A parszek definíciója

Bizonyára hallottad már a parszek szót a fantasztikus filmekben vagy esetleg még valami csillagászattal foglalkozó dologban. Ebben a videóban csak azt szeretném elmondani, hogy ez a szó, a szó definíciója valójában honnan származik. És hogy bele is vágjunk a közepébe, ez egy távolságegység, körülbelül 3,26 fényév. Azt szeretném, hogy gondolkodjunk arról, hogy honnan származik ez a furcsa távolság, ami nagyjából 3,26 fényév. Valaminek, talán egy csillagnak a távolságából ered, inkább azt mondom, hogy „valami”, mert nincsenek csillagok pontosan ekkora távolságra tőlünk. Olyan tárgynak a távolsága, aminek a parallaxis szöge 1 szögmásodperc. A szó két részből tevődik össze: a „par”-ból, ami a parallaxisra, és „second”-ból, ami a szögmásodpercre utal. Tehát szó szerint – hadd írjam másik színnel –, szó szerint parszek. Úgy gondolhatsz rá, mint valamire, aminek 1 szögmásodperc a parallaxisa. Milyen messze lenne ez a dolog? Ez éppen 3,26 fényévre. Tehát ki tudjuk számolni, és lényegében ezt fogom csinálni ebben a videóban. Mondjuk, ez itt valami, ez itt a Nap. ez a Föld egy valamilyen időpontban. Ez a Föld 6 hónappal később a pálya szemben levő pontján. Nézünk valamilyen távolságra, nézünk egy tárgyat, ami valamilyen távolságra van tőlünk. Tudjuk, hogy itt ez a távolság 1 csillagászati egység. Amit ki szeretnénk számolni, az ennek az égitestnek a távolsága tőlünk. És összesen annyit tudunk, hogy a parallaxis szöge 1 szögmásodperc. Emlékezzünk vissza, mit jelent ez! Ha nézzük ezt ‒ emlékszel, felülről nézzük a Naprendszert, tehát a Föld mindkét esetben erre forog. Az évnek ebben az időpontjában ‒ nem tudjuk, mikor van ez, attól függ, hogy ez melyik csillag ‒, az évnek ebben az időpontjában pontosan napfelkeltekor, amikor elkapjuk a nap első pislákoló sugarát, ha felnézünk, ennek a tárgynak és a felfelé mutató iránynak a szöge az éjszakai égen, ez lesz a parallaxis szög, tehát ez lesz 1 szögmásodperc. Csak hogy összhangban legyünk az előző néhány videóval, amelyek a parallaxisról szóltak, ábrázoljuk, hogy fog ez kinézni az éjszakai égen! Hadd rajzoljam ide az éjszakai égboltot! Mondjuk ezzel a lilával csinálom. Ide rajzolom az éjszakai égboltot. Ez a felfelé néző irány. ez az észak, dél, nyugat és kelet. El tudod képzelni ezt a helyzetet: ‒ ez a nap színe ‒, a nap éppen most kel fel keleten, tehát a tárgy nap irányában lesz. El tudod képzelni valamennyire: ez az észak, az északi irány itt van a Föld tetején, kifelé mutat a képernyőről, a dél befelé mutat a képernyőbe. Remélem, ez segít elképzelni. Vagy úgy is nézheted, hogy a nap keleten kel fel, a nap irányában lesz az égitest, egy bizonyos szögre a középponttól, jelen esetben egy szögmásodpercre. Tehát itt lesz. Szóval ez a szög itt egy szögmásodperc lesz. Aztán ha hat hónappal később megnéznénk, hol van ez a tárgy, akkor szemben lenne. Az univerzum középpontja felé fogunk nézni, vagy mondhatnám, hogy az éjszakai égbolt középpontja ekkor az univerzumnak ugyanabban az irányában van ‒ az univerzumnak valójában nincs középpontja, sokszor beszéltünk már erről. Ha ugyanabba az irányba nézünk az éjszakai égbolton, és 6 hónappal később fogjuk nézni, akkor hajnal helyett most naplemente lesz. Éppen csak elkapjuk az utolsó napsugarakat. És a nap nyugaton megy le. Tehát ez a szög ‒ ez a szög itt, ami ugyanaz, mint a parallaxis szög ‒, ez is 1 szögmásodperc lesz. Számoljuk ki, milyen messze van ez a tárgy! Mennyi valójában egy parszek csillagászati egységben vagy fényévben kifejezve? Tehát ha ez egy szögmásodperc ‒ ne felejtsd el, hogy egy szögmásodperc egyenlő 1/3600-ad fokkal ‒, akkor ez a szög itt 90-1/3600 fok lesz. Most használunk egy kis trigonometriát. Ennek a szögnek a tangense, tangens 90-1/3600 fok egyenlő ez a távolság csillagászati egységekben osztva 1-gyel. Nos, ha valamit 1-gyel osztunk... egyszerűen csak ez a távolság lesz, tehát ez a távolság lesz. Elővesszük a számológépünket. Tangens 90 mínusz 1/3600-at szeretnénk kiszámolni, azt kapjuk, hogy a távolság csillagászati egységben 206 264 egész..., 265-öt fogunk mondani. Szóval ez a távolság egyenlő lesz ‒ kerekítve ‒ 206 265 csillagászati egységgel. És ha át akarjuk váltani fényévbe, csak elosztjuk... ‒ 63 115 csillagászati egység egy fényév, hadd írjam le, nem akarlak összezavarni a mértékegységek egyszerűsítésével ‒ szóval 206 265 csillagászati egységünk van, ezt meg akarjuk szorozni 1 fényévvel, ami egyenlő 63 115 csillagászati egységgel. A számlálóban és a nevezőben kiesik a csillagászati egység, így ha elosztjuk 206 265-öt, ezt a számot itt fenn 63 115-tel, az egy fényévben levő csillagászati egységek számával, ‒ hadd töröljem ezt le ‒ az eredmény 3,2..., matematikai módszerrel kiszámoltuk, kerekítve 3,27 fényév lett. Tehát nagyjából egyenlő 3,27 fényévvel, azt kellett megmutatnom, hogy körülbelül ennyi. Innen származik a parszek. Remélem, most már érted, hogy ez csak egy távolság, de még inkább bízom benne, hogy tényleg érted, honnan származik. Ez egy olyan távolság, egy olyan objektumnak a távolsága a Földtől, aminek a parallaxis szöge egy szögmásodperc. És ebből jön a szó: parallaxis szögszekundum.