If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:4:24

Videóátirat

Mielőtt végeznénk néhány példaszámítást a Snellius-Descartes-törvénnyel, ami lényegében egy sor matematikai művelet lesz, szeretnék adni egy intuícióra alapuló magyarázatot is arra, hogy a szívószál miért tűnik elhajlottnak a képen. Ehhez rajzoljuk fel ide a kép egyszerűsített változatát. Akkor rajzoljunk ... ez itt a pohár. Az oldalnézetét fogjuk lerajzolni a pohárnak. Tehát ez itt a pohár oldalnézete. Ez a legtöbb, ami tőlem telik. És most rajzoljuk oda a szívószálat. Rajzoljuk első lépésben oda a szívószálat, ahol valójában van. Itt érinti a pohár szélét, és mivel a szívószál valójában nincs elhajolva, egyenesen haladunk egészen a pohár aljáig, így. Aztán felfele ... enyhén túlhaladja, végül itt valóban meg van hajlítva, de ez most irreleváns a mondanivalónk szempontjából. Amiről ebben a videóban szeretnék beszélni az az, hogy amikor ide nézünk, miért látjuk úgy mintha a szívószál el lenne hajolva vagy meg lenne törve? A fénytörés ad választ a kérdésünkre, mivel annak a fénysugárnak, ami a szívószál aljáról indul, megváltozik az útja, amint átlép egyik közegből a másikba. A törésmutatókból tudjuk, hogy a fény a vízben lassabban terjed, mint a levegőben. Tehát a fény lassabb a vízben és gyorsabb a levegőben. Nézzük meg, hogy mi is történik. Rajzoljunk két fénysugarat ami a szívószál ezen pontjáról indul. Tehát ha rajzolok egy fénysugarat innen, választok egy véletlenszerű irányt, mondjuk mint ez itt. Mi fog történni akkor, amikor a fény átlép a lassú közegből a gyorsabb közegbe? Van egy enyhe szög itt, vagyis a fénysugár bal oldala hamarabb átlép a levegőbe mint a jobb oldala. Elképzelheted úgy, mint például az autók esetében, hogy érzékeltessem, milyen irányba térül el a fény. Ha elképzeljünk, hogy ez egy autó -- vagy szokták még egy menetelő zenekarral is szemléltetni -- a bal oldala a menetelőknek hamarabb kiér mint a jobb oldaliak, és elkezdenek gyorsabban mozogni, ezért ez a sugár jobbra fordul el. Most rajzoljunk egy másik sugarat, ami ugyanabból a pontból indul. Nem akarom, hogy pont a szívószál mentén haladjon. Legyen ez a másik sugár. Ez szintén jobbra fog fordulni. Na most, ha valakinek a szeme éppen itt van, – ez itt a szemed, ezek a szempilláid. Ez valakinek a szeme. Odarajzolhatod az orrát is, vagy akár a többit. Ha lefele néz, mit lát, hogy honnan erednek ezek a sugarak? Tegyük fel, hogy a szeme elég nagy ahhoz, hogy mindkét fénysugarat érzékelje. Mit láthat tehát? Ha visszavezeted mindkét fénysugarat, tegyük fel, hogy egyenesen jöttek --- ezt teszi a szemünk és az agyunk -- ha tehát feltételezed, hogy bármilyen irányba is haladjanak most, ugyanebből az irányból is erednek. A lila sugárra szintén igaz ez, úgy fog tűnni a megfigyelőnek, mintha a szívószál ezen pontja itt fent lenne. Ha ugyanezt megcsinálod a szívószál többi pontjára is úgy fog tűnni, mintha a szívószálnak ez a pontja itt lenne. Megcsinálhatjuk erre a pontra is, ami látszólag itt lenne. Ennek a megfigyelőnek tehát a szívószál a következőképpen nézne ki. Valahogy így. Mintha meg lenne törve. Még akkor is ha a fény innen lentről megy felfele majd kijut. Mivel megtörik, amikor visszavetítjük az útját, ide vetítődik vissza, akár csak az első pontnál. Az ebből a pontból induló fény kijut és megtörik, majd ha az új irányból visszavetítjük, ezt a pontot kapjuk. Tehát a megfigyelőnek a szívószál ezen pontja úgy fog tűnni mintha itt lenne, még akkor is ha valójában lentről indult. Pont emiatt néz úgy ki, mintha a szívószál el lenne hajolva vagy meg lenne törve. Ez pedig mind a fénytörés következménye, egy lassúbb közegből egy gyorsabb közegbe való átmenet esetén. Remélem, elég érdekesnek találtad. A következő videóban megnéznünk majd néhány példát a Snellius-Descates-törvényre, hogy megértsük a matematikai hátterét.