Fő tartalom
Kémia
Tantárgy/kurzus: Kémia > 6. témakör
1. lecke: Az egyensúlyi állandó- Egyensúlyi reakciók
- Az egyensúlyi állandó bevezetése
- A K egyensúlyi állandó
- Az egyensúlyi állandó értelmezése
- Heterogén egyensúly
- A Kp egyensúlyi állandó kiszámítása parciális nyomásokból
- Elhanyagolásos módszer kis egyensúlyi állandó esetén
- Elhanyagolásos módszer nagy egyensúlyi állandó esetén
- Az egyensúlyi állandó felírása
© 2023 Khan AcademyFelhasználási feltételekAdatkezelési tájékoztatóSüti figyelmeztetés
A Kp egyensúlyi állandó kiszámítása parciális nyomásokból
A Kp egyensúlyi állandó definíciója gázfázisú reakciókra. Hogyan számíthatjuk ki Kp-t Kc-ből?
Főbb pontok
- A K, start subscript, start text, p, end text, end subscript egyensúlyi állandó a parciális nyomások segítségével megadja a termékek és a kiindulási anyagok arányát az egyensúlyban.
- Az start text, a, A, end text, left parenthesis, g, right parenthesis, plus, start text, b, B, end text, left parenthesis, g, right parenthesis, \rightleftharpoons, start text, c, C, end text, left parenthesis, g, right parenthesis, plus, start text, d, D, end text, left parenthesis, g, right parenthesis gázfázisú reakcióra a K, start subscript, start text, p, end text, end subscript a következő formában írható fel:
- A K, start subscript, start text, p, end text, end subscript és az anyagmennyiség-koncentrációval kifejezett egyensúlyi állandó (K, start subscript, start text, c, end text, end subscript) közötti kapcsolat az alábbi összefüggéssel adható meg:
ahol delta, start text, n, end text
Bevezetés: az egyensúly és a K, start subscript, start text, c, end text, end subscript rövid áttekintése
Ha egy reakció egyensúlyban van, az oda- és visszairányuló reakció sebessége megegyezik. Egyensúlyban a reakcióban részt vevő komponensek koncentrációja állandó, még ha az oda- és visszairányuló reakciók továbbra is lejátszódnak.
Az egyensúlyi állandót egy reakcióban részt vevő anyagok koncentrációarányának adott hőmérsékleten történő megadására használjuk. Általában K-val, vagy K, start subscript, start text, c, end text, end subscript-vel jelöljük az egyensúlyi állandót. Ha a K, start subscript, start text, c, end text, end subscript-t használjuk, akkor az alsó indexben szereplő c azt jelenti, hogy a koncentrációkat anyagmennyiség-koncentrációban, vagyis start fraction, start text, a, z, space, o, l, d, o, t, t, space, a, n, y, a, g, space, a, n, y, a, g, m, e, n, n, y, i, s, e, with, \', on top, g, e, space, m, o, l, b, a, n, end text, divided by, start text, a, z, space, o, l, d, a, t, space, t, e, with, \', on top, r, f, o, g, a, t, a, space, d, m, ³, negative, b, e, n, end text, end fraction formában fejezzük ki.
K, start subscript, start text, p, end text, end subscript kontra K, start subscript, start text, c, end text, end subscript: koncentráció helyett parciális nyomás
A gázállapotú reakciókomponensek egyensúlyi mennyisége a parciális nyomásuk segítségével is kifejezhető. Ha az egyensúlyi állandót a gázok parciális nyomásával adjuk meg, akkor az egyensúlyi állandót K, start subscript, start text, p, end text, end subscript-vel jelöljük. A p jelentése pingvin.
Például vegyük az alábbi, általános formában felírt gázfázisú reakciót:
Ebben az egyenletben start text, a, end text mól start text, A, end text reaktáns reagál start text, b, end text mól start text, B, end text reaktánssal, amikoris start text, c, end text mól start text, C, end text termék és start text, d, end text mól start text, D, end text termék keletkezik.
Ha minden komponens egyensúlyi parciális nyomását ismerjük, ahol start text, A, end text, left parenthesis, g, right parenthesis parciális nyomása start text, p, end text, start subscript, start text, A, end text, end subscript, akkor erre a reakcióra K, start subscript, start text, p, end text, end subscript a következő formában adható meg:
A K, start subscript, start text, p, end text, end subscript számítása során ügyeljünk az alábbi fontos pontokra:
- Győződj meg róla, hogy a reakció rendezve van! Máskülönben a sztöchiometriai együtthatók és az egyensúlyi állandóban szereplő hatványkitevők nem lesznek jók.
