A megtermékenyítés szakszavai: gaméták, zigóta, haploid és diploid.

Beszéljünk kicsit arról, hogy hogyan is kezdődik mindannyiunk élete. Ezen a képen egy hímivarsejt látható, egy hímivarsejt, amint épp egy petesejttel egyesül. Ez itt a hímivarsejt, ez pedig a petesejt. Ez utóbbit ovumnak [vagy oocitának] is nevezik. Ezen a képen egy hősies verseny vége látható, mert ez a hímivarsejt egyetlen abból a 2-300 millióból, amely versenyt futott a petesejt felé. Tehát adott 2-300 millió srác, és mind versenyez a petesejtért, és ez, amelyet éppen behatolni látsz a petesejtbe, ez a nyertese ennek a hihetetlen versenynek: emlékezz csak: 2-300 MILLIÓ hímivarsejt próbált eljutni ide – ez egy igazán hatalmas győzelem! És mind nagyon büszkék lehetünk magunkra, hiszen mind pont attól az egytől származunk, amelyik 2-300 millió másik hímivarsejt megelőzésével megnyerte az anyánk petesejtjéhez vezető nagy versenyfutást. A hímivarsejt tehát apai eredetű, míg a petesejt… nos igen, mindez az édesanyánk testében történik... tehát a petesejt anyai eredetű. Na most, beszéljünk kicsit az elnevezésekről! Az a folyamat, amely során a két sejt egyesül, ez a megtermékenyítés. Megtermékenyítés. A létrejövő sejt osztódásnak indul, létrehozva a testünk összes sejtjét, sejtheted tehát, hogy ez egy fontos folyamat. Fontos ezért, hogy jól értsük a szakszavakat, hogy mi mit jelent pontosan ebben a folyamatban. Ezek az ivarsejtek: a hímivarsejt és a petesejt, más néven a gaméták. Ez tehát itt egy gaméta, a petesejt, az ovum pedig egy másik gaméta. És ahogy majd látni fogjuk, minden gaméta pontosan feleannyi kromoszómával rendelkezik, mint a testi sejtek, vagy szomatikus sejtek. Tehát az ivarsejteknek, amelyek a petefészkeidben vagy a heréidben vannak, függően attól, hogy férfi vagy-e, vagy nő, csak egy sorozat kromoszómája van. Nézzük, ez pontosan mit is jelent! Kukkantsunk be ide, ebbe a hímivarsejtbe! Belenagyítok ide, nem lesz méretarányos, tudod, a hímivarsejt sokkal kisebb, mint a petesejt, a fő, hogy értsd a dolgokat. Berajzolom ide a hímivarsejt sejtmagját… így. Ha emberekről beszélünk, és feltételezem, te is ember vagy, így hát érdekelhet, hogy ebben a hímivarsejtben az édesapád 23 kromoszómája található. Nézzük tehát! 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22 és ami a 23.-at illeti, ez lesz az a kromoszóma, amelyik a nemedet meghatározza, tehát ha az apád hímivarsejtje X kromoszómát hordoz, akkor lány leszel, ha pedig a hímivarsejtben Y kromoszóma található, akkor fiú. Ezek tehát a kromoszómák a hím gamétában, vagy mondhatnám, az édesapád ivarsejtjében, vagyis a hímivarsejtben. Ez itt tehát egy gaméta, és ez fog egyesülni az édesanyád petesejtjével. Még egyszer: a rajz nem méretarányos! Ez tehát a petesejt, és berajzolom a sejtmagját. Ez a sejtmag. És ahogy mondtam, egyik sem méretarányos. Az anya szintén 23 kromoszómát örökít tovább. Tehát 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, ő pedig egy X kromoszómát továbbít, ami a nem meghatározását illeti, így ha neked XY kromoszómáid vannak, akkor férfi leszel, ha pedig XX, akkor nő. Ez is egy gaméta itt. A gaméta általános kifejezés, hímivar- sejtet és petesejtet egyaránt jelenthet. Mi történik vajon, ha ez a kettő itt egyesül? Ha egyesülnek (összeolvadnak), lesz egy megtermékenyített petesejtünk, amelyet zigótának nevezünk. Lerajzolom. Más színt választok. Kifogyok a helyből, pedig ugyanarra a képernyőrészre szeretném… ez se lesz méretarányos. Berajzolom a zigóta sejtmagját. Nagyra rajzolom a sejtmagot, így láthatjuk benne a kromoszómákat. Még egyszer: nem méretarányos! Itt van tehát 23 kromoszóma az édesapádtól, mutatom is. 