Fő tartalom
Fizika
Tantárgy/kurzus: Fizika > 1. témakör
2. lecke: Út, elmozdulás és idő- Vektor- és skalármennyiségek – bevezetés
- A vonatkoztatási rendszer – bevezetés
- A megtett út és az elmozdulás
- Út és elmozdulás egyenes vonalú mozgás esetén
- Mi az elmozdulás?
- Az idő kiszámítása
- Példa az elmozdulás kiszámítására az időből és a sebességvektorból
- Hely-idő grafikon
- Kidolgozott példa: út és elmozdulás a hely-idő grafikon alapján
- Az út és az elmozdulás meghatározása grafikon alapján
- Út és elmozdulás – összefoglalás
- A mozgás értelmezése hely-idő grafikonnal
- Mi az a hely-idő grafikon?
© 2023 Khan AcademyFelhasználási feltételekAdatkezelési tájékoztatóSüti figyelmeztetés
A vonatkoztatási rendszer – bevezetés
Hogyan függ össze a vonatkoztatási rendszer megválasztása a sebességmérésekkel?
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
Ebben a videóban a vonatkoztatási rendszer
fogalmáról szeretnék beszélni. Ez egy bevezető videó, a későbbi videókban jobban
belemerülünk a témába. A vonatkoztatási rendszer
igazából egy pont, ahonnan a dolgokat mérjük. És ahogy látni fogjuk,
sok mennyiség, amit a fizikában mérhetünk – mint a
sebességvektor vagy elmozdulás – változhat ettől a
ponttól függően, attól függően, hogy milyen
vonatkoztatási rendszert használunk. És hogy ezt érzékeltessem, le fogom rajzolni pontosan
ugyanazt a helyzetet három különböző vonatkoztatási
rendszer szerint. Ez az első, ez a második, ez pedig itt a harmadik. Tehát ez az első vonatkoztatási
rendszer, az első helyzet, itt a vonatkoztatási
rendszer a talaj. Ha egy mozdulatlan
megfigyelő vagy a talajon... – képzeld el, hogy ez itt te vagy, és te méred meg mondjuk a sebességvektorokat. Te úgy látod – mivel a talajhoz képest
nem mozogsz – ... nos, milyen a talaj
sebességvektora? A talajjal együtt
mozdulatlannak tűntök, úgy fest, nem mozogtok. Előveszed az eszközeidet, hogy megmérd a sebességvektort, vagy látod a változást, látod, hogy mekkora az elmozdulása
egy bizonyos idő alatt a repülőnek és
az autónak, és azt mondod, a repülő sebességvektora
jobbra mutat, nagysága 250 m/s, 250 m/s, és mondjuk ez az autó – ami egy autóhoz
képest gyorsan mozog – balra halad 50 m/s-mal. Tehát ez egyötöde ennek
a hosszúságnak. Hadd rajzoljak egy kicsit. Azt mondtuk, hogy ez balra halad
50 m/s-mal. Nos, ez nem tűnik őrültségnek. Kimehetsz az autópálya mellé,
és láthatod – az 50 m/s elég gyors lenne, de akárhogy is, megfigyelhetnénk
ilyesmit –, teljesen elfogadhatónak
tűnik. De mi történik, ha megváltoztatom
a vonatkoztatási rendszerünket, megváltoztatom azt a pontot,
ahonnan mérjük a dolgokat? Legyen az autó
a vonatkoztatási rendszer! Ebben a vonatkoztatási
rendszerben – tegyük fel, itt ülsz az autóban, nem javaslom, hogy
ezt tedd vezetés közben, mondjuk valaki más vezet, vagy egy önvezető autóról
van szó –, és előveszel néhány mérőműszert
és a stoppert, és látod, hogy mekkora
a talaj elmozdulása és a fölötte lévő repülőé
mondjuk egy másodperc alatt. Először is azt mondhatod,
