Birodalmak az I. világháború előtt

Nagyon sokan, magamat is beleértve, úgy találják, ha az I. világháborút tanulmányozzuk, hogy néha egy kicsit zavaros. Úgy gondolom, hogy ennek az az oka, hogy a világ igencsak más volt az I. világháborút megelőzően, mint amilyen ma. A modern világ kialakulását, amiben élünk, nagyban befolyásolta az első, és később a második világháború. Hogy legyen fogalmunk arról, hogyan is néz ki a modern világ – és különösképpen a modern Európa – itt a modern Európa térképe. De ami igazán érdekes ezzel a térképpel kapcsolatban, hogy ez nem egy hagyományos térkép, amivel általában találkozol, ami csak az országhatárokat, államhatárokat mutatja. Ezen is láthatóak persze az államhatárok, itt, ezek a kis szürke vonalak. Ezek mutatják, hol ér véget Franciaország és hol kezdődik Svájc, Németország vagy Olaszország. De mindezeken túl látjuk, hol milyen nyelvet beszélnek. Tehát sokkal inkább arra koncentrál, hogy hol beszélnek franciául? Hol beszélnek németül? És amit még észre fogsz venni, hogy a legtöbb helyen – Európa nagy részén – a mai határok, a modern határok, nagyjából megegyeznek a nyelvi határokkal. Van néhány terület, ahol van egy kis törés, [pl.] katalán és spanyol. (Ez igazából némi problémát is okoz.) De a modern Európa legtöbb területén az országhatárok és a nyelvi határok ill. nemzeti határok nagyjából egyeznek. Ha visszatérünk az I. világháború előtti világhoz, akkor minden nagyon más volt. Néhány határt felismerünk. Felismerjük az Egyesült Királyságot. ( Írországot azóta már felosztották.) De az Egyesült Királyság határai nem sokban különböztek a maitól. Spanyolország sem változott sokat. Franciaország sem. Olaszország sem. Németország már igencsak megváltozott, ha megnézzük Németországot – a Német Birodalmat –, amint belép az I. világháborúba, vagy az 1900-as évek elején, 1914 előtt. Németország és az Orosz Birodalom magába foglal egy halom egyéb etnikumot – ebben a régióban –, amelyeknek ma saját önálló állama van. A másik dolog, amit észrevehetsz, ez a hatalmas állam, Ausztria-Magyarország, gyakran Osztrák-Magyar Monarchia néven ismert. Vannak, akik azt mondják: „Nos, tudod, ismerek olyan országokat, amelyek nevében szerepel Ausztria és Magyarország. De mi az az Osztrák-Magyar Monarchia"? És ami érdekes benne, hogy valódi birodalom volt. Valóban össze akarta fogni azokat az embereket, akik azt a sok eltérő nyelvet beszélték, azokat a különböző etnikumokat. Ez amolyan ráközelítés az Osztrák-Magyar Monarchiára, az I. világháborúhoz vezető időkben. Az Osztrák-Magyar Monarchia valószínüleg a legfontosabb fókuszpont, ha meg akarjuk érteni, hogyan kezdődött az I. világháború. Mivel az I. világháborút megelőzően, 1908-ban, az Osztrák-Magyar Monarchia hivatalosan annektálta Boszniát és Hercegovinát. Ismét kissé átláthatatlan legtöbbünk számára. Valójában egyetlen országról van szó, melynek neve Bosznia-Hercegovina. Feltételezem, hogy az osztrákok és a magyarok ezt egy régiónak tekintették, amit most bekebeleztek. És ami ezzel kapcsolatban érdekes, hogy ha a nyelvi térképet nézed, akkor láthatod, hogy ebben az egész régióban nagyon hasonló nyelveket beszélnek: szerbet, horvátot, bosnyákot. Mind nyelvészetileg, mind etnikailag kötődnek egymáshoz. Tehát az itt látható teljes területen élők nyelvileg és etnikailag is kötődnek egymáshoz. És amint látni fogjuk, hogy ez a vágy a hasonló etnikai vagy nyelvi hátterű népek összekötésére volt az, ami az I. világháború eseményeihez vezetett, Vagy