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22 és 23, Ezek mellé jön a 23 anyai kromoszóma. 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22 és 23. Itt az édesanyádtól örökölt X kromoszóma. Bizonyára feltűnt, hogy párosával rajzoltam őket, így van összesen... nézd, mutatom: van itt 23 kromoszóma, 23 kromoszóma a hímivarsejtben, és 23 kromoszóma a petesejtben. Így aztán a megtermékenyített petesejtben 46 kromoszóma található. 46 kromoszóma, vagyis a fajunkra jellemző teljes kromoszómaszám. Mostantól ez a sejt képes a replikációra, képes az osztódásra, és hogy differenciálódjon azzá a sok sejtté, ami alkot téged. Még egyszer: ezt itt zigótának nevezzük. Zigóta. Foglaljuk össze: a gaméták, vagyis az ivarsejtek feleannyi kromoszómával rendelkeznek, mint a zigóta, vagyis az a sejt, amelynek differenciálódásával létrejön az új szervezet, a teljes kromoszómakészlettel, amelyben helyreáll a fajra jellemző kromoszómaszám, amelyben 46 kromoszóma található. Látod, párokban rajzoltam őket, ezeket homológ pároknak nevezzük, és minden egyes pár esetében... ez egy homológ kromoszómapár... Homológ kromoszómapár. Mit is jelent mindez? Nos, általánosságban azt, hogy van itt ez a két kromoszóma: egyet az apádtól örököltél, egyet pedig az anyádtól. E két kromoszóma ugyanazt az információt hordozza, pontosabban ugyanannak a génnek egy-egy génváltozatát, amelyekről a fehérjék kifejeződnek, meghatározva a tulajdonságaidat. Ez így nagyon leegyszerűsített megfogalmazás. Tehát aktív egy gén, egy apai eredetű gén, amely a hajszínedet határozza meg. Nos, van egy hasonló gén, pontosabban génváltozat, amely az anyai kromoszómán található, amely szintén a hajszínt határozza meg. Ezek tehát a homológ párok, és a pár két tagja, nagy általánosságban szólva, ugyanazt kódolja. A zigótának tehát 46 kromoszómája van, pontosabban 23 homológ párja. Még egyszer, ez a szám az emberi fajra jellemző. Ha más fajról beszélünk, akkor 23 homológ pár, vagy összesen 46 kromoszóma helyett esetleg csak 10 homológ pár, összesen 20 kromoszóma jellemző. Na most, hogy érthető legyen, mire is gondolnak a biológusok, mikor egy fajra jellemző kromoszómaszámról beszélnek, ezért bevezettek két újabb fogalmat: haploid és diploid. A haploid arra utal, mikor egy sejtben a fajra jellemző teljes kromoszómakészlet fele található csak meg. Például az emberben a haploid szám 23 (n=23). Tehát ez a haploid kromoszómaszám. 23. Egy másik fajnál ez más lenne. A halpoid a „hapl” szótőből ered, ami azt jelenti, hogy egyetlen. Gondolj arra, hogy minden párnál csak az egyik tag van jelen. Ha [homológ] párról beszélünk, akkor jelen van mindkét kromoszóma. így áll össze a teljes kromoszómakészlet, 46 kromoszómával. Embernél ez a diploid kromoszómaszám (2n). A diploid kromoszómaszám... így. és ha az emberek általánosságban beszélnek, ahogy mi is fogunk majd, ha a mitózisról és a meiózisról beszélünk, tehát egy adott fajnál általánosságban a haploid számra gondolunk. Ezért a haploid az „n”, vagyis n db kromoszóma, a diploid pedig ennek a duplája, kétszer „n” kromoszóma (2n). Remélem, a videó kapcsán sikerült megérteni pár fontos fogalmat a megtermékenyítés kapcsán, hogy mit jelent a haploid és diploid, mi a zigóta, mi a gaméta. Remélem továbbá, hogy jobban érzed magad, ha arra gondolsz, hogy azért, hogy létrejöhess, legalább a kromoszómáid felének meg kellett nyernie egy hihetetlen erős versenyt!