Fő tartalom
Tantárgy/kurzus: Kémia > 7. témakör
1. lecke: Savak, bázisok, pH- Arrhenius savak és bázisok
- Arrhenius savak és bázisok
- A pH, a pOH és a pH-skála
- Brönsted savak és bázisok
- Brönsted savak és bázisok
- A víz öndisszociációja
- A víz öndisszociációja és a Kᵥ
- A pH definíciója
- Erős savak
- Erős bázisok
- Kötéserősség, anionok mérete, kötési energia
- A gyenge savak és erős savak felismerése
- A gyenge bázisok és erős bázisok felismerése
- Ismerkedés a sav-bázis reakciókkal
© 2024 Khan AcademyFelhasználási feltételekAdatkezelési tájékoztatóSüti figyelmeztetés
A pH, a pOH és a pH-skála
A pH és a pOH definíciója, pH-skála. Erős savak és bázisok pH-jának meghatározása. A savak erőssége és az oldatok pH-ja közötti összefüggés.
Főbb pontok
- A
-t és a -t a következő képletek segítségével alakíthatjuk át egymásba:
- A
-t és a -t a következő képletek segítségével alakíthatjuk át egymásba:
-on bármely vizes oldatra:
.
- Ha
-szeresére növekszik a koncentrációja, akkor a egységgel fog csökkenni, illetve ez fordítva is igaz. - A saverősség és a sav koncentrációja határozza meg a
-t és a -t.
Bevezetés
Vizes oldatban definíció szerint sav minden olyan anyag, amely növeli a -ionok koncentrációját, míg a bázisok növelik a -ionok koncentrációját. Ezen ionok jellemző koncentrációja lehet nagyon kicsi, de széles tartományra terjednek ki.
Például egy tiszta vizet tartalmazó mintában -on és van. Összehasonlításként, a gyomorsavban a -ionok koncentrációja kb. . Ez azt jelenti, hogy a gyomorsavban a kb. nagyságrenddel nagyobb, mint a tiszta vízben.
Hogy ne kelljen ilyen hajmeresztő számokkal dolgoznunk, a tudósok ezeket a koncentrációkat vagy értékké alakítják. Nézzük meg a és a definícióját!
A és a definíciója
A és a közötti kapcsolat
A -t vizes oldatban a -ból az alábbi képlet segítségével számoljuk ki:
A kisbetűs jelentése . Gyakran láthatod, hogy az egyszerűség kedvéért lehagyják a -es alapot.
Például ha van egy oldatunk, amelyben , a pH-t az 1.a egyenlet segítségével számolhatjuk ki:
Ha az oldat -ja van megadva, akkor meghatározhatjuk a -t is:
A és a közötti kapcsolat
A vizes oldatok -ját ugyanúgy definiáljuk -ra:
Például ha van egy oldatunk, amelyben , a pOH-t a 2.a egyenlet segítségével számolhatjuk ki:
Ha az oldat -ja van megadva, akkor meghatározhatjuk a -t is:
A és a közötti kapcsolat
Ez az összefüggés használható a és egymásba alakításához. Az 1.a/b egyenletet és 2a/b egyenletet felhasználva mindig kapcsolatba hozható a és/vagy a a -dal és a -val. Az összefüggés levezetéséhez olvasd el a víz öndisszociációjáról szóló tananyagot.
1. példa: a számolása erős bázis oldatában
Ha -on -ból vizes oldatot készítünk, mennyi az oldat -ja?
A oldat -ját a , a és a közötti összefüggések segítségével tudjuk kiszámolni. Nézzük végig lépésről lépésre a számítást.
1. lépés: számoljuk ki a -oldat anyagmennyiség-koncentrációját!
Az anyagmennyiség-koncentráció az oldott anyag anyagmennyisége osztva az oldat térfogatával dm³-ben:
A anyagmennyiség-koncentrációjának kiszámításához használhatjuk az ismert értékeket, a anyagmennyiség-koncentrációját és az oldat térfogatát:
A -oldat koncentrációja .
2. lépés: a disszociációja alapján számoljuk ki a -t!
Mivel a erős bázis, vizes oldatban teljes mértékben az alkotóionjaira disszociál:
A rendezett reakcióegyenlet alapján egy mól -ból egy mól keletkezik, ezért a és között a következő összefüggés van:
3. lépés: a 2.a egyenlet segítségével számoljuk ki a -t a -ból!
Most, hogy már ismerjük a -ionok koncentrációját, a 2.a egyenlet segítségével ki tudjuk számolni a -t:
Az oldat -ja .
4. lépés: a 3. egyenlet segítségével számoljuk ki a -t a -ból!
