Észlelhető civilizációk a galaxisunkban 4.

Sokat beszéltem már a Drake-egyenletről, vagyis a mi Drake-egyenlet verziónkról, ami a galaxisban levő csillagok számával kezdődik, de még nem próbáltam ki. Nem próbáltam meg magam átgondolni, hogy mennyi észlelhető civilizáció van a galaxisunkban. Szóval csináljuk meg! Tegyük fel, hogy 100 milliárd csillag van, 100 milliárd csillag. Tehát ez az első tényező itt. Mondjuk, a negyed részük körül alakulnak ki bolygók. És tegyük fel, hogy a bolygóval rendelkező naprendszerekben átlagosan... mondjuk, átlagosan 0,1 bolygó alkalmas az élet fenntartására. Vagyis 1 bolygó van 10 ilyen, bolygókkal rendelkező naprendszerben. Ez csak az én feltételezésem, nem tudom, hogy helyes-e. Most szorozzuk meg ezt az élet fenntartására alkalmas bolygóknak azon a hányadával, ahol ténylegesen kialakul az élet. Nem tudom, mennyi ez, de utaltam rá az előző videókban, hogy az élet az egyik olyan dolog, amely, úgy tűnik, hogy ha megvan minden szükséges összetevő, akkor annyira erőteljes, hogy még a víz alatti vulkánokban is van élet, vannak baktériumok, amelyek mindenféle furcsa dolgot képesek feldolgozni. Mondjuk tehát, hogy ez a valószínűség elég nagy. Legyen 50%, vagyis azoknak a bolygóknak a felén, amelyeken lehet élet, valóban van élet. Azt hiszem, ez még ennél is nagyobb lehet. De még egyszer, ez csak találgatás. Most azon kell elgondolkodnunk, hogy ezek mekkora része válik intelligenssé? Mennyi válik intelligenssé a történetük egy bizonyos pontján? Nos, azt mondom, hogy a tizede. Az összesnek a tizede. Talán ha az aszteroidák nem ölték volna meg a dinoszauruszokat, ez nem történt volna meg a Földön. Ki tudja? Vagy esetleg csak valamilyen nagyon intelligens dinoszauruszok lennének itt. Nem tudjuk. Esetleg van más formája az intelligens életnek, akár még a mi bolygónkon is, amit nem teljesen helyesen ítélünk meg. A delfinek megfelelő jelöltek. Egyesek úgy vélik, hogy a polipok... – mivel olyan rugalmas karjaik vannak – van egy elmélet, hogy végül egy napon nekik is kifejlődhet az a képességük – ha az agyuk elég fejlett lesz, és minden egyéb –, hogy eszközöket készítsenek, mint ahogy a primitív főemlősöknek végül nagyobb agyuk lett, és valóban képesek voltak átalakítani a dolgokat, és szerszámokat készítettek. Szóval ki tudja? Nem akarok belemenni ebbe az egészbe. Tehát 1/10 a valószínűsége annak, hogy intelligens élet alakul ki. Ezután feltételezve, hogy megjelenik az intelligens élet, ennek mekkora része lesz észlelhető? Nem tudom. Nem tudom, hogy a delfinek fognak-e valaha kommunikálni rádióhullámokon keresztül, vagy sem. Úgyhogy mondjuk, hogy ez – nem tudom –, mondjuk, ennek is 1 a 10-hez az esélye. 0,1-et fogok mondani. És utána ezt meg kell szoroznunk az észlelhető civilizáció átlagos élettartamával. Ismétlem, temérdek feltételezés van itt, de a civilizáció észlelhető élettartamát hadd tegyem 10 000 évre. Vagy elpusztítják magukat, vagy túljutnak ezen a fajta rádió típusú kommunikáción, az elektromágneses típusú kommunikáción. Lehet, hogy elkezdenek mindenféle furcsa, őrült dolgokat csinálni. Talán nem kell hozzá 10 000 év, hogy még tovább fejlődjenek, lehet, hogy kevesebb időbe telik. De csak szórakozásból csináljuk így! Aztán az átlagos csillag élettartama. Ez valószínűleg az egyik olyan dolog, amit a legjobban ismerünk. Szóval átlagosan vegyük 10 milliárd évnek, 10 milliárd év. Számoljuk ki ezt az egészet! Előveszem az ügyes TI-85 számológépemet. Ez 100 milliárd, ami 1-szer 10⁹. Elnézést, 100-szor 10⁹ – úgyhogy kitörlöm –, vagyis 1-szer 10¹¹. Ez 100 milliárd, szorozva 0,25-dal, szorozva 0,1-del, szorozva 0,5-del, szorozva még egyszer 0,1-del, szorozva ismét 0,1-del, szorozva 10 000-rel, osztva 10 milliárddal. Tehát szorozva 10 000-rel – 1,2,3 –, osztva 10 milliárddal, ami 1-szer 10¹⁰, 1-szer 10 a tizediken, 1, és utána 10 nulla. Nézzük, mit kaptunk! 12,5-et kaptunk, ami elég szép szám, de erősen függ ezektől. Szóval azt mondjuk, hogy ha ezeket a feltételezéseket tesszük, akkor 12,5 észlelhető civilizációnak kellene lennie a galaxisunkban jelenleg. Úgyhogy az a kérdés, hogy miért nem észleljük őket? Lehet, hogy a rádiójeleik, az elektromágneses hullámaik elérnek minket, de nem tudjuk megkülönböztetni őket a zajtól ebben a pillanatban. Az egész SETI program arról szól, hogy megpróbálja nyomon követni az összes ilyen információt, az összes rádióhullámot, az elektromágneses hullámokat, amelyek a világűrből érkeznek a Földre, és nézi, hogy közülük valamelyikben van-e nem természetes jel, ami úgy néz ki, mint amit valamilyen intelligens civilizáció hozott létre. Szóval talán vannak ilyenek, csak nem észleljük őket. Vagy talán valami más van a háttérben. Lehet, hogy túlbecsültük valamelyiket ezek közül. Lehet, hogy sok élet van, de esetleg nem elektromágneses hullámokat használnak a kommunikációra. Lehet, hogy ez valami primitív módja a kommunikációnak. Lehet, hogy telepátiát kezdenek használni, vagy valami őrültséget. Vagy valamifajta kvantum dolgot használnak, ami sokkal közvetlenebb kommunikációt tesz lehetővé számukra, anélkül, hogy a fény sebességére várnának. Ez nagyon lassú módja a kommunikációnak. Őszintén szólva lassú módszer, ha naprendszerek között próbálsz kommunikálni, csillagok között, bolygók között, vagy akár galaxisok között, el tudod képzelni. Szóval lehet, hogy a kommunikáció valamiféle átmeneti állapotában vagyunk, az elektromágneses hullámok, a rádióhullámok és az összes többi csak egy átmeneti állapot. Talán 100 év múlva találunk más, jobb módszert, ami nem érzékelhető a hagyományos módon. Lehet, hogy folyamatosan bombáznak bennünket egy másfajta kommunikációs mechanizmussal, de mi még nem állunk készen az érzékelésére. Ki tudja? Ez csak egy szórakoztató gondolatkísérlet, azt mondani, hogy ha ezeket a feltételezéseket tesszük, akkor kellene lenni legalább néhány civilizációnak, egy maroknyi civilizációnak, amiket talán képesek leszünk észlelni.