Ismerkedés az ionokkal

Elnézést a hangomért, de tegnap orrsövény műtétem volt. Ebben a videóban az ionokról fogunk beszélni. Mielőtt az ionokról beszélnénk, tisztázzuk az elem fogalmát. Például vegyük a szenet. A szén elem. Tételezzük fel, hogy van egy szénatomunk. Mit tudunk a szénatomról? Definíció szerint egy szénatomnak hat protonja van. Így tehát van hat protonunk. Ha ez semleges szén, akkor ugyanannyi elektronunk is van. Tehát van hat elektronunk, ami így semlegessé teszi. Van hat pozitív töltésünk, és hat negatív töltésünk. Mondjuk azt, hogy van egy szénionunk, bár azok nem túl gyakoriak. Úgy kapunk iont, ha nem egyenlő a protonok és elektronok száma. Így például ha hat protonunk és öt elektronunk van, akkor az mi? Tehát továbbra is van hat protonunk. Ne felejtsd el, hogy a protonok azok, amik meghatározzák, hogy melyik elemről van szó. Így most is a szénnel van dolgunk, de most eggyel több pozitív, mint negatív töltésünk van. Így ezt a szént egy pozitív töltéssel írhatod fel így vagy így. Tehát ezt, ami korábban csak szénatomnak tűnt, most már ionnak hívjuk, mivel nettó töltése van. Különbözik benne a protonok és az elektronok száma. Mit kapunk fordított esetben? Mi lesz akkor, ha öt protonunk van, öt protonunk és hat elektronunk? Mi lehet ez? Nos, emlékezz vissza, hogy a protonok határozzák meg, melyik elemről van szó. Úgyhogy ha megnézzük, hogy melyik elemnek van öt protonja, látjuk, hogy a bór lesz az. Tehát a bór lesz az. A semleges bórnak öt protonja és öt elektronja van. De ennek van egy plusz elektronja, tehát van egy plusz negatív töltése. Tehát így írhatjuk fel, egyszeresen negatív. Vagy egyszerűen csak azt mondjuk, hogy negatív töltése van. Tehát ez itt a bórion. Ha a protonok és elektronok nincsenek egyensúlyban, többé nem hívhatod atomnak, ionnak kell nevezned. Nézzünk egy példafeladatot ezzel kapcsolatban. Tehát a feladat szerint... A feladat... a feladat szerint... Egy platina atom tömegszáma 195. Keressük meg a platinát a periódusos rendszerünkben. Látod ugye, hogy a platina itt van? Tehát a platina tömegszáma 195. A 195 egészen közelinek tűnik ahhoz a tömegszámhoz, ami itt van. És 74 elektront tartalmaz. 74 elektront. Hány protont és neutront tartalmaz, és mennyi a töltése? Rendben van, gondolkodjunk el ezen egy kicsit. Tehát a platináról van szó. A meghatározás szerint a platinának 78 protonja van, így ezt tudjuk. 78 protonja van, és a feladat szerint 74 elektronja van. 74 elektronja. Ebből tehát látjuk, hogy néggyel több protonunk van, mint elektronunk. Így négy pozitív töltésünk van. Néggyel több a pozitívból, mint a negatívból. Így ezt felírhatod úgy, hogy négyszeres pozitív töltésű platina. Ez platinaion, egy pozitív platinaion. Általánosságban, amikor pozitív töltésről beszélünk, kationról beszélünk. Ami pozitív ion. Korábban a negatív töltésű bórról beszéltünk. A negatív ion az anion. Na de ezzel még csak a nevezéktannal ismerkedtünk, nem válaszoltunk a kérdésre. Az áll a feladatban, hogy a platina tömegszáma 195, és 74 elektront tartalmaz. Hány protont és neutront tartalmaz, és mennyi a töltése? Kiszámoltuk a töltését, tudjuk a protonok számát. Definíció szerint a platinának 78 protonja van. De mi a helyzet a neutronokkal? Nos, a protonok plusz a neutronok száma megegyezik a tömegszámmal, ami 195-tel lesz egyenlő. Így van 78 protonunk, plusz, mondjuk N a neutronok száma, és ez egyenlő 195-tel. Vonjunk ki 78-at mindkét oldalból. Mit kapunk? A neutronok száma egyenlő 1-gyel... nézzük, ha kivonunk 70-et, 125-öt kapunk, és ebből nyolcat, és így 117 neutront kapunk. Tehát 117 neutront, és ezzel készen is vagyunk. De az egésznek a lényege az, akkor beszélünk atomokról, ha az elektronok és protonok száma megegyezik, vagyis amikor semleges. De amint nem semleges, akár több elektronunk vagy több protonunk van, – és ez igaz az atomokra és a molekulára is –, akkor ionnak nevezzük. Ha egy kicsivel pontosabban szeretnénk fogalmazni, akkor a pozitív iont kationnak a negatív iont pedig anionnak nevezzük.