If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:13:03

Videóátirat

A galaxisunkban – a Tejúton – becslések szerint 100-400 milliárd csillag van. Amikor egy ilyen számot hallasz, felvetődik a nyilvánvaló kérdés: Vannak-e civilizációk az ezen csillagok körül keringő bolygókon? És talán még érdekesebb kérdés, hogy tudjuk-e észlelni ezen civilizációk bármelyikét? Eljutottak-e addig a technológiai fejlettségig, mint mi, hogy elektromágneses hullámokat bocsátanak ki az űrbe, és más, hozzánk hasonló civilizáció észlelheti ezeket, és mondhatja: „Nézd, valaki odakint épp TV-t néz, vagy rádiót hallgat, vagy bármit is csinál!” Ebben a videóban nem akarom megválaszolni ezt a kérdést, ez egy nagy, nyitott kérdés, amire nem tudjuk a választ. Messze nincs elég információnk, hogy határozott választ tudjunk adni, de szeretnék felépíteni egy keretrendszert, amiben legalább gondolkozhatunk róla, egy módszert, amivel megbecsülhetjük a galaxisunkban található, észlelhető civilizációk számát. Erre van egy képlet, amiről esetleg hallhattál, az úgynevezett Drake-egyenlet. Azt fogjuk csinálni, hogy önállóan levezetjük a saját Drake-egyenletünket. Egy kicsikét más lesz, de ugyanaz a gondolatmenet, és egy későbbi videóban majd talán összeegyeztetem a mi verziónkat a Drake-egyenlettel. Csak hogy tudd, a Drake-egyenletet Frank Drake-ről nevezték el, aki a Kaliforniai Egyetem professzora Santa Cruzban. Ő volt az, aki elsőként foglalta valamiféle struktúrába a problémát, ezért viseli az ő nevét a formula, vagy egyenlet. De ez nem egy olyan egyenlet, amit alkalmazni tudsz napi szinten, hogy eredményeket kapj, amikre aztán építhetsz. Inkább strukturálja a gondolkodásunkat a kérdésről, hogy hány észlelhető civilizáció van a galaxisunkban. Ahhoz, hogy megválaszoljam ezt a kérdést, kicsit máshogy fogok elindulni, mint Frank Drake. Ő az egy évben megszülető csillagok számával kezd. Látni fogjuk, hogy a definícióink igazából egészen közel állnak egymáshoz, de én az összes csillag számával szeretném kezdeni. Amit mi szeretnénk kihozni, hívjuk N-nek: ez az észlelhető civilizációk száma, az észlelhető civilizációk száma a Tejúton, a galaxisunkban. Még egyszer, lehetnek civilizációk itt, ebben a csillagmezőben, ez a csillag itt talán pont rendelkezik egy bolygóval a megfelelő helyen, amin van folyékony víz, és talán intelligens élet, de lehet, hogy nem észlelhető, mert nem elég fejlett a technológiájuk, hogy elektromágneses sugárzást használjanak, vagy csak simán más módját találták ki a kommunikációnak. Vagy talán már túlléptek az elektromágneses sugárzás használatán – tudod, rádióhullámok meg ilyenek – arra, hogy kommunikáljanak, és sosem fogjuk tudni észlelni őket. Olyan civilizációkról beszélünk, mint a miénk, amelyek valamilyen szinten a miénkhez hasonló technológiát használnak. Ezt értjük „észlelhető” alatt. Szóval gondolkozzunk el ezen egy kicsit! A galaxisunkban található csillagok számával szeretném kezdeni. Kezdjük – N*-nak fogom hívni, ez tehát a galaxisunkban található csillagok száma, legjobb becslésünk szerint olyan 100-400 milliárd csillag. Még azt sem tudjuk, hány van belőlük, néhány nem észlelhető, a galaxisunk közepe pedig számunkra egy nagy, homályos folt, azt sem tudjuk, hogy mi van a túloldalán, nem is látjuk az összes középen lévő csillagot, szóval ez a legjobb becslésünk: 100-400 milliárd csillag. Nyilván ezen csillagoknak csak egy részhalmaza fog egyáltalán bolygókkal rendelkezni. Szorozzunk ezzel a részhalmazzal, szorozzunk annak gyakoriságával, hogy van egy csillagnak bolygója. Ha van egy csillag, akkor ez a százalékos valószínűsége, vagy a gyakorisága,... vagy a csillagoknak az hányada, amelyeknek van bolygója. Így fogom felírni: „bolygóval