A mezőgazdaság és az írás kialakulása

Ebben a videóban használom majd a kor, időszak és korszak kifejezéseket, ezekkel utalok majd az emberi és az ember előtti múlt szakaszaira. Már most szeretném tisztázni – mert ez őszintén szólva valaha engem is megzavart –, hogy a régészek, amikor az emberiség múltjában korokról, időszakokról és korszakokról beszélnek, általában több tízezer éves vagy több ezer éves időszakokról beszélnek. De ezek a korok, időszakok és korszakok különböznek azoktól, amelyekről a geológusok beszélnek, amikor a földtörténetről van szó. A földtörténeti időskálán az éra több százmillió évet jelent. Az időszak és a kor/korszak több millió évet jelent. Amikor a régészek vagy mi magunk az emberiség múltját vizsgáljuk, általában ez alatt az emberiség történetének hosszabb szakaszait értjük, de nem sok millió évet. Általában néhány ezer vagy néhány tízezer évet. Most, hogy ezt tisztáztuk, arról szeretnék beszélni, ami az emberiség régmúltjában vagy az ember megjelenése előtti múltban történt. És ejtenék néhány szót ezeknek az időbeli szakaszoknak az osztályozásáról is, mert ezekből ismerhetjük meg, hogy milyen fontos fejleményeket élt át az emberiség az alatt a 200 ezer év alatt, ami a Homo sapiens megjelenése óta eltelt, vagy amiről úgy véljük, hogy a Homo sapiens jelen van a Földön. Az emberiség múltjának vagy az emberi történelemnek a leghosszabb időszaka – és persze többféle osztályozás lehetséges – a paleolitikum, az őskőkorszak. A paleolitikum még az őstörténet vagy az ember előtti történelem része. Még mielőtt a Homo sapiens megjelent volna, megkezdődött a paleolitikum azzal, hogy megjelentek a kőszerszámok. Ahogy az ember fejlődését tárgyaló videóból megtudtuk, léteztek a Homo sapienst megelőzően olyan fajok, akik kőszerszámokat használtak. A paleolitikumot tehát jellemzi a kőszerszámok megjelenése, de ennél több is: megjelentek az előemberek, majd 200 ezer évvel ezelőtt az emberek. Az emberek megkülönböztető jellemzője a vadászó-gyűjtögető életmód volt. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy életeben maradjanak, sokat jártak-keltek, ha nem láttak vadászzsákmányt, például mamutot vagy bármit, amit elejthetettek, kerestek csigát, gombát vagy bármit. És így tudtak életben maradni. Így éltek. És mivel folyamatosan alkalmazkodtak a környezetükhöz, az évszakoktól függően lehet, hogy épp az állatok nyomában vándoroltak. A vadászó-gyűjtögető életmódot folytatók alapvetően nomádok voltak. Ez azt jelenti, hogy sohasem maradtak hosszú ideig ugyanazon a helyen. Mindig készen álltak arra, hogy odébbálljanak a nyáj nyomában vagy kövessék azokat az állatokat amikre vadásztak, vagy kövessék az évszakokat. Lehet, hogy télen melegebb éghajlatra vándoroltak, ahol nagyobb valószínűséggel találhattak valamit a földön, amit megehettek. Vagy ki tudja? A paleolitikumot tehát ez jellemzi. Ez az emberi történelem nagyon hosszú korszaka volt. És csak akkor ért véget, amikor kezdett kialakulni a mezőgazdaság. A paleolitikum több mint kétmillió éve kezdődött, még azelőtt, hogy a Homo sapiens faj egyáltalán kialakult volna. És egészen a mezőgazdaság megjelenéséig tartott, ami tudomásunk szerint körülbelül 11 000–7000 évvel ezelőtt következett be. Ez a rövidítés, a BP, itt nem a British Petroleumot jelenti. Azt jelenti, hogy Before Present, azaz a mi időnk előtt. Egy újabb betűszó számotokra. 