A kovalens kötés

Egy korábbi videónkban megismerkedtünk a kémiai kötés fogalmával, és az ionos kötéssel, amelyben egy atom a természetéből adódóan képes arra, hogy egy másik atomtól elektront vegyen fel. Mivel így az egyik atom pozitív töltésű lesz, a másik pedig negatív, vonzzák egymást. Most pedig a kémiai kötések másik végletét nézzük meg, ahol az atomok ahelyett, hogy elektront vennének át egymástól, inkább megosztják azokat. Vegyünk két oxigénatomot. Rajzolok egy oxigént. A semleges oxigénatomnak összesen nyolc elektronja van, amiből hat található a külső héjon. Tehát egy, kettő, három, négy, öt, hat vegyértékelektron. Úgy rendeztem el őket, hogy az utolsók lettek párban. Így két vegyértékelektron pár nélkül maradt. Iderajzolok egy másik oxigént, más színnel, hogy meg tudjuk különböztetni az elektronokat. Tehát itt van egy másik oxigén, aminek szintén hat vegyértékelektronja van. egy, kettő, három, négy, öt, hat vegyértékelektron. Az oxigén a bal oldalon, hogy stabilabbá váljon, fel szeretne venni vagy megosztana két elektront. A jobb oldalon is van egy oxigénatom, ami szintén szeretne felvenni vagy megosztana két elektront. Hogy lehet ez? Mi van akkor, ha a bal oldali oxigén megosztja ezt az elektront és ezt az elektront a jobb oldali oxigénnel, a jobb oldali oxigén pedig megosztja ezt az elektront és ezt az elektront a bal oldali oxigénnel? Ha így tesznek, akkor valami ilyesmit kapunk. Van egy oxigén a bal oldalon. Van egy az oxigén a jobb oldalon. A megosztott elektronokat pedig, tehát ezt a két elektront, egy vonallal jelöljük. Ez azt mutatja, hogy két elektront oszt meg a két oxigén. Mondjuk, hogy ezen a másik két elektronon szintén osztoznak. Ezt szintén egy vonallal ábrázoljuk. A maradék vegyértékelektronokat így rajzoljuk le. A bal oldalon levő oxigénnek a közösbe tett elektronokon felül még négy vegyértékelektronja van. A jobb oldali oxigénnek is négy további vegyértékelektronja van. Egy, kettő, három, négy. Itt a közös elektronok érdekesek, amelyek összetartják a két oxigénatomot. Ha nem kapcsolódnak egymáshoz, akkor ezek az elektronok nem válnak közössé. Ezt nevezzük kovalens kötésnek. Kovalens kötés. Az az érdekes ebben, hogy ezáltal mindkét oxigén stabilabbá válik. Az oxigénnek a bal oldalon hat vegyértékelektronja volt, de most még kettőn osztozik. Ne feledd, hogy ezek a kötések, ezek a vonalak két elektront jelölnek. Tehát ez az oxigén mondhatja azt, hogy van egy, kettő, három, négy, hat, nyolc elektronja, és ugyanez igaz a jobb oldali oxigénre is. Van olyan kovalens kötés, amely nem ennyire egyenrangú. Nézzük például a vizet. Hogyan kapcsolódik az oxigén a hidrogénhez? Tehát itt van egy oxigén. Még egyszer lerajzolom a hat vegyértékelektronját. Egy, kettő, három, négy, öt, és a hatodikat ideteszem. Ha van egy hidrogén is, annak egy vegyértékelektronja van. Tehát itt egy hidrogénatom egy vegyértékelektronnal, és lehet egy másik itt, ugyancsak egy vegyértékelektronnal. Az oxigén és a hidrogén kovalens kötést hoz létre. Valójában így jön létre a víz. Hogy is van ez? Hát így. Itt van egy oxigén. Van két elektronpárja, amit iderajzolok. Ezt az elektront pedig megoszthatja a hidrogénnel, a hidrogén pedig megosztja az elektronját az oxigénnel, amely így kovalens kötéssel kapcsolódik a hidrogénhez. Ezt az elektront pedig az oxigén megosztja a hidrogénnel, és ezt az elektront a hidrogén megosztja az oxigénnel. Így kovalens kötés alakul ki a másik hidrogénnel is. Az oxigénnek látszólag nyolc vegyértékelektronja van: kettő, négy, hat, nyolc. A hidrogénnek pedig látszólag két vegyértékelektronja van. A különbség az, hogy az oxigénnek sokkal nagyobb az elektronegativitása, mint a hidrogénnek. A hidrogéntől jobbra, a jobb felső sarokban levő elemek, a nemesgázokat leszámítva, szívesen vesznek fel elektront. Mit gondolsz, mi fog itt történni? Ezeknek a kovalens kötéseknek az elektronjai többet tartózkodnak az oxigén, mint a hidrogén körül. Ha az elektronok többet vannak az oxigén körül, akkor általában véve az oxigén körül negatív töltéstöbblet jön létre. Parciális negatív töltése lesz a vízmolekula oxigén felőli részének, parciális pozitív töltése pedig a hidrogén felőli résznek. Ha érdekel, ezt a kicsi jelet használom a parciálisra, a kis görög delta betűt, ahogy az a kémiában szokás. Ezt a fajta kovalens kötést a polaritása miatt, amikor a töltés nem egyenlően oszlik meg, poláris kovalens kötésnek nevezzük. Poláris kovalens kötés.