Rövid videó az ionok méretéről

Az oldhatóságról szóló videóban nátrium- és kloridionok rajzával mutattam be a konyhasó vízben való oldódását, illetve disszociációját. Itt a nátrium, itt pedig a klór. Nem sokat agyaltam azon, hogyan rajzoljam le őket. Úgy gondoltam, hogy mivel azonos periódusban vannak, és a nátrium az 1. csoportba tartozó alkálifém, míg a klór halogénelem, ezért a klór atomsugara kisebb. Felidézve a periódusos rendszer logikáját, tudjuk, hogy mindkét atom vegyértékelektronjai a harmadik héjon vannak. A nátriumatom magjában csak 11 proton van, amely vonzza a vegyértékhéján lévő egyetlen elektront. A vonzóerő tehát nem olyan erős, mint a klóratomban, amelynek a középpontjában 17 proton van. Bár több vegyértékelektronja van (összesen 7), ezek a protonok erősebb vonzóhatást fejtenek ki. A periódusos rendszerben uralkodó tendencia alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a semleges nátriumatom nagyobb, mint a semleges klóratom. Mivel az utóbbiban több proton fejt ki befelé irányuló vonzóerőt. A videóban ennek alapján ábrázoltam az ionokat. A vízben oldott nátriumiont nagyobbnak rajzoltam, a kloridiont pedig kisebbnek. Ez viszont helytelen. Gondoljuk végig az egyik nézőnk észrevételét, amit nekem is észre kellett volna venni. Mi történik ezekkel a részecskékkel az ionképződés során? Ez elveszít egy elektront, amit átad ennek. Ettől az elektronszerkezete valójában sokkal inkább a neonatoméhoz válik hasonlóvá. Nem lesz elektronja a harmadik elektronhéján, azaz a harmadik energiaszinten. Az atomsugara így sokkal inkább a neonatoméhoz válik hasonlóvá. Hiszen a második héja telített. A nátriumion ábrázolása tehát teljesen hibás. A nátriumion sugara nem sokban különbözik a neonatom sugarától. Valójában még egy kicsit kisebb is a neonnál, mivel az elektronszerkezete ugyanaz, de eggyel több protonja van. Tehát valójában a nátriumion kisebb, mivel a harmadik héjáról leadta az elektronját, míg az elektront felvevő kloridionban teljesen kiépült a harmadik héj. A kloridiont tehát nagyobbnak kell ábrázolni. Az oldhatóságot bemutató videóban tehát fel kellett volna cserélnem a nátrium- és kloridionokat, legalábbis ami a méretüket illeti. Bemutattam azt is, hogyan disszociálnak a vízben, és hogy ezt hogy vonzza a vízmolekula oxigénje, és van a másik vég a hidrogénnel, és így tovább. Mindezt megtekintheted az oldhatóságról szóló videóban. A videó lényegén ez nem változtat. Viszont valóban lényegesnek érzem a felvetődött kérdést. A semleges atomok ionizációja során a keletkező ionok sugara jelentősen megváltozhat, leginkább az atomméretükhöz viszonyítva. Remélem, hogy érdekesnek találtátad.