11 ezer évvel a mi időnk előtt ugyanazt jelenti, mint Krisztus előtt vagy időszámítás előtt 9 ezer évvel. Mert úgy gondoljuk, hogy Krisztus kétezer éve született. Akár egyértelmű számodra, akár nem, a mezőgazdaság kialakulása óriási dolog volt, akár azt is mondhatnánk, hogy a legnagyobb dolog az emberi civilizáció fejlődésében vagy az emberiség egész történelmében. Kérdezhetnéd, hogy mitől olyan nagy dolog a mezőgazdaság. Ezek az emberek itt elég boldognak tűnnek. Képesek sokat gyalogolni. Képesek vadászni. Mitől nagy dolog az, hogy az emberek egyszerre csak elkezdenek szántani és szarvasmarhát háziasítani és csirkéket tartani, hogy tojásokat rakjanak? Ebben az volt a nagy szám – azon túl, hogy megváltoztatta az emberek étrendjét –, hogy első ízben tette lehetővé, hogy az emberek feladják vándorló életmódjukat. Lehet, hogy már voltak korábban olyan vadászok, akik többé-kevésbé letelepedtek, talán az óceán partján éltek. Talán halásztak. De a mezőgazdaság kialakulásával az emberek rákényszerültek arra, hogy egy helyben maradjanak. A paleolitikum tehát egészen a mezőgazdaság hajnaláig tartott, ami ezelőtt 11 000–7000 évvel jött el. Azon túl, hogy megváltoztatta az emberek étrendjét, lehetővé tette, hogy letelepedjenek. A mezőgazdaság tehát lehetővé tette, hogy az emberek egyetlen területen éljenek. És nem csupán arról volt szó, hogy egyetlen területen telepedtek le. Mivel alakítani tudták környezetüket, képesek lettek növelni a termés mennyiségét, amit az emberek fogyaszthattak és amivel az emberek által fogyasztott állatok táplálkozhattak. És csökkenthették a számukra ehetetlen termények mennyiségét és a számukra ehetetlen állatok számát, illetve azokét, amelyek nemkívánatosak voltak számukra, például a kártevőkét. A mezőgazdaság azt is lehetővé tette, hogy nagyobb legyen a népsűrűség. Gondolhatod, hogy amikor az emberek ide-oda vándoroltak, sok földre volt szükség ahhoz, hogy akár egyetlen ember kalóriaszükségletét is előállítsák. De ha kialakul a mezőgazdaság, és egyszerre csak háziasítani lehet az állatokat, akkor egyszerre csak ugyanakkora földterületen több kalóriát lehet termelni. És mivel kisebb földterületen több kalóriát lehet előállítani, az emberek letelepedhetnek. Sűrűbben lakott területeken tudnak letelepedni. A mezőgazdaság volt tehát a szükséges feltétel ahhoz, hogy az emberi civilizáció létrejöhessen, hogy falvak és városok jöhessenek létre. És talán még arra is lett az embereknek így idejük, hogy arról gondolkodhassanak, hogyan tudnák meglévő tudásukat megörökíteni, hogyan tudnának további új technológiákat kifejleszteni. Hogy érzékeltessem, milyen kategóriákat használnak a régészek a különböző időszakok jelölésére – említettem, hogy a paleolitikum volt az első a kőszerszámok megjelenésével, ez volt a leghosszabb idő, amikor ember élt a Földön. Azután körülbelül 11ezer éve kialakult a mezőgazdaság. Egymástól függetlenül alakult ki a világ különböző pontjain, ami már önmagában is érdekes jelenség. Azt vélelmezzük, hogy az éghajlat talán kissé felmelegedett, talán voltak olyan emberi fogyasztásra alkalmas növények melyek nagyobb sűrűségben fordultak elő, így az emberek lassan és egymástól függetlenül rájöttek, hogyan lehet ezt optimalizálni. De érdekes kérdés, hogy miért éppen akkor, 180 ezer, 190 ezer év elteltével alakult ki hirtelen a mezőgazdaság. De térjünk vissza a terminológiára! A paleolitikum a mezőgazdaság előtti korszak. Amikor elindult a mezőgazdaság fejlődése, eljutunk a neolitikumba, az újkőkorszakba. Egyes régészek említenek egy átmeneti időszakot a paleolitikum és a neolitikum között, amelyet mezolitikumnak, középső kőkorszaknak neveznek. Hogy értsd, mit jelentenek ezek a szavak, mert akkor érthetőek, ha ismered a jelentésüket, paleo azt jelenti, hogy ősi, a litikum (lithosz) pedig azt, hogy kő, vagy kővel kapcsolatos, tehát az őskőkorszakról van szó. A neolitikum, mint már kitalálhattad, új követ jelent. Ez tehát az újkőkorszak. A mezo pedig középsőt jelent. Azaz ez a középső kőkorszak. Másképpen nézve ezt az egész időszakot, amikor a vadászó-gyűjtögető emberek 11 000–7000 évvel ezelőtt eljutottak oda, hogy áttértek a mezőgazdaságra, ezt az egész időszakot kőkorszaknak nevezzük. A kőkorszak a leghosszabb korszak. És különböző módokon lehet ezekre utalni, mert ha egyszerűen kőkorszaknak hívjuk, akkor azoknak a szerszámoknak tulajdonítunk jelentőséget, amiket az emberek