikor is Matthias Schleiden botanikus és Theodor Schwann zoológus forradalmian új ötlettel állt elő, miszerint a növények és állatok minden egyes része sejtekből épül fel, és ezek a sejtek más sejtekből is létrejöhetnek4.
Rudolf Virchow, német tudós később kiegészítette az elméletet azzal, hogy minden sejtnek más sejtből kell származnia, nem pedig csak akkor jöhetnek létre sejtek ily módon, ha a körülmények kedveznek ennek5. Úgy tűnik, azonban, hogy ezt az ötletet valójában egy lengyel tudóstól, Robert Remaktól lopta6.
A korai gondolkodók elképzeléseit a modern sejtelmélet foglalja össze, amely az alábbi állításokat tartalmazza:
  1. Minden élőlény egy vagy több sejtből épül fel.
  2. A sejt az élet alapegysége.
  3. Az új sejtek már meglévő sejtekből jönnek létre.
Ez mind szép és jó, de egy valami azért elgondolkodtató: ha a sejtek más sejtekből származnak, akkor hogyan jött létre az első sejt? Későbbi tananyagokban – melyekben az élet eredetét tárgyaljuk – vissza fogunk térni erre a fogas kérdésre.

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

Még nincs hozzászólás.
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.