hogy ebből a pontból nézve az autó mozdulatlan, az autó sebességvektora
nullvektor, az autó mozdulatlan. A te nézőpontodból a talaj mozog,
ezt tudnád megmérni. Azt látnád, hogy a fák
elmennek melletted jobbra, vagyis hátrafelé,
ha balra mész. Tehát a te szemszögedből úgy látszana, hogy a talaj mozog ebbe az irányba 50 m/s-mal. Úgy látszana, hogy hátrafelé, vagy ebben az esetben,
ahogyan mi nézzük, jobbra mozog 50 m/s-mal. És a repülő? Úgy tűnne, a repülő nem csak 250 m/s-mal halad jobbra, nem csak 250 m/s lenne a sebessége, neked úgy tűnne,
hogy még gyorsabban megy, hiszen vele szemben mozogsz, balra mozogsz, a talajhoz képest
50 m/s-mal. Tehát úgy látnád,
hogy a repülő 250 + 50 m/s-mal halad. A vektor így néz ki, jobbra megy 300-zal – hadd írjam ezt
narancssárgával –, 300 m/s-mal. És mi van, ha a
repülőből nézzük? Mi van, ha a repülő a
vonatkoztatási rendszer? Állítsd most meg a videót, és gondolkozz el rajta,
hogy milyen lenne az autó, a repülő és a talaj
sebességvektora a repülőből nézve. Rendben, most nézzük
meg közösen! Most a repülőben ülünk, de nem mi vezetjük
a repülőt, ezt valaki másnak
kell csinálnia, mi elővesszük a
mérőműszereket, és megpróbáljuk megmérni a többi
dolog sebességvektorát a saját magunkhoz rögzített
vonatkoztatási rendszerben. Nos, először is:
a repülő mozdulatlannak látszik. Ez furcsának tűnhet, de ha már ültél valaha repülőn – főleg, amikor nincsen turbulencia, és már repülőmagasságban van, nem emelkedik vagy ereszkedik –, akkor ha becsukod a szemed, nem tudod eldönteni,
hogy mozogsz-e. Ha lehúzod a redőnyt az ablakokon, olyan, mintha egy mozdulatlan
valamiben lennél, egy házban is lehetnél. Tehát a repülőből nézve, a repülőből nézve úgy tűnik, a repülő mozdulatlan. Azonban a talaj elég gyorsan mozog. Úgy látszik, mintha feléd mozogna 250 m/s-mal. Hoppá, próbálok
egyenes vonalat rajzolni... Kettőszáz... kettőszázötven m/s-mal. Néha furán viselkednek
az eszközeim. Tehát 250 m/s-mal balra. És az autó, nos, az még
gyorsabban halad balra. Balra halad 50 m/s-mal gyorsabban,
mint a talaj. Úgy fog tűnni, hogy az autó
nem csak 50 m/s-mal megy, úgy fog tűnni, hogy 50 plusz még 250 métert
tesz meg másodpercenként, összesen 300 m/s-mal
halad balra. Ebből már láthatod, hogy mi is az a
vonatkoztatási rendszer. Ebben a bevezető videóban ez az a pont volt, ahonnan a méréseket végeztük. Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy kell lennie egy helyes
vonatkoztatási rendszernek. A hétköznapi életben
sokszor mondhatnád, hogy talán ez a jó
vonatkoztatási rendszer, a többit csak elképzeljük, ez vagy ez csak egy tévedés. Azért gondoljuk ezt, mert az általunk használt
vonatkoztatási rendszer ez az óriási dolog,
amit Földnek hívunk, de valójában egyik vonatkoztatási rendszer
sem jobb a másiknál, mind egyenértékű, mind megfelelő
vonatkoztatási rendszer. Nem, nem mondhatom,
hogy egyenértékűek, nyilván különbözőek lesznek
a mérési eredmények az egyes vonatkoztatási rendszerekben. De fizikai szempontból mind egyformán megfelelő.