Fő tartalom
Tantárgy/kurzus: 4. évfolyam > 6. témakör
1. lecke: Kerület- A kerület fogalma
- Síkidomok kerülete
- A kerület meghatározása az egységnégyzetek megszámolásával
- A kerület meghatározása az egységnégyzetek megszámolásával
- A kerület kiszámítása, ha hiányzik az egyik oldal hossza
- A kerület kiszámítása, ha adott az oldalak hossza
- A hiányzó oldal kiszámítása, ha ismert a kerület
- A kerület – összefoglalás
© 2024 Khan AcademyFelhasználási feltételekAdatkezelési tájékoztatóSüti figyelmeztetés
A kerület fogalma
A kerület egy matematikai fogalom, amely a síkidom határoló vonalának a teljes hosszát jelenti. A kerület meghatározásához össze kell adni az összes oldal hosszát. Ez bármilyen sokszögre alkalmazható, beleértve a háromszöget, téglalapot, ötszöget és még a szabálytalan sokszögeket is. Készítette: Sal Khan.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
Amikor a kerület szót használjuk a hétköznapi beszédben, akkor valamilyen területnek a
határvonalára gondolunk. Amikor a matematikában
beszélünk a kerületről, akkor is hasonlóra gondolunk. De itt nemcsak határvonalról
beszélünk, hanem a határvonal hosszáról. Mekkora távolságot kell megtenni akkor, ha teljesen körbe akarjuk
járni a síkidomot a határvonal mentén. Nézzük meg először
ezt a háromszöget! Három oldala van, ezért hívjuk háromszögnek. Tehát mekkora a kerülete? Nos, ennek minden oldala egyenlő, vagyis ennek a háromszögnek
a kerülete 4 + 4 + 4 lesz. Mindegy, hogy mi a mértékegység. Ha ez 4 méter, akkor ez is 4 méter, akkor 4 m + 4 m + 4 m,
12 m lesz. Azt javaslom, hogy
állítsd meg ezt a videót, és számold ki ennek a három
síkidomnak is a kerületét. Ugyanaz a módszer. Csak összeadjuk az oldalak hosszát. Jó.
Mondjuk, hogy ezek a távolságok méterben vannak megadva. Mondjuk, ez 3 m, ez is 3 m, ez egy téglalap, tehát akkor ez 5 m, és ez is 5 m. Mennyi lesz ennek a
téglalapnak a kerülete? Mekkora a téglalapot
határoló vonalak hossza összesen? Ez 3 + 5 + 3 + 5 lesz, és ez egyenlő
– nézzük csak –, 3 + 3 az 6,
5 + 5 az 10, tehát 16. És ha azt mondom,
hogy minden méterben van, akkor 16 m lesz. Mi a helyzet ezzel az ötszöggel? Mondjuk, minden oldala 2 – kitalálok egy mértékegységet –, legyen minden oldala 2 gnu. Ez egy olyan új távolság-mértékegység, amit most találtam ki.
2 gnu, 2 gnu, 2 gnu, 2 gnu és 2 gnu. Tehát hány gnu a kerülete
ennek az ötszögnek? 1, 2, 3, 4, 5 oldalunk van, mindegyik 2 gnu hosszú, vagyis a kerülete – összeadhatjuk a 2-t
egymás után ötször, vagy mondhatjuk azt,
hogy 5-ször 2 gnu – és ez egyenlő azzal, hogy 10 gnu, ahol a gnu egy teljesen kitalált
hosszúság-mértékegység. Ez az utolsó egy szabálytalan sokszög,
de pontosan ugyanaz az elv. Hogyan számoljuk ki a kerületét? Nos, csak adjuk össze
az oldalainak a hosszát. Ezt most mértékegység nélkül csinálom. Feltételezem, hogy valami
szokásos mértékegységben van. Tehát a kerület 1 + 4 + 2 + 2 + 4 + 6. Mennyi is lesz ez? 1 + 4 az 5, meg 2 az 7,
meg 2 az 9, meg 4 az 13, meg 6 az 19. bármilyen mértékegységben
is adták meg ezeket a távolságokat.