If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

Ionok és ionvegyületek elnevezése

Az ionvegyületek pozitív töltésű ionokból, ún. kationokból és negatív töltésű ionokból, ún. anionokból álló semleges vegyületek. A kétkomponensű ionvegyületek (amelyek csak kétféle elemet tartalmaznak) elnevezésekor úgy járunk el, hogy először a kation, majd ehhez kötőjellel kapcsolva az anion nevét írjuk. Például a KCl ionvegyületet, amely kálium- és kloridionokat tartalmaz, kálium-kloridnak nevezzük.

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

Még nincs hozzászólás.
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.

Videóátirat

Nézzük meg, általában hogyan képződnek az ionok, hogyan képezhetnek vegyületeket, és hogy nevezzük a vegyületeiket. Kezdjük valamivel az első csoportból. Az első csoport gyakran alkálifémeknek nevezzük. Szóval kezdjük a káliummal. A kálium vegyjele K. Most nézzük az első csoport elemeit, itt. Az egyik dolog, ami jellemző rájuk, az az, hogy a külső héjukon egy elektron van. Így nem bánják, ha elveszítenek egy elektront. Tehát az ionizálódás során hajlamosak egy elektront leadni, és kationná, pozitív ionná válni. Nézzük azt az esetet, amikor van egy kis káliumunk, ami ionizálódott. Felírhatom így, ahogy a korábbi videókban már láttuk, és utalhatunk rá csak úgy, hogy káliumion, vagy utalhatunk rá úgy, hogy kálium egyszeresen pozitív. Utalhatunk rá kálium-kationként is. Most nézzük a periódusos rendszer másik oldalát. Ezek itt nagyon szeretnek egy elektron szerezni. Szóval a halogéneknél, ami az itt látható oszlop... Tehát ezek a halogének. A külső elektronhéjukon hét elektron van. Azt szeretnék, ha nyolc lenne, így igen jók abban, hogy elektront szerezzenek. Vegyük most mondjuk a klórt. A klór képes ionizálódni. Tehát képes elektront felvenni. Amikor a klór elektront vesz fel, negatív töltésű ion lesz, így írhatjuk azt, hogy klór egyszeresen negatív. Azonban általában anionként hivatkozunk rá, negatív töltésű ionként, így ahelyett hogy klór-anionnak neveznénk, kloridnak nevezzük. Ezt tehát kloridnak nevezzük. Elképzelheted, hogy ha a káliumnak egyszeres pozitív vagy egy plusz töltése van, és ha ennek negatív töltése van, vonzani fogják egymást, és így aztán ionvegyületet fognak képezni. A képződő ionvegyületet úgy írhatjuk fel, hogy először a pozitív iont írjuk, majd a negatív iont. És ezt itt úgy hívjuk, hogy kálium-klorid. Hadd írjam le. Kálium, kálium-klorid. Most talán azt mondod, hogy – Én csak... – várj, hadd írjam le az egészet. Tehát mivel ismered a kloridos részt, mondhatod, hogy oké, ez lesz az anion, mivel klór helyett, ami az elem neve, -id végződést írtam, ami jelzi, hogy ez egy anion, így tudom, hogy ez a klór-anion, hogy ez klorid. Mi lenne, ha valami hasonlót csinálnék a káliummal? Nos, megállapodás szerint ha valaki azt mondja, hogy kálium-klorid, tudjuk, hogy ionvegyülettel van dolgunk, és ha a klórnak egy negatív töltése van, az ionvegyület, az egész semleges lesz. Így ha ez egy mínusz, akkor tudjuk, hogy mivel ez egy az egyhez, itt egy plusz lesz, tehát tudjuk, hogy kálium-kationnal van dolgunk. Azt is mondhatod, hogy kloridion vagy klór-anion, többféleképpen is nevezheted, de ez a kálium-klorid. Van egy pozitív töltésű káliumunk és egy negatív töltésű klórunk, amit kloridnak nevezünk. A következő néhány videóban sok-sok további példát adok majd erre. Lesz közülük olyan is, ami egy kicsit bonyolultabb lesz.