rendelkező hányad”. Szóval ha ez itt százmilliárd, akkor ez mondjuk, most tippelek – napról napra többet tudunk meg erről, ezek az úgynevezett „exobolygók”, a Naprendszerünkön kívüli bolygók –, legyen ez egynegyed. Ekkor mondhatjuk, nos, ez azt jelenti, hogy 100 milliárdszor egynegyed, vagyis 25 milliárd csillag van, ami körül bolygók keringenek. De ez még mindig nem elég a civilizációk kialakulásához. Gondolnunk kell az olyan bolygókra is, mint a Jupiter, és nem tudjuk, hogy az általunk ismert élet hogy maradhatna fenn olyan bolygókon, mint a Jupiter, a Neptunusz vagy a Merkúr. Olyan bolygók kellenek, amelyeken kialakulhat élet. Lehetőleg szilárd maggal és folyékony vízzel a felszínén, ezeket gondoljuk az élet feltételeinek. Persze lehet, hogy csak nem vagyunk elég kreatívak, de ilyen az általunk ismert élet. Szorozzuk meg ezt az élet kialakulására alkalmas bolygók átlagos előfordulásával! Nem tudjuk pontosan, hogy lesz-e rajtuk élet, de úgy néz ki, hogy épp megfelelő távolságra vannak a csillagtól, nem túl meleg, nem túl hideg, elég erős gravitáció, elég víz, és minden egyéb, bár még nem tudjuk, ez pontosan mit jelent. Ez egy olyan szám, ami megadja, hogy az adott, bolygókkal rendelkező naprendszerekben átlagosan mekkora az élet kialakulására alkalmas bolygók előfordulása. Még egyszer, nem tudjuk a választ. Lehet egy tized, valószínűleg kevesebb, mint 1. Egy adott, bolygókkal rendelkező naprendszerben az élet fenntartására alkalmas bolygók átlagos száma lehet 0,1, de lehet, hogy több mint 1. Nem tudjuk a pontos választ, de beírok ide valamit. Tippelek, mondjuk legyen 0,1. Itt pedig, a bolygókkal rendelkező csillagoknál – nem tudom, bedobok valamit, még egyszer mondom, csak kitalálom ezeket a számokat, nem tudjuk a választ – legyen egynegyed. De ha összeszoroznánk ezeket, megkapnánk az élet fenntartására alkalmas bolygók átlagos számát a galaxisunkban. Ezek a bolygók csillagok körül keringenek, és alkalmasak az élet fenntartására. Ez lesz a összes ilyen bolygó száma. Ez itt az átlagos szám naprendszerenként, ez pedig az összes, bolygókkal rendelkező naprendszerek száma. Ha összeszorozzuk a kettőt, megkapjuk az élet kialakulására alkalmas bolygók számát. Viszont csak az, hogy megvan a folyékony vized, a megfelelő hőmérséklet, és az összes többi összetevő, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ki is fog alakulni az élet a bolygón. Szóval szorzzuk meg ezt az élet kialakulásának valószínűségével! Tehát ez az élet kialakulásának valószínűsége. Ez egy nagyon...nem tudjuk, mekkora, de ez a valószínűsége az élet kialakulásának. Ez egy óriási nyitott kérdés. Lehet, hogy ha teljesülnek a feltételek, akkor minden bolygón kialakul élet. Lehet, hogy gyakran megtörténik a galaxisunkban és az univerzumban. De lehet, hogy nagyon ritka dolog, a megfelelő körülmények furcsa összejátszására van szükség hozzá. Ide is bedobok egy számot, csak hogy legyen valami. Lehet, hogy minden tizedik bolygó ilyen, hogy minden életfeltétel teljesül, és ténylegesen kialakul rajta élet. A személyes tippem az, hogy ennél valószínűleg magasabb, mert az élet olyan erősnek és rugalmasnak tűnik, amit egészen különleges körülmények között is láttunk már. Hadd írjak be ide valami nagyobb számot! Legyen fél, feltéve, hogy az összes feltétel teljesül. Ennek lényegében meg kell mondania – ha összeszoroznánk az egészet –, hogy hány bolygón alakult ki élet a galaxisunkban, a bolygó létezése során valamikor. Az élet lehet, hogy jött, aztán eltűnt, talán megsemmisítette magát egy atomháború során. De ez megadja az olyan bolygók számát a galaxisunkban, amelyeken a történelmük során kialakult élet. Minket a civilizációk érdekelnek, az intelligens életformák. Lehet, hogy