készítettek. Ekkor még nem tudták felhasználni a fémeket. Amikor megkülönböztetjük a paleolitikumot és a neolitikumot, azzal már inkább az emberek életmódjára utalunk. A paleolitikumban vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, a neolitikumban már letelepedtek, kezdték létrehozni az első falvakat, sőt városokat is. A mezolitikum pedig a kettő között volt. És hogy valami divatosat is említsek, biztosan hallottál már a paleo étrendről, amit manapság néhányan követnek. Ezek az emberek úgy próbálnak élni, mint a vadászok és a gyűjtögetők. Úgy vélik, hogy az emberiség fejlődésének nagy része arra az időre esik, amikor vadászok és gyűjtögetők voltunk. Így a testünk főleg ehhez szokott hozzá. Ezért húst esznek. És sok olajos magvat. Volt egy időben egy olyan munkatársam, aki csak nyersen ette a húst. Nem tudom, hogy ez indokolt-e, hogy igazolják-e a régészeti leletek. Az ősemberek valószínűleg megsütötték a húst. A kőkorszak végén következett be az emberi történelem második legfontosabb fejleménye. Most i.e. 3000 körül járunk, nagyjából ötezer évvel ezelőtt. Az írás születéséről van szó. 9 ezer, 10 ezer, 11 ezer éve az emberek vadásztak és gyűjtögettek. Az emberek elkezdték a mezőgazdasági művelést, ami lehetővé tette, hogy sűrűbben lakott területeken telepedjenek le. Több szabadidejük is lett, mert nem kellett állandóan vadászniuk és gyűjtögetniük. De ahogy haladunk előre az időben, valószínűleg felfedezünk majd új dolgokat, és akkor ezeket a dátumokat lehet, hogy módosítani kell. Vagy új civilizációkat találunk. Ki tudja? Amit ma tudunk az, hogy voltak a falvak. Kialakultak a civilizációk. Aztán körülbelül ötezer éve – ötezer évvel ezelőtt, azaz Kr.e., Krisztus előtt 3000-ben – az emberek elkezdték leírni, amit tudtak, mert ha valamit szóban adtak tovább valakinek, az információ veszíthetett a tartalmából. Így utódaik lassan összegyűjthették és tovább fejleszthették mindazt a tudást, amivel ők rendelkeztek. Nem tudom, hogy ezt szándékosan, mindezt végiggondolva tették-e. Mindenesetre leírták, amit tudtak. Nagyjából ebben az időszakban – legjobb tudomásunk szerint – kialakult a képírás. A legkorábbi ismert írás az ékírás. Ez abban a sumér civilizációban keletkezett, amely a mai Irak területén létezett. Ebben az volt a nagyszerű, hogy bizonyos tekintetben ez volt a leírt történelem kezdete. Beszéljünk a történelem szóról! Azt mondhatjuk, hogy a történelem a múltról szól, és a régészeti leletek segítségével megtudhatjuk, mi történt, mielőtt az emberek leírtak volna dolgokat. Amint elkezdték leírni őket, ezzel megörökítették. Ebből tudjuk meg, hogy mit tudtak az emberek. És hogy ez miért volt nagy dolog – remélem azt már beláttad, hogy a mezőgazdaság nagy dolog volt –, hogy az írás megjelenése miért volt nagy dolog, az az, hogy a civilizáció összegyűjthette tudását. Az egymást követő generációk pedig építhettek rá anélkül, hogy aggódniuk kellett volna amiatt, hogy elfelejtődik valami, vagy a szóban átadott információ torzulhat, ahogy az ősök továbbadják az utódoknak. Ezzel együtt kezdődött a bronzkor is. A bronzkor kezdetét ez jelzi, bár a neve egy anyagra utal, arra, hogy az emberek első ízben ekkor kezdték a bronzot szerszámként, szerszámkészítésre vagy fegyverkészítésre használni. A bronz főként réz és némi ón ötvözete. A bronzkorban pedig – legalábbis szerintem – a legnagyobb dolog, ami a bronzkor elején született, az írás volt. Összefoglalásként megismétlem, mert szerintem könnyű belezavarodni. Az emberiség őstörténetének nagy részét, és az ember megjelenését megelőző időket is vadászva és gyűjtögetve töltöttük, kőszerszámokat használva mintegy 11 ezer évvel ezelőttig. Ezt követően telepedtünk le. Kőszerszámokat használó földművesek lettünk. Aztán előre ugrunk 5–6 ezer évet. Ekkor lettünk olyan földművesek, akik leírták, amit tudtak. És elkezdtünk bronzból készült eszközöket használni.