Ha ezt az üzenetet látod, az annak a jele, hogy külső anyagok nem töltődnek be hibátlanul a honlapunkra.

If you're behind a web filter, please make sure that the domains *.kastatic.org and *.kasandbox.org are unblocked.

Fő tartalom

Kidolgozott példa: atomtömeg-számítás

Hogyan határozhatjuk meg a szén atomtömegét a szénizotópok tömegszámából és előfordulásuk százalékos arányából? Készítette: Sal Khan.

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

  • blobby green style avatár eszter.borcsok77 felhasználónak
    Miért a C 12-es izotópjára vonatkoztatjuk az atomok relatív atomtömegét? Miért nem más atomra, például az oxigénre?
    (1 szavazat)
    Default Khan Academy avatar avatár  felhasználónak
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.

Videóátirat

Felírtuk ide, hogy – amint ismeretes – a szén-12 a leggyakoribb szénizotóp a Földön. A Földön levő szén 98,89%-a szén-12. És tudjuk, hogy definíció szerint a tömege pontosan 12 atomi tömegegység. Ez nem az egyetlen szénizotóp a Földön, léteznek más izotópjai is. A második leggyakoribb a szén-13. A Földön levő szén 1,11%-a szén-13. És kísérletileg meghatározható, hogy a tömege 13,0034 atomi tömegegység. Ezek a számok itt tehát az atomtömeget jelentik. Ezek atomtömegek. Ebben a videóban azt tekintjük át, miképpen jutottak el a relatív atomtömeghez, amely a periódusos rendszerben található. Tehát a relatív atomtömeg. Vajon honnan származik? A „Relatív atomtömeg és az atomtömeg” című videóban láthattuk, hogy a relatív atomtömeg az egyes izotópok atomtömegének súlyozott átlaga. Szóval úgy kapjuk meg ezt a nagyjából 12,01-ot, hogy ennek a kettőnek vesszük a súlyozott átlagát. És mivel súlyozzuk? Azzal, hogy milyen gyakoriságú az adott izotóp. Ehhez azt csináljuk, hogy a 98,89%-ot szorozzuk 12-vel. Átírjuk a százalékot tizedes tört formába. Így ez 0,9889-szer 12 lesz. Ehhez pedig hozzáadunk... 1,11%-szor 13,0034-et. Ez tizedestört alakban 0,011 lesz. 1,11% az 0,011. Jaj, vagyis 111. Ezt szorzom 13,0034 atomi tömegegységgel. Mit kapunk így? Nyissuk meg a számológépet. 0,9889-szer 12 egyenlő 11,8668-cal. És ehhez hozzáadunk... hozzáadunk 0,0111-szer 13,0034-et. Először a szorzást végzi el, mivel a számológép ismeri a műveletek sorrendjét. És a végén 12,01113774-et kapunk, melyet ha századra kerekítünk, megkapjuk a relatív atomtömeget. Ennyi az egész. Így számoljuk ki a relatív atomtömeget. Tehát felírhatom, hogy körülbelül 12,01, ez az atomtömegek súlyozott átlaga. Még valami, amit érdemes megfigyelned: mi a különbség a szén-12 és a szén-13 között? A szén-12-nek 6 protonja van. A 6 proton teszi szénné, ezért mindkettőnek 6 van. A különbség a neutronokban van. Ennek itt 6 neutronja van. Ennek pedig eggyel több neutronja, 7. Így ha megnézed az atomtömegek különbségét, észreveszed, hogy az eltérés plusz 1,0034 atomi tömegegység. Ebből arra következtethetsz: – Nézd csak, ha hozzáadok 1 neutront, 1 neutront... akkor ez nagyjából 1 atomi tömegegységet jelent. Nem pontosan 1 atomi tömegegységet, de tekintheted körülbelül 1 atomi tömegegységnek. Ez szintúgy igaz a protonokra. A lényeg, hogy remélhetőleg már érted, mi a különbség az atomtömeg – amely egy atom tömege – és a relatív atomtömeg között, amely a Földön levő különböző izotópok tömegének súlyozott átlaga. Most már a kiszámításának módját és egy neutron körülbelüli tömegét is ismered.