A 3. egyenlet segítségével ki tudjuk számolni a -t a -ból. A megoldáshoz átrendezzük az ismeretlen -ra:
A meghatározásához a 3. lépésben kapott -t behelyettesíthetjük:
Így a -oldat -ja .
A skála: savas, lúgos és semleges oldatok
A -vá alakítása kényelmes módja az oldatok egymáshoz viszonyított savasságának vagy lúgosságának megállapításához. A skálával könnyedén sorba rendezhetjük a különböző anyagokat a -értékük alapján.
A skála negatív logaritmikus skála. A logaritmus rész azt jelenti, hogy a egységgel változik a -ion-koncentráció -szeres változása esetén. A log előtti negatív jel jelzi, hogy a és a fordított viszonyban van egymással: ha a növekszik, akkor a csökken, és megfordítva.
Az alábbi ábrán egy skála látható, amelyen közismert háztartási anyagok értékei vannak feltüntetve. Ezek a értékek -ra vonatkoznak. Figyeljük meg, hogy negatív érték is lehetséges.
Néhány megjegyzendő fogalom vizes oldatban, -on:
- Semleges oldatban
. - Savas oldatban
. - Lúgos oldatban
.
Minél kisebb a , annál savasabb az oldat és nagyobb a -koncentráció. Minél nagyobb a , annál lúgosabb az oldat és kisebb a -koncentráció. Bár az oldatok savasságát vagy bázicitását a segítségével is megadhatjuk, jellemzően a -t használjuk. Szerencsére a -t és a -t könnyen egymásba alakíthatjuk.
Fogalom-ellenőrzés: a fent megadott skála alapján melyik oldat savasabb – a narancslé vagy az ecet?
. példa: Híg erős sav oldat -jának meghatározása
Mennyi a hígított oldat -ja?
Többféleképpen is megoldható a feladat. Két különböző módszerrel nézzük meg.
1. módszer: A logaritmikus skála tulajdonságának alkalmazása
Emlékezz vissza arra, hogy a -skála negatív logaritmikus skála. Ezért ha a -koncentráció -edére csökken, akkor a egységgel növekszik.
Mivel az eredeti térfogat , tehát tizede a hígítás utáni térfogatnak, az oldatban a -koncentráció a -edére csökkent. Ezért az oldat -ja egységgel növekszik:
Ezért a hígított oldat -ja .
2. módszer: A -ionok anyagmennyiségéből számoljuk ki a -t
1. lépés: Számoljuk ki a -ionok anyagmennyiségét!
A kiindulási oldat -jából és térfogatából kiszámíthatjuk a -ionok anyagmennyiségét az oldatban.
2. lépés: Számoljuk ki a -ionok hígítás utáni koncentrációját!
A hígított oldat koncentrációja a kiindulási oldatban lévő -ionok anyagmennyiségéből és a hígítás utáni oldat teljes térfogatból számítható ki.
3. lépés: Számoljuk ki a -t a -ból!
Végül felhasználhatjuk az 1.a egyenletet a kiszámításához:
A 2. módszerrel ugyanazt az eredményt kaptuk, mint az 1. módszerrel, éljen!
A 2. módszer általában több lépést igényel, de ennek segítségével mindig ki lehet számítani a -változást. Az 1. módszer jól használható, gyors megoldás arra az esetre, ha a koncentrációváltozás egész számú hatványaként írható fel. Az 1. módszer arra is jó, hogy gyorsan megbecsüljük a változását.
A és a saverősség közötti kapcsolat
A számolás képlete alapján tudjuk, hogy a arányos a -val. Azonban fontos tudni, hogy a nem mindig áll közvetlen kapcsolatban a saverősséggel.
A saverősség függ a sav oldatbeli disszociációjának mértékétől: minél erősebb a sav, annál nagyobb a egy adott savkoncentráció esetén. Például az erős sav -os oldatában nagyobb lesz a koncentráció, mint a gyenge sav -os oldatában. Így két egyértékű sav azonos koncentrációjú oldatában a arányos a saverősséggel.
Általánosabban megfogalmazva, a saverősség és a koncentráció is meghatározza a -t. Ezért nem mindig feltételezhetjük, hogy egy erős sav oldatának -ja kisebb, mint egy gyenge sav oldatának -ja. A savkoncentráció is számít!
Összefoglalás
- A
-t és a -t a következő képletek segítségével alakíthatjuk át egymásba:
- A
-t és a -t a következő képletek segítségével alakíthatjuk át egymásba:
- Ha
-szeresére növekszik a koncentrációja, akkor a egységgel fog csökkenni, illetve ez fordítva is igaz. -on bármely vizes oldatra:
.
- A saverősség és a sav koncentrációja határozza meg a
-t és a -t.
1. feladat: Erős bázis pH-jának számítása -on
Mennyi lesz a hígított oldat -ja?
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.