Fő tartalom
Tantárgy/kurzus: 4. évfolyam > 5. témakör
3. lecke: Hosszúság becsléseMetrikus rendszer: a távolság mértékegységei
A távolság vagy hosszúság mértékegységeiről beszélünk, mint például a milliméter, centiméter, méter és kilométer. Készítette: Sal Khan.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
A távolság alap mértékegysége a metrikus rendszerben a méter. Hogy érzékeltessem,
milyen hosszú egy méter: egy átlagos ember magassága
1,5 és 2 méter között van. Ha valaki 1,5 vagyis másfél méter magas, az egyáltalán nem számít magasnak, de aki 2 méteres,
az igencsak magas. Ha 2 méteres
vagy annál is magasabb vagy, akkor fontolóra veheted
a kosárlabdázást is. Például ezen a
Leonardo da Vinci rajzon – ha ez egy átlagos
méretű férfi – egy méter egy kicsit több,
mint a kartávolságának a fele. Körülbelül ekkora. Persze ez most itt csak
egy durva közelítés, csak érzékeltetni szeretném,
hogy mennyi egy méter. Ide egy kis m betűt írtam, mert így szoktuk rövidíteni
a métert. Úgyhogy a kisebb dolgok, amiket a méterrel szokás mérni, akkorák, mint például az ember – az ember magassága,
vagy kartávolsága. Nézzük meg, mik azok
a nagyobb dolgok, amiket szintén méterrel
szokás mérni! Például egy felhőkarcoló magasságát. Ez itt az Empire State Building, valamikor ez volt a világon
a legmagasabb épület, mára egyike
a magas épületeknek. A magassága 443 méter. Szóval ilyenek a nagyobb dolgok, amiket szintén méterrel
szoktunk mérni. Felmerül a kérdés,
mi van akkor, ha még ennél is nagyobb
dolgokat szeretnénk megmérni? A metrikus rendszer
előtagokat biztosít a méter többszöröseinek
kifejezésére. A méternél nagyobb hosszúság
mértékegység – amit szoktunk is használni –
a kilométer – van, aki így mondja: „kilóméter”, de én maradok a kilométernél –, ami megegyezik
1000 méterrel. Amikor kilométerről beszélünk, városon belüli, vagy városon kívüli távolságokra
gondolunk. Még egy bolygó sugarát is
általában kilométerben mérjük. Hogy érzékeltessem ezt, itt van New York város térképe. Itt lent van megadva
a lépték. Ez a távolság
5 kilométer. Ez az 5 kilométer
érzékelteti a méreteket – km-t írtak, röviden 5 km-et. Kis k betű, kis m betű,
ez a kilométer rövidítése. Ez egyenlő – nos, ha
1 kilométer 1000 méter, akkor 5 kilométer
ötször annyi, 5000 méter lesz
ez a távolság itt. Ha el akarod képzelni
az 1 kilométert, az ennek a távolságnak az ötöde. 1 kilométer ezen a térképen
nagyjából ennyi. Más mértékegységek is vannak
a metrikus rendszerben, amikkel le tudjuk írni
a kilométernél kisebb, de a méternél nagyobb
távolságokat, de ezeket nem nagyon használjuk. Azért felsorolom itt,
csak hogy lásd. Van a „hektométer” – ezt annyira ritkán használják, hogy még nem hallottam senkit,
aki használta –, ez egyenlő 100 méterrel, és van a „dekaméter”, ami 10 méterrel egyenlő. Ezeket a távolságokat
rózsaszínnel írom, ezzel jelzem, hogy
nemigen használja ezeket senki. Nem szoktunk ilyet hallani, hogy Az Empire State Building 44,3 dekaméter magas. Azt szokták mondani, hogy
443 méter magas. Rendben. Ha ezeket az előtagokat
használjuk a méterhez, le tudjuk írni a méternél
nagyobb távolságokat, a 10 méter,
a 100 méter vagy az 1000 méter
többszöröseit. De mi van akkor, ha
a kisebbek felé szeretnénk menni? A metrikus rendszernek
ehhez is van mértékegysége. Ha vesszük a méter 1/10-ét, az a deciméter. A deciméter a méter 1/10-e. Másképpen mondva 1 méter = 10 deciméterrel.
Röviden, kisbetűvel: dm. Ha eggyel lejjebb megyünk, eljutunk a centiméterhez,
ami igen gyakori mértékegység. Itt a centi előtag
1/100-ot jelent. Ez a méter 1/100 része. Másképpen mondva 1 méter = 100 centiméterrel. Ha el akarod képzelni
a centiméter nagyságrendjét, nézd meg ezt a kis békát
ennek az embernek a kezén. A béka néhány centiméter hosszú. Ezen a rajzon egy centiméter
kb. ekkora. Ha még ennél kisebb
dolgokat akarunk megmérni, van még egy gyakran használt
mértékegység, a milliméter. A milli előtag 1/1000-et jelent, a méter 1/1000 része. Vagy másképp kifejezve 1 méter = 1000 milliméterrel. Így, rövidítve írom a millimétert:
két kis „m” jelöli. Ha szeretnéd elképzelni, hogy ez milyen hosszú,
hogy mekkora távolság az 1 mm, akkor nézzünk valamit,
ami kisebb 1 cm-nél. Például ezek a hangyák körülbelül 3-4 milliméter
hosszúak. Akkor ezen a rajzon 1 milliméter
kb. ekkora. Azt fontos megérteni, hogy attól függően kell megválasztani
a mértékegységet, hogy milyen nagyságrendű
a mérni kívánt dolog. Ezenkívül azt is jó tudni, hogy mit jelentenek
ezek az előtagok, amiket most a hosszmérték
kapcsán használtunk. Ezek mind a távolság
alapegységeire vonatkoznak, de amikor térfogatot,
vagy más dolgokat mérünk majd a metrikus rendszerben, ugyanezek az előtagok
fognak előbukkanni. Itt, amikor távolságot mértünk, a kilo az 1000-re utal, a kilométer az
szó szerint 1000 métert jelent. A hekto a 100-ra utalt, a hektométer az 100 méter. A deka 10-et jelent. A deci az 1/10-et jelent, mert a deciméter a
méternek az 1/10 része. A centi az 1/100,
a méternek az 1/100 része. A milli pedig 1/1000-et jelent.