- Az egyensúlyi állandó képletében a tiszta folyadékok és szilárd anyagok egyensúlyi koncentrációja 1. Ez ugyanígy igaz, mint amikor a K, start subscript, start text, c, end text, end subscript-t számoljuk.
- K, start subscript, start text, p, end text, end subscript gyakran mértékegység nélkül szerepel. Mivel K, start subscript, start text, p, end text, end subscript értéke függ a parciális nyomás mértékegységétől, a K, start subscript, start text, p, end text, end subscript-vel kapcsolatos feladatok megoldásánál ellenőrizni kell, hogy a tankönyvben milyen mértékegységben adják meg a nyomást.
- A K, start subscript, start text, p, end text, end subscript meghatározása során minden parciális nyomást ugyanabban a mértékegységben kell megadni.
- Olyan reakciókra is felírható a K, start subscript, start text, p, end text, end subscript, amelyekben szilárd és folyadék halmazállapotú anyagok is szerepelnek, mivel azok nem jelennek meg az egyensúlyi állandó képletében.
A gázok parciális nyomásának meghatározása azok koncentrációjából
A gázok — molaritásban (start text, M, end text) vagy start fraction, start text, m, o, l, end text, divided by, start text, d, m, end text, cubed, end fraction egységben megadott koncentrációját — az ideális gáztörvény segítségével — átszámíthatjuk parciális nyomássá. Mivel az anyagmennyiség-koncentráció a gáz anyagmennyisége osztva a térfogatával, vagyis start fraction, start text, n, end text, divided by, start text, V, end text, end fraction, átrendezhetjük az ideális gáztörvény képletét, hogy megkapjuk a start text, p, end text és az start fraction, start text, n, end text, divided by, start text, V, end text, end fraction közötti összefüggést:
Ezt az összefüggést használva start text, T, end text hőmérsékleten levezethető a K, start subscript, start text, c, end text, end subscript és K, start subscript, start text, p, end text, end subscript közötti közvetlen kapcsolat, ahol start text, R, end text az egyetemes gázállandó:
delta, start text, n, end text a rendezett egyenletben szereplő gáz-halmazállapotú termékek anyagmennyisége, mínusz a gáz-halmazállapotú kiindulási anyagok anyagmennyisége:
Oldjunk meg néhány feladatot ezeket az összefüggéseket használva!
1 . példa: K, start subscript, start text, p, end text, end subscript meghatározása a parciális nyomásokból
Próbáljuk meghatározni a következő gázfázisú reakció K, start subscript, start text, p, end text, end subscript értékét:
Tudjuk, hogy az egyes komponensek parciális nyomása egy adott start text, T, end text hőmérsékleten:
start text, T, end text hőmérsékleten mennyi a reakció K, start subscript, start text, p, end text, end subscript állandója?
Először felírjuk K, start subscript, start text, p, end text, end subscript-t a rendezett egyenletre:
Az egyensúlyi parciális nyomások behelyettesítésével megoldhatjuk K, start subscript, start text, p, end text, end subscript-re:
2 . példa: K, start subscript, start text, p, end text, end subscript meghatározása K, start subscript, start text, c, end text, end subscript-ből
Nézzünk egy másik reverzibilis reakciót:
Ha erre a reakcióra 400, start text, K, end text-en K, start subscript, start text, c, end text, end subscript 4, comma, 5, dot, 10, start superscript, 4, end superscript, mennyi a K, start subscript, start text, p, end text, end subscript egyensúlyi állandó ugyanezen a hőmérsékleten?
Azt az egyetemes gázállandót használjuk, amellyel K, start subscript, start text, p, end text, end subscript-t a barban megadott parciális nyomásokból kapjuk meg.
A feladat megoldásához használhatjuk a két egyensúlyi állandó közötti összefüggést:
delta, start text, n, end text meghatározásához a képződő gázhalmazállapotú termékek anyagmennyiségét összehasonlítjuk a kiindulási gázhalmazállapotú termékek anyagmennyiségével:
K, start subscript, start text, p, end text, end subscript meghatározásához behelyettesíthetjük K, start subscript, start text, c, end text, end subscript, start text, T, end text, és delta, start text, n, end text értékét. Az egyenletben ügyelünk az R egyetemes gázállandó mértékegységére, mivel az meghatározza, hogy K, start subscript, start text, p, end text, end subscript számításánál a parciális nyomást barban vagy atmoszférában kell-e számolni. Mivel bar egységben megadott parciális nyomásokból szeretnénk K, start subscript, start text, p, end text, end subscript-t kiszámolni, az start text, R, end text, equals, 0, comma, 08314, start fraction, start text, d, m, end text, cubed, dot, start text, b, a, r, end text, divided by, start text, K, end text, dot, start text, m, o, l, end text, end fraction értéket használjuk.
