If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

Hogyan fejlesszem az agyam?

Negyven évvel ezelőtt úgy tűnhetett, hogy többet tudtunk a Holdról, mint a saját agyunk működéséről és fejlődéséről. Ez ma már koránt sincs így! Alig várjuk, hogy megoszthassuk veled a legújabb felfedezéseket. Szóval hogyan is működik és fejlődik az agyunk?

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

Még nincs hozzászólás.
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.

Videóátirat

Íme, itt az agyad, köszönj neki! Na jó, ez csak egy vicces kép az agyadról. Az agyadnak nincs keze, lebenyei vannak és más alkotórészei is, amikről majd még beszélünk. Szóval az agyadról szeretnék beszélni. Az agyad hihetetlen dolgokra képes, mégis azt hiszem, gyakran elkeseredünk miatta, mint például Thinky Pinky ezen a képen. Kritizáljuk, csúnya dolgokat mondunk az agyunk képességeiről. Például amikor az iskolában nehezen értünk meg egy anyagot, vagy nem tudunk megoldani egy feladatot, vagy valamilyen új készséget nehezen tanulunk meg, akkor hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy nem vagyok okos vagy ügyes, és ez mindig is így lesz. Hé, ne beszélj így többet! Az, amit intelligenciának vagy okosságnak hívunk, nem egy egyszer és mindenkorra rögzített dolog, nem áll egy helyben, nem állandó. Az agyad képes arra, hogy jobb és jobb legyen, az agyad képes fejlődni! Gyere velem felfedezőútra! Gyerünk, lépjünk csak be az agyba! Vigyázat, jövünk! És már bent is vagyunk! Ez a valami itt, ez egy neuron. Ja igen: Üdvözlünk az agyad belsejében! A neuron egy agysejt, amiből vagy 100 milliárd van az agyadban. Képzeld csak el, 13-szor több neuron van csak a te fejedben, mint amennyi emberi lény van a földön. Jó sok, nem? Ezek a sejtek segítenek gondolkodni. Vegyünk egyetlen neuront, nevezzük Nellinek, Szia, Nelli neuron! Nelli nem képes rá, hogy egyedül csináljon mindent, amit az agyadnak kell, még egy olyan egyszerű dologra sem, mint egy poharat felemelni. De szerencsére vannak barátai. Itt van Dávid dendrit, Alonso, az axon, itt van Magna, a myelin, és nézd, a kis Sally, a szinapszis olyan ici-pici. Az agyad úgy működik, mint az izmok. Ha komolyan elhatározod, hogy súlyt emelsz, és rendszeresen gyakorlod hosszú időn, heteken, hónapokon, éveken át, akkor kifejlődnek az izmaid. De nem fejleszthetsz izmokat úgy, hogy nem csinálsz semmit. Ahhoz erőfeszítés, küzdelem kell, sőt, sokszor csődöt is mondasz. Amikor tanulsz, sok mindent elszúrsz, de a végén aztán átugrod a lécet, vagy megoldod a feladatot, amivel küzdöttél. Bocs, kicsit elkalandoztunk, de térjünk vissza a neuronokhoz. Amikor küzdesz, akkor a neuronjaid is küzdenek. Ez azért fontos, mert amikor a neuronok küzdenek, közben egymástól tanulnak, kapcsolatokat építenek ki, szorosan összefűzött hálózatot alakítanak ki az agyadban, mely lehetővé teszi, hogy kis elektromos lökések közlekedjenek rajta egyre hatékonyabban. Ez annyit tesz, hogy egyre gyorsabbá válik a gondolkodásod, egyre okosabb leszel, az agyad izmai világbajnokok lesznek. Legközelebb, amikor azt mondod magadnak: nem tudom ezt megcsinálni, túl nehézfejű vagyok, ne feledd, a „nehézfejűség” a jóbarátod, minél „nehezebb” a fejed, annál több a kapcsolat Nelli és a neuron barátai között az agyadban, és annál gyorsabb és hatékonyabb a gondolkodásod. Minél többet dolgozol azon, hogy leküzdjed a frusztrációt egyre hatékonyabb tanulási stratégiák kialakításával, minél jobban megtanulnak a neuronjaid együttműködni, annál okosabb leszel. Kezdj is neki, tegyél meg minden tőled telhetőt! Ne add fel, fejleszd az agyad, és ne felejtsd: bármit meg tudsz tanulni!