Más égési reakciók rendezése

Akkor most nézzünk egy újabb égési reakciót, csak most etilén helyett etánnal, C2H6-tal, ami két szén- és hat hidrogénatomot tartalmaz minden egyes etánmolekulában, ami reagál... Az etán gáznemű, reagál az oxigéngázzal. Szén-dioxid gázzá és folyékony vízzé égnek el. Hasonlóképp, mint a korábbi példáknál, ez a reakcióegyenlet még nincs rendezve. Ezt honnan tudjuk? Onnan, hogy a bal oldalon 2 szén van, a jobb oldalon pedig 1. A bal oldalon 6 hidrogén van, míg a jobb oldalon csak 2. A bal oldalon 2 oxigén van, a jobb oldalon 2+1=3 oxigén Tehát egyik elemre sincs rendezve az egyenlet. Ugyanúgy, mint az etilénes példánál, ha azzal szembesülsz, hogy több összetett molekula van az egyenletben, érdemes azt az elemet hagyni utoljára, ami egy molekulában csak önmagát tartalmazza, mivel ennek a számát csak átírod, anélkül, hogy bármilyen hatása lenne a szén- és hidrogénatomok számára. Tehát úgy fogok eljárni, mint korábban. Először a szenet és hidrogént rendezem, melyek majd meghatározzák az oxigének számát is. Ha ezt változtatom, akkor az oxigének száma is módosul. Ha ezt a számot írnám át, ez ugyancsak változtatná az oxigének számát. Szerencsémre, itt van ez a kétatomos oxigénmolekula a bal oldalon, amit csak ki kell egészítenem az egyenletrendezés végén. Kezdjük is. Legutóbb a szénnel indítottam, így most foglalkozzunk először a hidrogénnel, Csak a változatosság kedvéért. Szóval itt 6 hidrogén van a bal oldalon. Tulajdonképpen az egész bal oldal hatot tartalmaz. A jobb oldalon pedig 2 van egyelőre. Tehát ha azt szeretném, hogy itt is 6 legyen, be kell szoroznom hárommal. Így 3 vízmolekula lesz, melyek egyenként 2 hidrogént tartalmaznak. Így már 6 hidrogénem lesz a jobb oldalon is. Rendben. Most nézzük meg a szént. Ne felejtsd el, az oxigént utoljára hagyom. A bal oldalon 2 szénatom van. És a jobb oldalon mennyi van? Per pillanat 1 darab, de ezen könnyen tudok változtatni. Egy szén-dioxid molekula helyett ide írhatok két szén-dioxid molekulát. És ezáltal a szén rendezve van: 2 szén itt is és itt is. Folytassuk az oxigénnel. Most már mályva színre váltok. A bal oldalon 2 oxigén van, és a jobb oldalon? Nézzük, 2x2 = 4 oxigénatom. Továbbá 3 vízmolekula, melyek mindegyikében 1 oxigénatom van. Tehát 3x1 hárommal lesz egyenlő, itt ni. Így a jobb oldalon összesen 7 oxigén lesz, miközben a bal oldalon csak 2 van. Mit csinálhatok? Hányat szorozzak kettővel, hogy hetet kapjak? Kétszer mennyi egyenlő héttel? Kétszer 3,5 egyenlő héttel. Kétszer 3,5 egyenlő héttel. Ne felejtsd el, hogy azért mondom, hogy kétszer valamennyi egyenlő héttel, mivel a 4+3 oxigént szeretném megkapni. Ezért beszorzom 3,5-tel, és így 7 oxigénatom lesz az egyenlet mindkét oldalán. Viszont ahogy a korábbi videókban is láttuk, 3,5-öt nem szoktunk a reakcióegyenletben hagyni. 3,5 molekula elég furán hangzik. Egész számokat szeretnénk. Hogyan jutunk egész számú együtthatókhoz a molekulák előtt? Megszorozhatok mindent kettővel. Így itt hetes lesz, itt kettes, négyes, itt pedig hatos. Próbáljuk meg ezt. Felírom az egyenletet újra. Először is, etán. Nem írom ki a halmazállapotot, hogy egy kis időt spóroljunk. Utána valamennyi oxigénmolekula. Elégnek, és szóval ezek a kiindulási anyagok, a termékek szén-dioxid gáz és folyékony víz. Tehát ha itt előtte egy volt, akkor kettővel szorozva kettőt kapok. Itt 3,5 volt, így kettővel szorozva hetet kapok. Itt kettő volt, amit kettővel szorozva négyet kapok. Még egyszer tehát, az együtthatókat úgy szorzom a két oldalon, mint egy algebrai egyenletnél a matekórákon. És végül 3x2 hattal egyenlő. Rendezve van. Itt is rendeztük, de nem egész számú együtthatókkal. Mindent kettővel szorozva kaptuk az egész számú együtthatókat, és ezzel már sokkal elégedettebbek vagyunk.