Az ózonréteg és az eukarióták a földtörténeti előidőben (Proterozoikum) jelentek meg.

Az előző videóban a földtörténeti ősidőig (Archaikum) jutottunk. Az „Arche” szó a görög „kezdet” vagy „eredet” szóból származik, Ez az a korszak, amelyben először jött létre az élet, vagy legalábbis valamennyire elkezdett kialakulni. Lehetséges, hogy az élet már azelőtt, a Hadaikum végén megjelent, és ez a határ természetesen nem éles. Az Archaikum egyben az első olyan korszak, amelyből vannak fennmaradt kőzetek. Találhatunk olyan kőzeteket, amelyeknek a korát kb. 3,8 milliárd évre tehetjük. Az ősidő egy másik olyan különlegessége, amely nagy hatással volt a földtörténeti előidőre (Proterozoikum), az oxigéntermelő kékbaktériumok megjelenése volt. Az előző videóban említettük, hogy oxigént termeltek, de ennek legnagyobb részét megkötötte az óceánokban lévő vas. Most azonban belépünk a földtörténeti előidőbe (Proterozoikum), amely itt látható, nem tudom, látszik-e, ideírom: Proterozoikum. A Proterozoikumban vagyunk. Ez körülbelül 2,5 milliárd éve kezdődött, a Proterozoikum pedig a görög „korábbi élet” kifejezésből ered. Nem vagyok görög szakos, így a görög nézők bocsássák meg, ha a fordítás nem tökéletes. A Proterozoikum egyik érdekessége viszont az, hogy az oxigénből, amelyet a kékbaktériumok termeltek, nem tudott többet megkötni sem a vas, sem a többi molekula, amelyek korábban fel tudták venni. Miután ezek telítődtek, a felszabaduló oxigén elkezd felhalmozódni a légkörben. Úgy véljük, ez körülbelül 2,4 milliárd éve kezdődött. 2,4 milliárd évvel ezelőtt az oxigén elkezdett felhalmozódni a légkörben. Ez az időpont persze módosulhat pár millió évvel, ahogy egyre több adatot gyűjtünk, de a jelenlegi értelmezés alapján így datálhatjuk a történteket. Lehet, hogy a geológiai maradványok vagy a kövületek alapján ez idővel változni fog. El tudom képzelni, hogy 50 vagy 100 év múlva ha valaki még nézi ezeket a videókat, azt mondják majd: „kiderült, hogy az oxigén felhalmozódása a légkörben ennél korábban vagy később kezdődött, vagy az eukarióták hamarabb vagy később jelentek meg”, de a jelenlegi legjobb tudásunk szerint ekkor történt. 2,4 milliárd éve az oxigén elkezdett felhalmozódni a légkörben. Ez azért fontos, mert amint elkezd felhalmozódni, amint elér egy kritikus mennyiséget a légkörben, – ezt említettem az előző videóban – 2,3 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett a Nagy Oxigenizáció. Ezt oxigénkatasztrófának is nevezik. Ekkor, 2,3 milliárd éve, azaz 2300 millió éve a légkör oxigénben gazdaggá vált. Nem annyira, mint a jelenlegi légkör, de ahhoz eléggé, hogy a környezet alkalmassá vált az eukarióta életformák vagy eukarióta sejtek számára. A másik érdekesség, amibe nem is igen gondolunk bele, hisz nekünk is kell oxigén, hogy ez volt a legnagyobb kihalási esemény a Föld történetében. Ezért hívják oxigénkatasztrófának. Itt, 2,3 milliárd éve. Nem kellene ezen kuncognom, hiszen ez komoly dolog. A legnagyobb kihalási esemény a Föld történelmében. A Történelemben, nagy T-vel írom. A Föld Történelmében. MIndez azért, mert kékbaktériumok által termelt rengeteg oxigén telíti a vasat, felhalmozódik a légkörben, és egy adott koncentráción túl fullasztóvá válik. Mérgező a bolygón élő többi organizmus számára, melyek anaerobok voltak, nem volt szükségük oxigénre, sőt az oxigén az ő számukra mérgező volt. Az oxigén megjelenésével két érdekesség is történt. A felhalmozódó oxigén mást is okozott a tömeges kihalás mellett. Valójában három érdekesség történt. Ebből kettő kulcsfontosságú ahhoz, hogy végül mi is megjelenhessünk ezen a bolygón. Az első az, hogy megfelelő hellyé vált az eukarióták számára is. Ne feledd, az eukarióta organizmusok azok, amelyekben maghártya veszi körül DNS-t. A legtöbb eukariótának más sejtszerveik is vannak, például mitokondriumok. Oxigénre van szükségük. A biológia fejezetben szóba kerül