If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:6:00

Videóátirat

Az összes parabolatükrös példa, amelyet eddig megcsináltunk, konkáv tükörre vonatkozott. Ez azt jelenti – bár már valószínűleg tudod, hogy mit jelent az, hogy konkáv, de azért tisztázzuk –, hogy a konkáv tükrök a tárgyak felé nyílnak, és a legtöbb esetben arrafelé, amerre a képeket képezik le. Tehát amivel itt foglalkoztunk, az a tükör belső fele. Én mindig úgy jegyzem meg azt, hogy konkáv, hogy a formája olyan, mint egy üreg. Úgy tekinthetsz erre a részre itt, mintha ez lenne az üreg belseje. Egy csomó olyan példánk volt, ahol voltak fókuszpontjaink. Ez volt itt a főtengelyünk. Voltak tárgyaink. Megmutattam, hogy a fény hogyan tükröződne vissza a tükörről, és menne keresztül a fókuszpontokon. Tehát ily módon megcsináltunk egy csomó ilyen példát az előző néhány videóban. Amit ebben a videóban mutatni szeretnék, az egy gyors példa a konvex parabolatükör használatára. Akkor tehát nézzünk egy konvex parabolikus tükröt! Itt a tükör másik felével foglalkozunk. Azzal az oldalával foglalkozunk, amelyik a labda külső oldalán van, ha úgy szeretnél a parabolatükörre tekinteni, mint egy labdára. Töprengjünk el erről egy kicsit! Képzeljük el, hogy ismét van valamink, aminek parabola alakja van. Ennek – hadd rajzoljak egy jobb változatot –, tehát ennek parabola alakja van. Ez itt a főtengely, pontosan itt. Majdnem úgy tekinthetsz erre, mint a szimmetriatengelyre. Ez még mindig a gyújtópont. Az ott még mindig a fókuszpont. De most azt fogjuk feltételezni, hogy a visszatükröző felület kívül van. Ez kívül van. A visszatükröző felület valahogy kifelé gömbölyödik az irányunkba, ellentétben a befelé gömbölyödővel. Ez egy másik módja annak, hogy megjegyezd – konkáv, hogy olyan, mint ami befelé gömbölyödik. Ez itt kifelé gömbölyödik, az irányunkba. Gondolkozzunk el azon, hogy mi történne, ha tennék egy tárgyat ide kívülre, feltételezve, hogy ez egy visszatükröző felület. Ha teszek ide egy tárgyat, akkor mi fog történni? Csináljuk csak meg ugyanazt a példát! Amit csinálni fogunk, az az, hogy lesz egy párhuzamos sugarunk. Létre tudunk hozni sugarakat, amelyek bármely irányba elindulhatnak bármelyik itt található pontról, mivel van itt egy fényforrásunk. A fényforrást sosem rajzolják le, de az a tárgyról szórva visszatükröződik. Ez a tárgy tehát fénysugarakat bocsát ki minden irányba. Az általunk használt szórt fénysugarak, amelyeket ez a tárgy bocsát ki, azok, amelyek párhuzamosak a főtengellyel, illetve azok, amelyek keresztülmennek a fókuszponton. Nézzünk egyet, amelyik párhuzamos! Ha valami párhuzamos a főtengellyel – és most nem leképezést hajtok végre –, ha visszatükröződik a parabolatükör külső felületén, úgy fog visszatükröződni, mintha a fókuszpont felől jönne. Tehát úgy látnám a fókuszpontot, mintha a tükör másik felén lenne, úgy fog visszatükröződni, hogy úgy látszik, mintha a fókuszpontból jönne. Ez a sugár tehát így fog visszatükröződni. Aztán ha van egy másik sugarunk ezen tárgy csúcspontjából, ennek a nyílnak a csúcsától indítva, és az a sugár a fókuszpont irányába fog menni – tehát a fókuszpont ott van –, akkor hadd rajzoljam be az irányt! Mondjuk azt, hogy van egy beeső fénysugaram, amely a fókuszpont irányába érkezik. Amikor az visszaverődik, a főtengellyel párhuzamosan fog visszaverődni. Milyen típusú kép fog itt létrejönni? Nyilvánvalóan ez a két sugár sosem fog konvergálni. Így nem hozhatunk létre valódi képet. Nem tudjuk ezt a tárgyat egy képernyőre vagy vászonra vetíteni, és ott látni. Ez a két sugár összetart. De ha megfigyeli az ember a sugarakat, úgy tűnik, mintha egyetlen egy pontból tartanának szét. Ez a sugár úgy néz ki – hadd tisztázzam melyik –, ez, amelyik éppen visszatükröződött párhuzamosan, úgy néz ki, mintha egyenesen a tükör mögül jönne. Ezután ez, amelyik megjelenik, úgy néz ki, mintha ebből a pontból jönne. Úgy néz ki, mintha széttartanának ebből, a tükör másik felén lévő pontból. Nem csak úgy néz ki, mintha onnan jönnének, de a tényleges kép pontosan így fog kinézni. Ezt a nyílon lévő más pontokkal is megtehetjük, ha akarjuk. Ha a nyíl alsó pontját veszed, ez talán a legegyszerűbb, a fény, amelyik egyenesen megy a tükör felé, egyenesen visszafelé fog visszaverődni. Úgy tűnik, mintha innen, a tükör mögül jönne. Más dolgokat is megtehetünk. Rajzolhatunk dolgokat, ezáltal láthatod, hogy mi az egész kép – tehetünk pontokat ide –, és azt mondhatnád, hogy az megegyezne ezzel a ponttal itt. De úgy gondolom, hogy az, amit remélhetőleg ebből a videóból megértesz, az az, hogy amikor egy konvex parabolatükörrel foglalkozol, akkor a külső felület a visszatükröző felület. Nem fogsz létrehozni valódi képet, egy látszólagos képet fogsz alkotni. Ez egy virtuális kép, éppen úgy, ahogy magadat látnád a fürdőszobai tükörben, habár az valószínűleg nem parabolikus, úgy gondolom. Ez a kép kisebb is lesz. Ilyen típusú tükröket sokszor láthatsz, különösen fordulóknál. Ha látsz egy folyosót, ami elfordul – hadd rajzoljak egy folyosó-fordulót –, néha tükröt fogsz látni – hadd rajzoljam máshogy –, néha tükröt látsz – a tükör kívül is lehet – azért, hogy láthasd, ha valaki a másik irányból jön. Ezek a tükrök azért hasznosak, mert a fényt sok irányból visszatükrözik, így látható a forduló környéke. Ez nem a legszebb rajz, de úgy gondolom már láttad ezeket a konvex tükröket, tükröket, amelyek valahogy így néznek ki. Néha láthatsz ilyeneket a boltok folyosóin is, a boltok folyosói felett. Ezáltal jó látóterük lehet a bolt tulajdonosainak. Láthatják, ha valaki éppen lop. Mindenesetre remélem, hogy érdekesnek találtad ezt a témát.