Összetettebb kémiai egyenletek rendezése

Nézzünk meg, hogy sikerül-e egy olyan reakcióegyenletet rendeznünk, mely egy kicsit összetettebb molekulákat tartalmaz. Tehát itt van egy reakcióegyenlet, ami egy kémiai reakciót ír le. Egészen pontosan egy égési folyamatot. Itt etilén van oxigénnel együtt. Egy kis energiabefektetéssel elindítható a reakció, ami valójában energiafelszabadulással jár. De most nem az energiákkal foglalkozunk, legalábbis most nem abból a szempontból nézzük. Szóval itt etilén van, és a 'g' a zárójelben arra utal, hogy gázként, vagy gáznemű formában van jelen. Tehát gáznemű etilén plusz kétatomos oxigénmolekula, ami a légkörben a leggyakrabban előforduló formája az oxigénnek, ugyancsak gáz formájában. Ha összetesszük őket, szén-dioxid gáz és folyékony víz keletkezik. Ez egy klasszikus égési reakció. Most gondoljuk át, hogy hogyan rendezzük ezt az egyenletet? Arra kell figyelnünk, hogy a végén ugyanannyi legyen az összes atomból mindkét oldalon. Ha bonyolultabb egyenlettel állsz szembe, mint ez itt, ahol tudod, hogy az oxigén mellett két másik, többféle elemet tartalmazó molekula van, hát az bizony elég ijesztő tud lenni. Hol is kezdjük? Na ezen a ponton kap szerepet a rendezés művészete. Az általános taktika az, hogy próbáld először azokra rendezni az egyenletet, melyek többféle elemet tartalmaznak, és hagyd későbbre azokat, melyekben csak egyféle elem van. Méghozzá azért, mert ezeket nehezebb. Ezeknél sok minden másra is kell figyelni, ezért csinálhatod csak úgy, hogy az oxigénmolekula elé beírsz egy számot. Ha mondjuk az etilént hagynád utoljára, akkor a szén rendezésekor, vagyis a szénatomok számának változtatásakor megváltozik a hidrogének száma is, ami megváltoztatja a ... Így újra és újra rendezned kell majd, és így ebbe a rendkívül zűrzavaros körbe kerülsz. Tehát a legjobb, ha először megpróbálod rendezni az összetettebb molekulákat, az egy elemet tartalmazó molekulákat pedig hagyd a végére. Csináljuk akkor így. Kezdjünk a szénnel. Itt tehát 2 szénatomunk van. Itt meg csak egy szén van. Csak egy. Vagyis az tűnik a legjobbnak, ha két szén-dioxid molekulánk lesz. Habár az oxigénre eddig nem is gondoltunk, mivel ideírtuk ezt a kettest, ez meg fogja változtatni a jobb oldalon levő oxigének számát is. Egyelőre legalább a szén rendezve van. A bal oldalon kettő van belőle, a jobb oldalon szintén. Most már egyetlen szénatomot sem tünetek el innen. Rendben. Most pedig nézzük a hidrogént. Ne feledd, azt mondtam, hagyjuk az oxigént a végére, mivel van egy olyan molekulánk, ami csak oxigént tartalmaz, itt ni. Tehát hagyjuk az oxigént a végére. Vegyük következőnek a hidrogént. Tehát itt 4 hidrogén van. A jobb oldalon meg kettő. A legkönnyebben tehát úgy tudjuk a hidrogént rendezni, ha két vízmolekulát veszünk. Így itt 4 hidrogén lesz, és itt is 4 hidrogén lesz. Most akkor nézzük az oxigént. A szént és a hidrogént már rendeztem. Az oxigén azért lesz érdekes, mert csupán megszámolom, hogy hány oxigén van itt, miután a molekulák mennyiségét megváltoztattam, és ezután már könnyen rendezhetem ezt, hiszen ez már csak azt az oxigént érinti, ami a bal oldalon van. Most a bal oldalon 2 oxigénatom van, és a jobb oldalon, hadd számoljam meg, két O₂ van, tehát itt 4 lesz. Azután minden egyes vízmolekulában egy oxigén van, viszont 2 vízmolekulánk van, ezért itt 2 oxigénatom van. Így a jobb oldalon 4 plusz 2 oxigén van, azaz 6 oxigén. A bal oldalon is hat oxigénre van szükség. Itt is hatnak kell lennie. Hogy érem ezt el? Ehhez 3 oxigénmolekulára van szükség. Minden oxigénmolekula 2 oxigénatomot tartalmaz, így összesen 6 lesz a végén. És íme, rendeztük ennek az égési reakciónak a reakcióegyenletét.