Fő tartalom
Kémia
Tantárgy/kurzus: Kémia > 2. témakör
5. lecke: A kémiai reakciók típusai- Redoxireakciók
- Kidolgozott mintafeladat: Az oxidáció és a redukció azonosítása az oxidációs számok segítségével
- Redoxiegyenletek rendezése
- Oldódás és csapadékképződés
- Cserebomlás
- Helyettesítési (szubsztitúciós) reakciók
- Teljes és nettó ionegyenletek
- Teljes és nettó ionegyenletek
© 2023 Khan AcademyFelhasználási feltételekAdatkezelési tájékoztatóSüti figyelmeztetés
Teljes és nettó ionegyenletek
The difference between molecular equations, complete ionic equations and net ionic equations. How to identify spectator ions.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
Ez egy sztöchiometriai egyenlet, amely leírja a vízben oldott nátrium-klorid és a szintén oldott ezüst-nitrát reakcióját. A reakcióban nátrium-nitrát keletkezik, szintén oldott formában, valamint szilárd ezüst-klorid. Ha vetünk egy pillantást ezekre az anyagokra szilárd, avagy kristályos alakjukban, mielőtt feloldanánk őket a vízben, így néznek ki. De ha feloldjuk őket, – és ez az (aq) jelölés ezt jelenti, hogy mindezeket az anyagokat feloldottuk vízben – akkor az oldatban már nem ez a kristályos forma lesz jelen. Helyette külön-külön lesznek az ionok. Ezt úgy mondjuk, hogy az anyag disszociál. Például a nátrium-kloridnál a nátriumionok feloldódnak a vízben. A nátriumion pozitív töltésű, azaz kation, ezért vonzódik a vízmolekula részlegesen negatív töltésű
részéhez, az oxigénhez. Ne feledd, a vízmolekula poláris. Ezért kiváló oldószer. A kloridanionok is hasonlóan oldódnak, őket a vízmolekula pozitív része,
azaz a hidrogénatomok vonzzák. Ugyanez fog történni az ezüst-nitrátnál is. Ezüst... A disszociáció során keletkező ionok
közül az ezüstion pozitív, a nitrátion negatív. A nitrát anion. Írhatunk olyan egyenletet, amely jobban mutatja
az ionvegyületek disszociációját. Ez így fog kinézni. Így valamivel jobban látható, hogy a nátrium- és a kloridionok már nincsenek feltétlenül együtt. A nátrium feloldódik a vízben, ahogy itt látjuk. A klorid is feloldódik a vízben. Az ezüstionok is feloldódnak a vízben, és ugyanígy a nitrátionok is. Így tehát kicsit jobban átlátható a felírás. Hasonlóan, ezen az oldalon a nátrium-nitrát is oldatban lesz, így ezt is felírhatjuk külön-külön ionokkal. Az ezüst-klorid viszont szilárd lesz. Kicsapódik az oldatból. Rosszul oldódik vízben, ezért nem feloldott állapotban, hanem szilárd formában lesz. Felmerül a kérdés: melyik a jobb? Attól függ, mit akarsz. Ez a felső, gyakrabban látható forma egy szokásos sztöchiometriai egyenlet. Molekulaegyenlet. Rendezett formában. Az egyenleteket mindig rendezni kell. Ez itt egy teljes ionegyenlet. Teljesnek nevezzük, mivel
az összes ion szerepel, és mindjárt össze is hasonlítjuk
a nettó ionegyenlettel. Teljes ionegyenlet, avagy csak
egyszerűen ionegyenlet. (Magyarul általában azt nevezzük ionegyenletnek,
amit itt nettó ionegyenletként említenek.) Miért ionegyenlet? Azért, mert külön-külön mutatja
a vízben feloldott ionokat. Hogy fog kinézni a nettó ionegyenlet? Gondoljuk csak át! Csinálok egy kis helyet. Láthatod, hogy a teljes ionegyenletben
mindkét oldalon szerepel néhány feloldott ion. Például a bal oldalon szerepel vízben oldott nátrium, és a jobb oldalon is van
vízben oldott nátrium. Ellentétben az ezüst-kloridból
keletkező ionokkal, a nátrium mindkét oldalon
oldott ionként szerepel. Mondhatjuk, hogy a nátrium csak
megfigyelőként, avagy kísérőként van jelen. Így is nevezzük: kísérőion. Emberi fogalmakkal kifejezve: csak ott van, és nézi a reakciót. Azért van rá itt szükség, mert a nátrium-klorid része volt. A nátrium-klorid biztosítja a kloridiont, amelyből végül ezüst-klorid lesz, de a nátriumion nem csinál semmit. Ugyanez történik a nitrátionnal is. A bal oldalon is oldott nitrátion van, és a jobb oldalon is. Tehát a nitrát is kísérőion. Szóval ha a teljes ionegyenletet a folyamatokat rendesen mutató
nettó ionegyenletté akarod alakítani, amelyben csak a ténylegesen részt vevő
ionok szerepelnek, akkor meg kell szabadulni a kísérőionoktól. Kihúzzuk ezt. Ezt is. És ezt is. Valamint még ezt is, és most látjuk, mi maradt. Maradt valamennyi oldott klorid, ideírjuk, hogy (aq), ezzel jelezzük,
hogy oldatban van, és maradt oldott ezüstion. Oldott ezüstion... Ehhez is odaírjuk az (aq)-t. Ha ezeket összerakjuk, szilárd ezüst... szilárd ezüst-kloridot kapunk. Miért hasznos ez a forma? Egyrészt tömörebb, másrészt tisztán látszik,
hogy mi reagál, miből keletkezik a termék. Akárhogy is kerül a kloridion az oldatba, és akárhogy is kerül az ezüstion az oldatba, ezek fognak reagálni, létrehozni a szilárd terméket. Nátrium-klorid helyett használhatunk pl. kálium-kloridot, ebben az esetben a káliumion
volna a kísérőion. De a nettó ionegyenlet akkor is ugyanez volna.