Ha ezt az üzenetet látod, az annak a jele, hogy külső anyagok nem töltődnek be hibátlanul a honlapunkra.

If you're behind a web filter, please make sure that the domains *.kastatic.org and *.kasandbox.org are unblocked.

Fő tartalom

Teljes és nettó ionegyenletek

A molekulaegyenletet ismeretében hogyan írhatjuk fel a teljes és a nettó ionegyenletet?

Bevezetés

Szorgalmas diákként rengeteg vízben lejátszódó reakcióval fogsz találkozni, vagy talán pont azért vagy itt, mert már el is árasztottak vele! Azokat a reakciókat, amelyekben ionok vesznek részt, különböző módokon és eltérő részletességgel írhatjuk fel. Attól függően, hogy a reakciónak melyik része érdekes számunkra, felírhatunk molekulaegyenletet, teljes, vagy nettó ionegyenletet.

Molekulaegyenlet, teljes ionegyenlet és nettó ionegyenlet

A molekulaegyenletet általában egész egyszerűen rendezett egyenletnek nevezik. Ebben minden ionos vegyület semleges vegyületként, az összegképlettel van feltüntetve. A vegyületek halmazállapota a képletük után, zárójelben található.
Nézzük meg azt a reakciót, ami a NaCl és az AgNO3 vizes oldatának elegyítésekor játszódik le. Ekkor a reaktánsokat az egyenlet bal oldalára írjuk: NaCl és AgNO3. A termékeket pedig a jobb oldalra: NaNO3(aq) és AgCl(sz). Így már fel is írhatjuk a molekulaegyenletet. Ne felejtsük el rendezni!

NaCl(aq)+AgNO3(aq)NaNO3(aq)+AgCl(sz)
Ezzel szemben, ha képzeletben felnagyítjuk a főzőpohár tartalmát, nem találunk NaCl, AgNO3 vagy NaNO3 egységeket, hiszen ezek vízben az alkotó ionjaikra esnek szét. Például minden NaCl egység Na+ és Cl-ionra fog disszociálni, amelyek a környező vízmolekulákkal ion-dipólus kölcsönhatások révén stabilizálódnak.
A képen egy nátrium-klorid kristály, illetve vízben disszociált formája: a nátriumion és kloridion látható. Az ionokat poláris vízmolekulák veszik körül. A kép forrása: „A sók”, OpenStax Anatomy and Physiology, CC-BY-NC-SA 4,0.
Tehát a vízben oldódó vegyületeket ionokra disszociált formában is felírhatjuk. Így kapjuk meg a teljes ionegyenletet vagy röviden ionegyenletet:
Na+(aq)+Cl(aq)+Ag+(aq)+NO3(aq)Na+(aq)+NO3(aq)+AgCl(sz)
Figyeld meg, hogy az AgCl(sz) felírási módját nem változtattuk meg, mivel az vízben nem oldódik. Általános szabály, hogy a vízben oldódó ionos vegyületeket, az erős savakat és bázisokat a teljes ionos egyenletben disszociált ionként szerepeltetjük. Ezzel szemben az oldhatatlan sókat, a gyenge savakat és bázisokat a semleges összegképletükkel adjuk meg, hiszen ezek vízben csak kis mértékben disszociálnak.
Ha figyelmesebben megnézzük az alábbi reakciót, a Na+(aq) és NO3(aq)-ionok az egyenlet mindkét oldalán ugyanúgy szerepelnek. Az olyan ionokat, mint a Na+(aq) és NO3(aq), kísérő ionoknak hívjuk. A kísérő ionokat kihúzzuk az egyenlet mindkét oldaláról, hasonlóan ahhoz, ahogy azt a matematikai egyenleteknél tesszük:
Na+(aq)+Cl(aq)+Ag+(aq)+NO3(aq)Na+(aq)+NO3(aq)+AgCl(sz)
Ezáltal eljutunk a nettó ionegyenlethez, ahol már csak a reakcióban részt vevő ionok szerepelnek:
Cl(aq)+Ag+(aq)AgCl(sz)
A nettó ionegyenletből kiderül, hogy szilárd ezüst-klorid a vízben oldott Cl és Ag+ -ionokból keletkezhet, függetlenül attól, hogy honnan származnak ezek az ionok. Ezzel szemben a teljes ionegyenletben láthatjuk az oldatban található összes iont, a molekulaegyenletben pedig azt is, hogy a Cl és Ag+-ionok milyen ionvegyületből származnak.
Segítség a feladatok megoldásához: A nettó ionegyenletet a lehető legkisebb egész számú együtthatókkal írjuk fel. Ez azt jelenti, hogy az egyenlet rendezésének végén lehet, hogy valamennyi együtthatót el kell osztanunk a legnagyobb közös osztójukkal.

Összefoglalás

A nettó ionegyenletben kizárólag azokat részecskéket tüntetjük fel, melyek részt vesznek a reakcióban, míg a teljes ionos egyenletben a kísérő ionok is szerepelnek. A nettó ionegyenlet felírásának lépései:
  1. Írd fel a rendezett molekulaegyenletet, jelölve a vegyületek halmazállapotát is.
  2. Használd az oldhatósági szabályokat, vedd figyelembe, hogy erős sav vagy bázis vesz-e részt a reakcióban, és úgy írd fel a teljes ionegyenletet, hogy azok a vegyületek, amelyek disszociálnak, ionos formájában szerepeljenek.
  3. Hagyd ki azokat az ionokat, melyek az egyenlet mindkét oldalán ugyanúgy szerepelnek. Így kapod meg a nettó ionegyenletet.

Tudáspróba

A kénsav, H2SO4(aq), erős sav lévén vizes oldatban teljes mértékben H+ és SO42-ionokra disszociál. A nátrium-hidroxid, NaOH(aq), erős bázis, így vizes oldatban teljes mértékben Na+ és OH-ionokra disszociál. Amikor H2SO4(aq)-at és NaOH(aq)-ot elegyítünk, víz és vízoldható nátrium-szulfát, Na2SO4(aq), keletkezik.
H2SO4(aq)+2NaOH(aq)2H2O(f)+Na2SO4(aq)
Írjuk fel a H2SO4(aq) és NaOH(aq) között lejátszódó kémiai reakció nettó ionegyenletét!
Válassz egyet:

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

Még nincs hozzászólás.
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.