Változó vegyértékű ionokat tartalmazó ionvegyületek elnevezése

Itt látható egy ionvegyület képlete. Ennek a videónak az a célja, hogy megtanuljuk ezt elnevezni. Nyilvánvalóan tartalmaz kobaltot és ként, de hogyan nevezzük el? Megegyezés szerint az az elem lesz az első, amelyik a kation, és ha a kobaltra nézünk, láthatjuk, hogy a d-mező eleme. A d-mező elemei trükkösek, mert nem tudhatod pontosan, hogy milyen iont képeznek. Tudjuk, hogy ez lesz a kation. Ez lesz a pozitív töltésű ion, de nem tudjuk, hogy mennyi lesz ebben az esetben a kobaltionok töltése. Most nézzük az aniont, nézzük a ként, vagy mivel anion, a szulfidot. Hadd húzzam alá. A periódusos rendszerben látjuk, hogy itt van a kén. A csoportjában lévők két elektront akarnak felvenni ahhoz, hogy telített legyen a külső elektronhéjuk. Olyan, mint az oxigén, két elektront akar felvenni. A szulfid-anion tehát a következőképp fog kinézni: amikor a kén ionizálódik, két negatív töltése lesz, mint az oxigénnek, ugyanúgy, mint a csoport minden más elemének. Fel akar venni egy, kettő elektront ahhoz, hogy elérje a nemesgázszerkezetet, mint amilyen az argoné. Ezt felhasználhatjuk ahhoz, hogy rájöjjünk, mennyi lesz a kobalt töltése, mivel tudjuk, hogy három szulfid van. Mindegyik szulfidnak két negatív töltése van, és három van belőlük, tehát összesen hat negatív töltés van. Nézzük a kobaltot. Kettő van belőle. Tehát ez a két kobalt osztozik ezen a hat negatív töltésen. Hat pozitív töltésüknek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy mindegyiknek három pozitív töltése lesz. Ha ezek mindegyikének három pozitív töltése van, és ha kettő van belőlük, akkor hat pozitív töltés lesz a pozitív oldalon, és hat negatív a szulfidoknál. Mindez azért hasznos számunkra, mert most már el tudjuk nevezni őket. Ezt az ionvegyületet úgy hívjuk, hogy kobalt(III) kobalt, és római számmal írjuk zárójelbe a számot, kobalt(III)-szufid. Kobalt(III)-szulfid. Tudom, min gondolkodsz: más ionvegyületeknél nem kellett beleírni a kation töltését. Oka van, amiért megyezés szerint ez esetben így kell, korábban pedig nem kellett. Hadd írjam így, kobalt(III)-szulfid. Azért írtam ki a hármast ebben az esetben, mert a kobaltnak többféle töltése lehet. Ezt többértékűnek hívják. Ha az elem az első csoportban van, tudod, hogy egyszeresen pozitív töltésre törekszik, a második csoport kétszeres pozitív töltésre törekszik. A halogének egyszeres negatív töltésre törekszenek. De a fémek itt a d-mezőben többféleképpen ionizálódhatnak. Ezért kell kiszámolnunk a kobalt töltését, és ezt itt bele is írjuk a nevébe. Kobalt(III)-szulfidnak hívjuk. Lehet más töltése is a kobaltnak más ionvegyületekben, de ez a kobalt(III)-szulfid. Más szemszögből is nézhetjük. Ha tudod, hogy ennek a kobaltnak három pozitív töltése van, akkor rá tudsz jönni a képletére. Vagy, ahogy a videóban is tettük, haladhatsz a képlettől a név felé.