A szabályos és szórt (diffúz) visszaverődés 2.

Szeretnék még egy kicsit beszélni a fényvisszaverődésről, különösen a szabályos és szórt visszaverődésről. Az előző videóhoz kapcsolódva egy kisebb kiigazítással kezdeném, méghozzá egy elég érdekessel, ugyanis ezzel a jobb oldali képpel kapcsolatban beszéltünk a kettős visszaverődésről. Arról beszéltem, hogy a Napból érkező fénysugár nekiütközik a tó vizének itt, majd szabályosan visszaverődve a víz felszínéről ismét visszaverődik a lapáton, míg végül a szemünkbe jut. És amikor megmutattam a fénysugár útját az előző videóban, azt mondtam, hogy a Napból érkező fénysugár ebbe a pontban érkezik a víz felszínére, mivel itt látjuk a Nap képét, majd azt mondtam, hogy abból a pontból a lapát ezen pontjára verődik, és onnan a szemünkbe jut. Helyesebben viszont – ahogy valaki rámutatott erre a problémára az üzenőfalon és nagyon jó a meglátása – ebből a pontból itt, a sugarak a mi szemünkbe jutnak, ezért is látjuk ott a Napot. Tehát ez a fénysugár itt egyenesen valakinek a szemébe jut. – Hadd rajzoljak ide egy szemet. – Itt a szemünk, a lapon kívül. Ahhoz, hogy egy fénysugár a lapátról visszaverődve a szemünkbe jusson, egy kicsit alacsonyabb szögben kell visszaverődjön a vízfelszínen. Tehát jön a Napból, – persze ez most nem lesz tökéletes, de ez itt a Napból jön – mindenképp egy kicsit laposabb szögben érkezik, mármint a felszínhez képest, onnan az evezőlapátra verődik vissza, majd a lapátról visszaverődve a szemünkbe jut. Le szeretném szögezni, hogy nem láthatjuk a Nap képét abban a pontban ahol a fény először visszaverődött, mivel azok a sugarak előbb a lapátra érkeznek, majd csak onnan jutnak el a szemünkbe. Abból a pontból, ahol a Napot látjuk, a Nap tükörképét, a sugarak egyenesen a szemünkbe tartanak, ezért nem verődhetnek vissza a lapátról. Ez tehát egy érdekes és jó meglátás volt a kettős visszaverődéssel kapcsolatban. A másik dolog, amiről szeretnék beszélni, az az, amikor egy időben játszódik le a szabályos és szórt fényvisszaverődés is. Valójában mindenfelé ezt látjuk, amikor egy csillogó tárgyra nézünk, valamire, ami nem épp egy tükör, de fényes. Pont ez történik az alma esetében is. Láthatod itt ezt a fehér foltot, amit egy szépen viaszozott almán mindig láthatunk. Ez itt valójában a fényforrás visszaverődése, míg máshol mindenütt magát az alma színét látjuk. Nézzük, mi is történik itt. Ha tehát lerajzolnám az alma felszínét, – hadd rajzoljam inkább egy semleges színnel – legyen ez itt az alma felszíne, – inkább körívet rajzolok, hogy érzékeltessem az alma kerek alakját – ez tehát az alma felszíne. Van egy fényforrás, valahol itt, ami fényt bocsát ki magából valamilyen irányban az alma felületére. Mi is történik az alma felületén? Több minden történik. A fény egy része szabályosan visszaverődik, vagy másképpen értelmezve a kép egy része, egy kis része megőrződik, de nem a teljes kép. – Hadd rajzoljam csak le – Ha tehát ezzel a beesési szöggel érkezik, akkor pont ekkora szöggel verődik is vissza. Ha pedig ekkora szögben érkezik, ekkorával verődik vissza. Ha pedig ilyen szögben, akkor ilyenben verődik vissza, és azzal, hogy szaggatottan rajzolom, arra utalok, hogy nem az összes fénysugár verődik vissza ilyen módon, csak a fény egy része verődik vissza szabályosan. Ha ez a fény eljutna a szemedbe – hadd rajzoljak egy arcot, legyen ez itt valakinek az arca, ez itt a füle, ez a haja ez a szemöldöke, itt a bajusza, – gondolom érted a lényeget – ez a személy tehát a fényforrás egy viszonylag jó képét