Prokarióta és eukarióta sejtek

Amikor nagyon nagy csoportokba szeretnénk sorolni az általunk ismert élővilágot, akkor azt kategorizálhatjuk eukariótaként, tehát eukariótaként, vagy prokariótaként. Prokarióta. A legnagyobb különbség az eukarióták és a prokarióták között a membránnal határolt sejtszervecskék, melyek az eukariótáknál jelen vannak, a prokariótáknak viszont nincsenek. A leginkább figyelemre méltó ebben a membránnal határolt sejtmag. Tehát egy eukariótában a genetikai információ egy membránnal határolt sejtmagban lesz. Tehát ez itt a sejtmag. Ez itt a sejtmag, és a belsejében található a genetikai információ, a DNS-ed. Itt, a prokarióta sejtben ez lesz a DNS. Lehet, hogy fel lesz tekeredve a sejt egyik részében, amelyet hívhatnánk nukleoidnak, de ez nem membránnal határolt. Hadd írjam ezt le. Nincs membrán. Nincs membránnal határolt sejtmag. Ám nem ez az egyetlen különbség az eukarióták és a prokarióták között. Ez az, ami a legszembetűnőbb, annyira, hogy az eukarióta szó „karióta” része a görög „karyon” – azaz diófélék vagy mag – szóból ered. Hadd írjam le világosabban. Tehát ez a szó magot jelent, mint a dió, mogyoró vagy a gabona magja, míg a prokarióta "mag előtti"-t jelent. Tehát nem látjuk, és a magra csak úgy gondoltam, mint membránnal határolt szerkezetre, különösen a membránnal határolt sejtmagra, itt. De ez még nem minden. Az eukariótáknak lesznek még más membránnal határolt struktúrái, melyeket nem látsz majd a prokariótáknál. Például látni fogsz mitokondriumokat. Mitokondriumokat az eukarióta sejtekben, növényi és állati sejtekben egyaránt. Viszont prokarióta sejtekben nem láthatóak ilyenek. És vannak más fajta membránnal határolt struktúrák. Láthatsz bennük például Golgi-készüléket. Ez itt egy eukarióta sejt mikroszkópikus képe. És pontosan itt látod a Golgi-készüléket, amely a fehérjék csomagolásában segít. Itt egy mitokondrium mikroszkópikus képét látod. Ez pedig a sejtmag mikroszkópos képe. Itt láthatod a sejtmaghártyát. Itt látod az összes genetikai információt. Mindenhova kiterjed. Itt kromatin formában van, de látod, hogy itt különösen sűrűn van csomagolva. Pont így rajzoltuk le itt is. Tehát ez az összes DNS kromatin formában, de ezt a részt, amely rendkívül sűrű, sötét ezen a mikroszkópos képen, ezt hívjuk sejtmagvacskának. Ezt hívjuk sejtmagvacskának, vagy nukleólusznak. És már tudjuk, hogy ez az, ahol a riboszomális RNS készül. És a riboszomális RNS az a része a riboszóma szerkezetének, amely elengedhetetlen a transzlációban, vagy úgy is mondhatjuk, a fehérjék építésében, az mRNS-ben található információ alapján. Ebbe majd mélyebben belemegyünk más videókban. Tehát ezek itt a riboszómák, amelyek riboszomális RNS-ből valamint fehérjékből épülnek fel. És itt, ebben a sejtmagvacskában történik mindez, a sejtmag sűrűbb részében. Tehát a legfontosabb különbség az eukarióta sejtnél, hogy van membránnal határolt sejtmag, illetve más membránnal határolt szerkezetek, például mitokondriumok. Sőt igazából van néhány elmélet, mely szerint a mitokondriumok először prokarióta szervezetek voltak, amelyek elkezdtek szimbiózisban élni egy nagyobb eukarióta sejt belsejében. A másik különbség pedig, hogy az eukariótákban a DNS általában több szálból áll. Tehát a DNS, ha valahogy kiegyenesítenéd, többszálú lenne. Prokariótákban viszont a DNS általában kör alakú. Történjék vele bármi, össze is lehet bogozni, de végül akkor is kör alakú DNS lenne. Tehát ez a három alapvető különbség: sejtmaghártya, membránnal határolt egyéb sejtszervecskék, mint a mitokondriumok és a Golgi-készülék, és akkor ott van még a többszálú DNS is kör alakú DNS-sel szemben. A másik dolog az, hogy az eukarióták nagyobbak, míg a prokarióták kisebbek és általában egyszerűbbek. Tehát most, hogy ismerjük a kulcsfontosságú különbségeket, milyen példákat adhatunk az eukariótákra? Nos, az eukariótákhoz tartoznak a legtöbben azokból, amelyekkel napi kapcsolatban állunk, vagy úgy gondoljuk, hogy napi kapcsolatban állunk. Ide tartozik az összes többsejtű szervezet. Többsejtű szervezetek. Tehát itt állatokra, növényekre, gombákra gondolok. Ide tartoznak a protiszták. Ez itt egy papucsállatka. Ez eukarióta. Van membránnal határolt sejtmagja és más sejtszervecskéi. Ezek itt egy vöröshagyma gyökércsúcsának sejtjei. Tehát ezek növényi sejtek. Ahogy láthatod is, meg vannak festve. Itt láthatod a membránnal határolt sejtmagot. Ez igazából azért menő kép, mert a mitózis különböző szakaszaiban láthatod a sejteket, ami érdekes. Állati sejtek, amik téged is felépítenek, Te eukarióta vagy. Tehát mi a prokarióta? Nos, valószínűleg a baktériumok a leggyakoribb példa erre. Baktériumok, itt, ezek prokarióták. Aztán amik kevésbé ismertek, vagy jóval kevesebbszer említettek, azok az archeák. Az archeákról kezdetben úgy gondolták, hogy a baktériumok egyfajta formája, annyi különbséggel, hogy szélsőséges körülmények közt élnek. De most már tudják, hogy ez egy teljesen más birodalom: Archeák. Tehát amikor az élővilág birodalmaira gondolunk, a jelenlegi álláspont az, hogy itt vannak a baktériumok, itt vannak a baktériumok, itt az archeák. Itt vannak az archeák, és aztán vannak még eukarióták. Ezt ide írom - tehát eukarióták. És ezek azok, amelyekre az általunk említett összes tulajdonság jellemző, tehát ez tartalmazza az állatokat és növényeket, gombákat és egysejtű eukariótákat, protisztákat és ilyesmiket. Tehát még egyszer, ha a nagyobb kategóriákat néznénk, ezek lennének a prokarióták, és persze ezek az eukarióták. Remélhetőleg ez segít, hogy jól átlásd ezt a témát.