ha az aszteroida nem csapódott volna a Földbe, a dinoszauruszok sose fejlődtek volna odáig, hogy rádiókat, TV-ket és telefonokat készítsenek. A körülmények furcsa egybeesése, hogy a kihalásuk miatt olyan rések jöttek létre az ökoszisztémában, amiknek köszönhetően kialakulhattunk, intelligenssé válhattunk, és egy csomó ilyen őrületes dolgot csináhatunk, mint a YouTube videók és minden más. Szóval szorozzuk meg ezt, szorozzuk meg ezt az egészet az intelligens élet létrejöttének valószínűségével. Legyen ez a valószínűség – az intelligens élet kialakulásának valószínűsége – mondjuk 1/10. Majd a következő videóban kiszámolom az egészet. Nagyon fontos megérteni, hogy lehet valahol élet, ezek itt mind az élet különböző formái. Ez itt egy földi életforma, a bolygónkról, pedig egészen idegennek néz ki. Ez egy zsizsik, nagyon nagy nagyításban. De rengeteg életforma létezik, sokukat valószínűleg el sem tudjuk képzelni. Minket azonban az érdekel, amikor intelligens élet kezd kialakulni egy bolygón, mert csak az intelligens életnek van esélye rá – vagy legalábbis ezt gondoljuk –, hogy úgy kommunikáljon, hogy az általunk észlelhető legyen. Most intelligens életet mondtam, de lehet, hogy nem minden intelligens életforma fog eljutni arra a technológiai fejlettségi szintre, hogy rádióhullámokat, elektromágneses sugárzást használjon a kommunikációhoz. Lehet, hogy ezen a szinten stagnáltunk volna, ha nem történnek meg a megfelelő dolgok. Most meg kell szoroznunk ezt... Szóval itt megkapnánk azon bolygók számát a galaxisunkban, amelyeken kialakult az intelligens élet a történelmük valamely pontján, lehet, hogy nem velünk egy időben. De ezt mi le akarjuk csökkenteni arra a részre, ami eljutott addig, hogy olyan technológiát fejlesszen ki, aminek köszönhetően észlelhetjük. Hadd szorozzam meg ezt ennek a valószínűségével. Jelöljük C-vel, C (k), mint kommunikáció. A kommunikációjuk teszi lehetővé az észlelésüket. Tehát ez az észlelhető részük. Most azt gondolhatod, hogy készen vagyunk, ez megadja nekünk az összes olyan civilizáció vagy életforma számát a galaxisunkban, vagy az összes olyan bolygót, amin volt észlelhető technológiát kifejlesztett életforma valamikor a történelme során. Persze szép lenne, ha a civilizációk nem halnának ki a születésük után, de a valóság az, hogy kihalnak. Megsemmisíthetik magukat vagy valami, és csak egy rövid ideig léteznek az adott bolygó vagy naprendszer történetében. Ha meg akarjuk kapni a jelenleg létező civilizációk számát – a következő videóban majd elmagyarázom, mit értünk „jelenleg” alatt, mert ha egy 10 000 fényévre lévő csillagtól észlelünk valamit, a mi „jelenleg”-ünk azt jelenti, hogy most észleljük a jeleket, de 10 000 éve bocsátották ki ezeket. Amit ki szeretnék deríteni, az, hogy ezen jelek mekkora része ér el minket jelenleg. Ide be fogom írni egy civilizáció átlagos élettartamát. L-lel fogom jelölni, ki tudja mennyi lehet, mondjuk 10 000 év. Szóval ez a szám a civilizáció élettartama lesz, osztva a csillag életével, T-vel fogom jelölni, egy csillag átlagos élettartama. Mondhatnám, hogy egy bolygó átlagos élettartama, mindegy, feltesszük, hogy amikor a csillagunkból szupernóva lesz, nem lesz többé lehetőség élet kialakulására a Földön. Tehát lehet, hogy ez olyan tízezer évig tart, ez meg itt lent olyan 10 milliárd évig. És ha ezt az egészet összeszorzod, meg kell hogy kapd a galaxisunkban jelenleg észlelhető civilizációk számát. Ezt most itt abbahagyom, legközelebb egy kicsit részletesebben átbeszéljük, és összevetjük a Drake-formula ismertebb alakjával. Erről a részről pedig megpróbálok majd kicsit többet beszélni, mert szerintem lehet, hogy egy kicsit zavaros. Megpróbálom majd egy kicsit jobban elmagyarázni.