Ügyelj arra, hogy ha a gázállandóban atm szerepelne, akkor K, start subscript, start text, p, end text, end subscript-re más értéket kapnánk!
3 . példa: határozzuk meg K, start subscript, start text, p, end text, end subscript-t az össznyomás ismeretében
Végül tekintsük a vízbontás egyensúlyi reakcióját:
Feltételezzük, hogy kiinduláskor nem volt jelen sem hidrogén, sem oxigén. Amikor a rekació eléri az egyensúlyt, az össznyomás 2,10 atm-val megnő.
Ezen információ alapján mennyi a reakció K, start subscript, start text, p, end text, end subscript állandója?
A feladat megoldásánál segíthet, ha a parciális nyomások változását táblázatban rögzítjük (ICE táblázat).
Figyeld meg, hogy a K, start subscript, start text, p, end text, end subscript számolása során a folyadékokkal nem foglalkozunk; csak a két gázhalmazállapotú termék parciális nyomását tartalmazza a táblázat. Mivel kiinduláskor nincs termék a rendszerben, az első sorba nullákat írhatunk.
Egyenlet | 2, start text, H, end text, start subscript, 2, end subscript, start text, O, end text, left parenthesis, f, right parenthesis, \rightleftharpoons | 2, start text, H, end text, start subscript, 2, end subscript, left parenthesis, g, right parenthesis | start text, O, end text, start subscript, 2, end subscript, left parenthesis, g, right parenthesis | |
---|---|---|---|---|
Kiindulás | n.a. | 0, start text, a, t, m, end text | 0, start text, a, t, m, end text | |
Változás | n.a. | plus, 2, x | plus, x | |
Egyensúly | n.a. | 2, x | x |
A következő lépésben megnézzük, hogy a rendezett egyenlet alapján hogyan változnak a parciális nyomások, ha a reakció eléri az egyensúlyt. A sztöchiometriai együtthatók alapján tudjuk, hogy ha start text, p, end text, start subscript, start text, O, end text, start subscript, 2, end subscript, end subscript x-szel növekszik, akkor start text, p, end text, start subscript, start text, H, end text, start subscript, 2, end subscript, end subscript kétszer annyival, 2, x-szel. A táblázat harmadik sorában összegezzük az első két sorban szereplő mennyiségeket, így megkapjuk az egyensúlyi parciális nyomásokat.
Most a Dalton-törvény segítségével kiszámoljuk x-et. A Dalton-törvényből tudjuk, hogy a rendszer teljes nyomása, start text, p, end text, start subscript, start text, t, o, t, a, l, end text, end subscript a rendszerben levő komponensek parciális nyomásainak összege:
Az egyensúlyi adatok felhasználásával erre a reakcióra a teljes nyomás a következőképpen adható meg:
A megadott teljes nyomás, 2,1 atm felhasználásával megoldhatjuk x-re:
Ha a táblázat utolsó sorában behelyettesítjük az x helyére a 0,7-et, megkaphatjuk a két gáz egyensúlyi parciális nyomását.
Most már felírhatjuk a reakció egyensúlyi állandójának képletét és kiszámolhatjuk K, start subscript, start text, p, end text, end subscript-t:
Összefoglalás
- A K, start subscript, start text, p, end text, end subscript egyensúlyi állandó a termékek és a reaktánsok egyensúlyi koncentrációjának arányát a parciális nyomások segítségével adja meg.
- Az start text, a, A, end text, left parenthesis, g, right parenthesis, plus, start text, b, B, end text, left parenthesis, g, right parenthesis, \rightleftharpoons, start text, c, C, end text, left parenthesis, g, right parenthesis, plus, start text, d, D, end text, left parenthesis, g, right parenthesis gázfázisú reakcióra K, start subscript, start text, p, end text, end subscript a következő formában írható fel:
- A K, start subscript, start text, p, end text, end subscript és az anyagmennyiség-koncentrációval kifejezett egyensúlyi állandó (K, start subscript, start text, c, end text, end subscript) közötti kapcsolat az alábbi összefüggéssel adható meg:
ahol delta, start text, n, end text
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.