If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:7:18

Videóátirat

Ebben a videóban szeretném összeegyeztetni a hagyományos Drake-egyenletet azzal, amit levezettünk, vagy amire rájöttünk, amit végiggondoltunk az előző néhány videóban. Az ismertebb Drake-egyenlet a következő: a galaxisban észlelhető civilizációk száma egyenlő... és itt van benne ez, ez nem a galaxisban található csillagok száma, ez az évente átlagosan kialakuló csillagok száma a galaxisban. Szóval ... írjuk ezt le! Átlagos csillagképződés, ami nem tűnik egyértelműnek, és tényleg nem az, de remélhetőleg sikerül összeegyeztetni őket, és megmutatni, hogy ez és amit a hagyományos Drake-egyenlet fejez ki, valójában megegyeznek. Ez az átlagos csillagképződés. Nem tudjuk, hogy mennyi. Talán 10 csillag évente, nagyságrendileg. A továbbiak pedig elég hasonlónak tűnnek. Szorozzuk a bolygóval rendelkező csillagok arányával. Ez a szorzat megadja, hogy évente átlagosan hány bolygóval rendelkező csillag keletkezik. Ezt megszorozzuk a bolygóval rendelkező csillagok, a bolygóval rendelkező naprendszerek olyan bolygóinak átlagos számával, melyek képesek élet fenntartására. Lényegében ha ezeket összeszorzod, ez az évente átlagosan képződő új, az élet fenntartására képes bolygók száma a galaxisunkban. Ezt megszorozzuk ezzel, ami pontosan ugyanaz az arány, ez az élet fenntartására képes bolygók aránya, vagyis ez az, ami képes az élet fenntartására, és most ebből azoknak az arányát vesszük, ahol létre is jön az élet. És ezekből azoknak az aránya érdekel, amelyek intelligenssé is válnak. És ezek közül is, amelyek ténylegesen intelligenssé válnak, azok aránya érdekel, melyek előbb vagy utóbb észlelhetőek lesznek. Amik képesek kommunikálni. Utána a hagyományos Drake-egyenletben megszorozzuk ezt L-lel, a civilizáció kimutatható élettartamával, tehát hogy mennyi ideig észlelhető ez a civilizáció. Bocsátanak-e ki rádióhullámokat, vagy hasonlót, amit egy olyan civilizáció, mint a miénk, észlelni tud? Lehet, hogy vannak más módjai is a kommunikációnak, csak nem vagyunk elég fejlettek. Lehet, hogy néhány év, évtized vagy évszázad múlva felfedezzük, hogy az összes többi fejlett civilizáció sokkal összetettebb módon kommunikál, nem használva elektromágneses hullámokat. Ki tudja? De most így gondoljuk. A lényeg az, hogy összeegyeztessük ezt a – nekem legalábbis – kevésbé magától értetődő dolgot ezzel a másikkal. Itt fent a galaxisban található összes csillag számával kezdtem, míg a hagyományos Drake-egyenlet a csillagképződés átlagos sebességével kezd. Tehát hogy jön a csillagképződés átlagos sebessége a csillagok számához, vagy a jelenleg észlelhető civilizációk számához? Ezt szeretném megmutatni, és közben feltételezek néhány dolgot. Feltételezem, hogy ez konstans, hogy állandó állapotban vagyunk. Tehát ez konstans, állandó állapotban vagyunk. A valóság az, hogy a csillagképződés 4, 5, 6 milliárd évvel ezelőtti sebessége számítana, vagy nem tudom, milyen hosszú időnek kell eltelnie, hogy reális legyen a valódi, észlelhető intelligencia kialakulása. De feltételezzük, hogy ez a szám állandó a legtöbb galaxis életében. Nyilván őrült feltételezéseket teszünk itt, úgyhogy miért ne tennénk még egyet? De meg szeretném mutatni, hogy ez egyenlő a galaxisban levő csillagok számának és a csillagok vagy naprendszerek átlagos élettartamának a hányadosával. Ha az N*-ot elosztjuk ezzel a Ts-sel, és ha ez ugyanaz, mint az R*, akkor végül a két egyenlet ugyanaz. És hogy lássuk, hogy ugyanaz, képzeljük ezt el. Képzeljük el. Mondjuk idén, tehát ez az idei év, legyen ez az idei év, legyen idén az R*, mondjuk, ez a szám legyen 10, 10 új csillag van a galaxisban. Tehát ez 10, R*=10. Ez a magasság tehát itt 10, ez, amit épp rajzolok. Ha elcsúsztatnám, akkor meg tudnám mutatni, hogy ez 10 egység magas. És most tegyük fel, hogy.. legyen ez a szám itt 10 milliárd év. A csillagok átlagos élettartama 10 milliárd év, tehát menjünk vissza 10 milliárd évet az időben! A csillagok átlagos élettartama tehát 10 milliárd év. És erről azt feltételezzük, hogy állandó, vagyis 10 milliárd éve szintén 10 új csillag keletkezett, és a két időpont között minden évben szintúgy 10 új csillag jött létre. Akkor most hány csillag lenne összesen a galaxisunkban? Mehetnénk korábbra is. Nézhetnénk olyan csillagokat, amelyek több, mint 10 milliárd évvel ezelőtt, több, mint Ts idővel ezelőtt keletkeztek. Szóval lehetne egy olyan csillag, amelyik tízmilliárd-egy évvel ezelőtt keletkezett, átlagosan, itt végig átlagokról van szó. Átlagosan ez a csillag már nem létezik. Azok a csillagok, amelyek léteznek – ismétlem, átlagosan – olyanok, amelyek 10 milliárd éve vagy később jöttek létre, a mostani évvel bezárólag. Van 10 milliárd évünk, ami alatt csillagok születnek, olyanok, amelyek még léteznek. Minden évben 10 új csillag jön létre. Vagyis a csillagok száma egyenlő az évenként keletkező új csillagok száma -- feltételezve, hogy ez állandó -- szorozva a csillagok átlagos élettartamával. Még egyszer, ez jó így, mert azok a csillagok, amelyek több, mint az átlagos élettartamnyi idővel ezelőtt születtek, már nem léteznek, átlagosan ezek már elpusztultak. Mi ezzel a területtel foglalkozunk itt. 10 új csillag évente szorozva 10 milliárd évvel. És ha ezt picit átalakítjuk, látni fogjuk, hogy azt az eredményt kapjuk, amit szeretnénk. Fejezzük ki R*-ot!. Mindkét oldalt eloszthatjuk Tₛ-sel. Megkapjuk, hogy N*, vagyis a csillagok száma a galaxisunkban – néhány feltételezést téve – osztva a csillagok átlagos élettartamával egyenlő az évenként keletkező új csillagok számával. És így megkaptuk az eredményt. Ha ezt kicseréljük arra a számra, amit úgy kapunk, hogy az összes csillag számát elosztjuk Tₛ-sel, akkor pontosan ugyanazt az eredményt kapjuk, ami korábban már megvolt. Csak a sorrendet módosítjuk egy kicsit. Vesszük ezt az osztást Ts-sel, beírjuk az N* alá itt, innen pedig kivesszük, és megkapjuk pontosan ugyanazt. Remélhetőleg ez segített egy kicsit összeegyeztetni az egyenleteket.