a mitokondriumban zajló sejtlégzés, ami természetesen oxigénigényes folyamat. Attól kezdve, hogy van oxigén a légkörben, kialakul egy olyan környezet, amelyben egyáltalán létezhetnek az eukarióták. Kőzetminták alapján, illetve a DNS változásait követve – erről több videó is lesz majd – úgy véljük, hogy az első eukarióták 2,2 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg, bár ezt illetően van némi vita. Ez egyes bizonyítékok szerint kicsit korábban, mások szerint később történt, a számot biztosan pontosítják még. De pár százmillió év pontossággal ekkortájt egy prokarióta bekebelezett egy másik prokariótát, amely így szólt: „hé, egész jól elvagyunk együtt!” Ezt úgy értem, hogy a jelenlegi elmélet szerint a mitokondrium egy ősi prokarióta sejt, egy ősi baktérium leszármazottja. Van saját DNS-e. A mitokondriális DNS-ünket az anyánktól, az ő anyjától, és annak az anyjától örököltük, és így tovább. Olyan, mint egy kis állatka, amely egy nagyobb sejt belsejében él. Mi is eukarióták vagyunk. Számunkra lényeges volt, hogy ez megtörténjen. Az emberi test nem csupán egyetlen eukarióta sejt. Trilliónyi sejt épít fel minket. Körülbelül 50-100 trillió eukarióta sejt. Ezek tehát a mi őseink, akiknek ekkor kellett létrejönniük. És ez mind az óceánokban zajlott. A másik érdekesség, ami történt – – ne feledd, eközben a Napból érkező UV-sugárzás bombáz minket, tehát ha kint vagyunk a szárazföldön – iderajzolom a szárazföldet és az óceánt. Itt van az óceán, itt pedig a sárgával a szárazföld, amelyet folyamatosan bombáz az UV-sugárzás. Az UV az utraibolya rövidítése. Lilával rajzolom, de annál is lilább. Folyamatosan zúdul az ultraibolya sugárzás a Napból, ami a DNS és az élet számára elviselhetetlen. Az élet ekkoriban kizárólag az óceánban fordulhatott elő, amely valamelyes védelmet nyújtott az UV-sugárzás ellen. A szárazföld teljesen védtelen volt. Bármit, ami a szárazra került, elért volna a sugárzás, amely mutációkat keltett volna a DNS-ében, így nem maradhatott volna életben. Így következett be, mégpedig szükségszerűen, az, aminek a révén képesek vagyunk a szárazföldön élni, az, hogy kialakult egy ózonréteg. Van egy ózonréteg fent, a felső légkörben, amely elnyeli, leárnyékolja a Napból érkező UV-sugárzás nagy részét. Az oxigén felhalmozódásával bekövetkezik az oxigénkatasztrófa. Az oxigén felhalmozódik a légkörben, és egy része a felső légkörbe kerül. Most épp ebben az időszakban járunk. Feljut a felső légkörbe, az UV fény hatására ózonná alakul, ami meg tudja gátolni az UV-fény átjutását. Lehet, hogy készítek majd egy videót az ózon-oxigén ciklusról. Az oxigéntermelés tehát alapvető egyrészt ahhoz, hogy kialakuljon az ózonréteg, hogy végül az élet megjelenhessen a szárazföldön. Másrészt pedig azért is, mert az eukarióta organizmusoknak szükségük van oxigénre. A harmadik dolog, ami történt, és ez nem kevésé jelentős esemény, az, hogy a légkörben felhalmozódott oxigén valószínűleg reakcióba lépett a légkörben lévő metánnal. A metán egy üvegházhatású gáz. Segít megtartani a hőt a légkörben. Amint reagált az oxigénnel, és elkezdett csökkenni a szintje a légkörben, a Föld feltehetően lehűlt, és megkezdődött az első, némelyek szerint a leghoszabb Hólabda Föld időszak. Ezt mutatja ez az ábra. Az első Hólabda időszak a Földön. Ezt Huron-eljegesedésnek is nevezik. Az okozta, hogy a Föld nem tudta megtartani a hőt, amennyiben helyes ez az elmélet. Így aztán – az elmélet szerint – az egész Föld eljegesedett. A Proterozoikumban bekövetkezett fő események során tehát ekkor alakult ki először oxigénben gazdag légkör. Első alkalommal alakulhattak ki eukarióták, mivel most már van oxigénjük a légzéshez. A másik nagy dolog, hogy ekkor jön létre az ózonréteg. Ez előkészíti a terepet a következő korszakhoz, hogy az állatok illetve az élőlények végül kijuthassanak a szárazföldre. A következő videóban erről fogok beszélni.