fogja látni, amit mi is látunk itt. De mi történik az alma többi részén? A fény egy része tehát szabályosan verődik vissza, valamennyire megőrizve a fényforrás képét, persze azért egy kicsit eltorzítja. Viszont a fény többi része, egészen pontosan a fény egy része el is nyelődik az alma adott felületén, viszont az el nem nyelt piros fénysugarak visszaverődnek, ugyanis azt a színkomponenst látjuk, amit az alma nem nyelt el, vagyis amit az alma visszaver. Viszont ez nagyrészt piros színű fény, – sokféle más árnyalatot is tartalmaz persze – ezek már szórtan verődnek vissza. A fehér fény tehát ráesik az almára, ennek egy része szabályosan verődik vissza, valamennyire megőrizve a képet, viszont egy másik része, mivel az alma felülete nem sima, mindenféle irányba visszaverődik, van amelyik erre, mások épp arra... mások meg amarra... és ez történik az alma minden egyes pontján. Ez a fényforrás tehát – rajzolok még néhány, a fényforrásból jövő sugarat – jönnek a fénysugarak a fényforrásból, de az alma minden pontján végbemegy a szórt visszaverődés is, melynek során csak piros fény verődik vissza, mivel a színskála többi része mind elnyelődik. Amit tehát látunk az az, hogy az a pont, ahonnan a legtöbb szabályosan visszaverődött fénysugár érkezik, az az almának ez a megcsillanó része, ahol mintha látszana a fényforrás képe, az alma többi részéről a megfigyelő szemébe pedig csak a szórt piros fény jut, és ezért van, hogy amikor mozgatod az almát, vagy még inkább, amikor különböző irányokból nézed az almát, úgy fog látszani a visszaverődési pont, ha mondjuk ebből az irányból nézném, mintha máshol lenne a fényes folt. Nézzük csak meg, legyen ez itt valakinek a szeme, legyen itt. Ez itt a szemöldöke, ez a szemgolyója, ez az orra. – érted a lényeget – Legyen ez a mi emberünk, ez itt a füle – nem akarom eltúlozni– Tegyük fel, hogy ez a személy nézi ezt a hozzá képest szuper hatalmas almát. Ő nem itt fogja látni ezt a fényes foltot. Ő ott fogja látni a fényes foltot, ahol megfelelőek lesznek a szögek. Ahol a sugarak beérkeznek, – hadd rajzoljam egy másik színnel – Tegyük fel, hogy fölöttünk van a fényforrás, a fény tehát egyenesen jön lefele, ráesik az almára, és ha megfelelő a szög, vagyis ha a szeme felé verődik vissza a fény, – rajzolhatunk ide az almára egy merőlegest – ez itt a beesési, ez pedig a visszaverődési szög, ebből a pontból eljut hozzá néhány – ezért rajzolom szaggatottan – néhány szabályosan visszaverődött fénysugár. Viszont minden más pontból, az alma minden más pontjáról, innen például a szabályosan visszavert sugarak arra tartanak, nem pedig az emberünk szemébe, vagy éppen arra, de nem a szemébe. Viszont azokban a pontokban szórt visszaverődés is végbemegy, és ezekből a szórt fénysugarakból néhány, ami piros, a szemébe jut. Ezekből a véletlenszerű irányokból a színskála piros tartománya jut a szemébe, és ezért van az, hogy ez az ember ezt a fényes visszaverődést valahol itt látja, és minden más részét az almának pedig pirosnak. Mi azonban, mivel ezen a felén vagyunk az almának, mi itt látjuk a foltot. A fenti fényforrásból érkező fény, itt becsapódik, majd egyenesen felénk tart, a szemünkbe, halad lefele, és visszaverődik egyenesen a szemünkbe. Erre a többi pontra is ugyanúgy fentről érkezik, viszont azokból a pontokból olyan irányokba verődik vissza, ahol nem a mi szemünk van, ezek helyett mi csak a szórt sugarakat látjuk, amelyek már a mi szemünkbe is eljutnak. Akárhogy is, remélem sikerült az előző videó néhány hiányosságát megválaszolnom.