Az endomembrán rendszer

Ebben a videóban áttekintést szeretnék adni az eukarióta sejtek endomembrán rendszeréről. Endomembrán rendszer. Általánosan fogalmazva az endomembrán rendszer az összes olyan membrán együttese, amelyek kölcsönhatásba lépnek egymással a sejt belsejében. Hogy milyen membránokról beszélünk? Nos, kezdhetjük azzal, hogy magáról a sejtmembránról ejtünk pár szót. És ezen membránok mindegyikének kettős foszfolipid rétegei vannak. Néha "csalok" és kettős lipidrétegeknek hívom őket, de ezek kettős foszfolipid rétegek. Tehát ha itt ránagyítok, erre a vonalra, ez valójában a foszfolipidek kettősrétege, és így néz ki. Vagyis itt vannak ezek a hidrofil fejek, amelyek kifelé mutatnak, és a befelé mutató hidrofób farki részek. Tehát kifelé mutató hidrofil fejek, befelé mutató hidrofób farkak, és így tovább. Ha pedig balról jobbra nézzük, van két sor, vagy ahogy mondjuk, egy kettősréteg, ami foszfolipidekből áll. Ez igaz a sejtmembránra, és ez igaz a külső nukleáris membránra is itt. Ezt rajzoltuk az endoplazmatikus retikulumról szóló videóban. Itt pedig látható ez a két membrán. Kérdezheted is: "Oké, akkor ez egy kettősréteg?" Nem, ez valójában KÉT kettősréteg. Tehát ennek a membránnak itt egy foszfolipid kettősrétege van, és ennek a membránnak szintén van egy foszfolipid kettősrétege van. Ezt most... veszek egy másik színt... Ez, amit rózsaszínnel rajzolok át, ez a sejtmaghártya külső membránja, és folyamatos az endoplazmatikus retikulum membránjával, amit itt kezdtem el kiemelni. És ez pedig itt, amit lilával emelek ki, ez a sejtmaghártya belső membránja, és mindez az endomembrán rendszer része. Említettem az endoplazmatikus retikulumot, amelyről még több szó esik a másik, endoplazmatikus retikulumról és a Golgi-készülékről szóló videóban, de ami fontos: az endoplazmatikus retikulum az endomembrán rendszer RÉSZE. Az endoplazmatikus retikulum önmagában kiteheti vagy meg is haladhatja az 50%-át annak a foszfolipid membránrendszernek, amely a sejtet felépíti. És [a másik videóban] arról is beszéltünk, hogy mi folyik az endoplazmatikus retikulum lumenében. Ami ez a terület itt... itt... beszéltünk arról, hogy mi is történik ott. Fehérjék szintetizálódhatnak. Valójában más molekulák is, például lipidek szintézise is történik itt. A kész molekulák aztán a sima ER fele vándorolnak, majd arra helyre, ahonnan kilépnek a sima ER felszínéről. A kilépést láttuk is az endoplazmatikus retikulumos videóban, ahogy a vezikulumok lefűződnek. Ezt a területet gyakran átmeneti ER-nek hívják. Tehát ezt a területet itt, átmeneti endoplazmatikus retikulumnak nevezzük. Átmeneti... ER. Az átmeneti ER az a hely, ahol ezek a fehérjék kilépnek a vezikulumok lefűződésével. Tehát ez az átmeneti ER. Minden vezikulum olyan apró kis térrész, melyet membrán határol, így olyan dolgok, mint a fehérjék, szállíthatóak benne. És nem akarok felesleges dolgokba belemenni, de minden vonal, amit rajzolok, még ha egy darabnak vonalnak is rajzoltam, ezek foszfolipid kettősrétegek. Tehát a membrán lehet eltérő, a foszfolipid kettősrétegek eltérőek lehetnek, ha egy membránt egy másikhoz hasonlítunk, de mindegyik ugyanazzal az általános jellemzővel bír, hogy foszfolipid kettősrétege van. Összefoglalva, ezek a fehérjék kiléphetnek az átmeneti ER-ből, és el tudnak jutni a Golgi-készülékhez. És már beszéltünk arról, hogy a Golgi-készülékben hogyan érlelődnek ezek a fehérjék. S amikor azt mondom érlelődik: van itt egy csomó enzim, egy csomó Golgi-enzim, melyek sok mindent tehetnek a fehérjékkel: megjelölhetik őket, cukorláncokat adhatnak hozzájuk, így a fehérjék glikoproteinekké válnak. A megjelölt fehérjék már felhasználhatók a sejtmembránban, vagy a sejtmembránon kívül, vagy más helyeken a sejtben. Tehát például itt ez a fehérje, amelyik vezikulumban távozik, eljut a Golgi-készülékhez, a membránok ezután összeolvadnak, ami a fehérjét a Golgi-készülékbe juttatja. Itt érlelődik. Lehet, hogy glikoproteinné alakul, ki tudja, mi történik vele? És aztán ismét lefűződhet, és ez a fehérje, amely most távozott, mehet és beágyazódhat a sejtmembránba. Vagy akár kiválasztódhat a sejtből, vagy eljuthat a sejt más részeire. Mindez, amiről csak beszéltem, az endomembrán rendszernek nem kizárólagos részei. Vannak mások is, pl. vakuólumok, melyek membránnal határolt sejtszervecskék a sejtben. Növényi sejtekben a vakuólum felhasználható tárolásra, térkitöltőként tartást adhat: a vakuólumok lehetnek egészen nagyok, és vizet raktározva fontos szerepük van az egész növény tartásának kialakításában. Az állati sejtekben lizoszóma található. A lizoszóma egy membránnal határolt sejtalkotó, amelyben a dolgok lényegében újrahasznosulnak, vagy lebontódnak. Például itt van valami, egy kis csomag a külvilágból. Pár molekula... egy másik színt fogok használni... És itt... egy kicsit túl nagyra rajzoltam azt a vezikulumot... Vegyünk egy példát: ezeket a molekulákat meg kell semmisíteni. így ez a membrán itt összeolvad ezzel a másikkal, és a lizoszómába üríti a tartalmát, A lizoszómában alacsony a pH, ami fontos a lebontáshoz, a molekulák megemésztéséhez. A lebontott molekulák aztán újrahasznosíthatóak a felépítő folyamatokban. Tehát mindez az endomembrán rendszer része. Tehát még egyszer, nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy mennyire összetettek, és sokféleképpen is szépek lehetnek a sejtek.