legalábbis ez volt az a szikra, ami berobbantotta az ún. lőporos hordót, azaz az I. világháborút. A másik dolog, ami nagyon más volt, vagyis az az ország, nemzet vagy birodalom, amit ma már nem ismerhetünk: az Oszmán Birodalom. Tehát a mai térképeken Törökországot látjuk, ami nagyjából az Anatóliai-félszigeten van. Tehát ez itt Törökország. Ez a mai Törökország. De az I. világháborúba belépve, 1914-ben, Törökország, lényegében az Oszmán Birodalom romjain jött létre. Tehát így nézett ki az Oszmán Birodalom. Nagyjából ez itt a mai Törökország. Az Oszmán Birodalom területével esik egybe a mai Törökország jó része és a ma Közel-Keletnek nevezett terület, ami magában foglalja az arab világ nagy részét Szíriát, Irakot, Libanont, Izrael nagy részét, és valamennyit Szaúd-Arábiából. Ekkor már enyészetnek indult az Oszmán Birodalom. Fénykorában a muszlim világ nagy részét uralta. Uralta Észak-Afrikát, valamint az itt látható területeket is, sőt valamennyit Perzsiából, és a Balkán, Délkelet-Európa, még Görögország nagy részét is. Az Oszmán Birodalom fénykoráról, évszázadokkal visszamenőleg történt dolgokról beszélek. Tehát az I. világháború előestéjén olyan világunk volt, ahol az államhatárok nem feltétlenül egyeztek a nyelvi vagy etnikai határokkal. Nagyjából azok a birodalmak léteztek, amelyek az 1800-as évek végén is. Ezek a birodalmak nem csak Európában voltak jelen, mint az Osztrák-Magyar Monarchiában, vagy nem csak a Közel-Keleten, mint az Oszmán Birodalomban. Itt látható egy térkép, körülbelül az akkori idő birodalmairól. Láthatod, hogy valószínűleg a legdominánsabb államalakulat a Brit Birodalom. Ez a rózsaszín terület itt. Ez az Egyesült Királyság. Nagy-Britannia csak ez a sziget lenne itt. Ha hozzá veszed Írországot, akkor megkapod az Egyesült Királyságot. Nagy-Britannia irányította a teljes Indiai szubkontinenst (Ázsiában). Lényegében, habár Egyiptom névleg független volt, Nagy-Britanniának hatalmas befolyása volt itt. Nyilvánvalóan az olyan helyek, mint Kanada, Ausztrália és Új-Zéland a Brit Birodalom részei voltak vagy irányítása alatt álltak. És aminek sokan nincsenek tudatában az az, hogy Afrika jelentős része is brit fennhatóság alatt állt. Az I. világháború felé tartván, egyfajta birodalmi versenyt látunk, fegyverkezési versenyt, különösen Európa nagyhatalmai között. Különösképp ott volt Nagy-Britannia – vagy az Egyesült Királyság –, ami nyilvánvalóan egy hatalmas birodalom. „A nap sose nyugszik le a Brit Birodalomban.” És nem is nyugodott le soha az itt látható birodalomban. A Német Birodalom szintén kezdte erejét fitogtatni és fegyverkezni kezdett. Minél inkább látták a németek, hogy a britek fegyverkeznek, annál nagyobb erővel fegyverkeztek ők is. Ez kölcsönös volt. Ezzel megindult a fegyverkezési verseny. Mindenki a saját birodalmát próbálta építeni A németek szintén jelen voltak Afrikában. A franciák is jelen voltak Afrika jelentős részén. Mindezt összefüggésében kell látni. Volt, hogy a birodalomépítés igazából csak az ego fitogtatásról szólt, a befolyás, a hatalom növelésről. Sokszor a civilizációkkal kapcsolatos etnikai hiedelmekre épült. Gondolom, pusztán ezzel indokolták a más népek erőforrásai fölötti hatalomátvételt. Olyan világban, ahol az erőforrásokhoz való hozzáférés, kifejezetten a nyersanyagokhoz – legfőképpen az olajhoz – meghatározhatták, hogy a hatalom valóban hatalmat jelent-e. Ezzel együtt, úgy gondolom, elég erős alapunk van ahhoz, hogy megértsük a tények állását az I. világháború kitörésekor.