If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:5:04

Videóátirat

A kémiai egyenletek rendezése a kémia egy olyan része, mely sokak számára gondot jelent. Ennek ellenére, én azt gondolom, hogy ha alaposan, lépésről lépésre végignézzük a rendezés menetét, nem lehet gondunk vele. Tehát először is, hogy néz ki egy kémiai reakció egyenlete? Például ez itt egy kémiai reakció egyenlete. Ez írja le a reakciót. Tehát ha veszek egy alumíniumatomot, és ehhez egy oxigénmolekulát adok, tehát amiben két oxigénatom van, akkor megfelelő körülmények között úgy fognak reagálni, hogy alumínium-oxid jön létre. Az alumínium-oxid két alumínium- és három oxigénatomot tartalmaz. Mondhatnád erre azt, hogy „Jó, de hát hol van ebben a rendezés?” „Itt a kémiai reakció,” „Mit kell ezen rendezni?” Na már most, ha közelebbről szemügyre veszed, észreveheted, hogy a két oldalon az atomok száma nem egyezik meg. Például itt a bal oldalon hány alumíniumunk van? A bal oldalon egy alumíniumunk van. Hány van a jobb oldalon? A jobb oldalon kettő alumíniumunk van. De egy alumínium nem jöhet létre csak úgy valamilyen csoda folytán. Mindkét oldalon azonos számú alumíniumnak kell lennie. Ez ugyanúgy igaz az oxigénre is. A bal oldalon két oxigénatomunk van. Ezek egy oxigénmolekulát alkotnak. Itt viszont, az alumínium-oxidban három van. Három oxigénatom van. Itt is igaz: nem keletkezhet egy oxigénatom csak úgy a semmiből, csoda folytán. Ezért az alumíniumok számát rendeznünk kell: ennek és ennek ugyanannyinak kell lennie. Ez igaz az oxigén számára is: ennek és ennek egyenlőnek kell lennie. Hogyan érjük ezt el? Mondhatnánk, hogy jó, ha itt van kettő alumínium, itt meg egy, akkor mi lenne, ha megkétszereznénk itt az alumínium számát? Csupán beírok egy kettest elé, most már két alumínium van itt, nem egy. Így most már úgy tűnik, hogy az alumínium rendezve van. És tényleg rendeztük ezt a részét. Habár még nem foglalkoztunk az oxigénnel. Itt két oxigénem van. Itt pedig három. Felmerülhet benned, hogy "Jó, de hogyan kapok kettőből hármat?" "Beszorozhatnám 1,5-tel." Tehát beszorozhatnám 1,5-tel, és ha kettőt 1,5-tel szorzok, valóban hármat kapok. Így már három oxigénem van ezen az oldalon, és három ezen. Viszont, általában nem szeretjük azt írni, hogy 1,5 molekula. Nem szeretünk fél molekuláról beszélni, ami kicsit furcsa fogalom lenne. Egész molekulákat akarunk. Mit tehetünk? Hasonlóan ahhoz, ahogyan a matematikai egyenleteknél szoktuk csinálni, beszorozzuk mindkét oldalt ugyanazzal a számmal, ezzel kiküszöböljük a tört együtthatót. Szóval ha mindkét oldalt beszorozzuk kettővel, itt négy lesz, itt három, itt pedig kettő. Hadd csináljam is ezt, hadd szorozzam be mindkét oldalt kettővel. Két almunínium helyett négy lesz. Először inkább felírom a vegyjeleket úgy, ahogy az előbb volt. Tehát van egy alumínium és egy oxigénmolekulánk, ami két oxigénatomból áll, és ezek reagálnak. Ezek a reaktánsok. Ez pedig a termék: alumínium-oxid. Ahhoz, hogy az 1,5-öt kiküszöböljük, és egész számmá alakítsuk, szorozzuk be az összes anyag együtthatóját kettővel. Itt – bár nincs odaírva – egy egyes van... Inkább másik színt használok. Tehát ez itt egyesnek minősül. Ha beszorozzuk kettővel: kétszer kettő... Ugyanazt a színt szeretném. Kétszer kettő egyenlő néggyel. Ez nem ugyanolyan színű. Kétszer kettő egyenlő néggyel. Kétszer 1,5 hárommal egyenlő. Végül egyszer kettő az kettő. Most nézzük meg, hány alumínium van a két oldalon! A bal oldalon négy alumíniumatom van, és hány van a jobb oldalon? Négy alumíniumatom van. Mennyi oxigénem van a bal oldalon? Három oxigén molekulám. Mindegyik molekula két atomból áll, tehát összesen hat oxigénem van a bal oldalon. A jobb oldalon kétszer három oxigénem van, ami szintén hat oxigén. És már rendeztük is az egyenletet!