Rendhagyó többes számú főnevek: az -en végződésű többes számú főnevek

Sziasztok, nyelvtanászok! Ma további rendhagyó többes számokkal foglalkozunk. Ez a rendhagyó többes szám fejezet II. része, a két, „en“-végű többes számú szóval. Erre az -„en” részre fogok fókuszálni. Azonnal elmagyarázom. Korábban már megbeszéltük, hogy van a szabályos többes szám, aztán meg van néhány különböző rendhagyó többes szám. Vettük a dog [kutya] szót. Ebből dogs [kutyák] lesz. Vettük a leaf [falevél] szót. Ebből leaves [falevelek] lesz. Szeretnék bemutatni valami mást is, a child [gyermek] szót. Ennek a többes száma szintén rendhagyó, mivel nem childs, hanem – gyerünk, mondjad velem együtt – children. Hű, ez fura! De hát miért? Ahogy már mondtam, az angol nem kiszámítható nyelv. Kevés nyelv az. Habár úgy gondolunk az angolra, mint egy tömör fatömbre, valójában inkább összeácsolt tutaj, ami improvizációból, elvárásokból és történelemből állt össze. Szóval angolul író és beszélő személyként az a dolgod, hogy valami értelmeset hozz ki ebből a görbe faanyagból – hogy egy kifejezéssel éljek, aztán jól kavarjam össze. A kérdés, hogy mi ennek az oka? Ugye? A válasz az, hogy ez az angol nyelv történetével és örökségével függ össze. Az angol az óangolból származik, ami ránézésre olyan, mint a német, mert az angol is germán nyelv. A nyelvészek ezt a kifejezést használják. Az óangolban egy sor különféle módon képezték a többes számot. Egyes főnevek többes számban -„en” végződést kaptak. Mások -„s” végződést. Megint másokhoz pedig -„r”-t adtak. Ez részben attól függött, hogy Anglia melyik részén élt épp valaki abban az időben. Egy csomó különböző tájegységi változat létezett. Ma ezt az „en” végződést már csak három vagy négy szó esetében használjuk. Mindössze ezeket kell megjegyezned ezzel a furcsa „en” végződéssel kapcsolatban. Tehát az „en” többes számú végződés csak a child [gyermek], ox [ökör] brother [fivér] vagy sister [nővér] szavakra érvényes. Utóbbiak tényleg ritkák. Fogadni mernék, azt sem tudod, miről beszélek. A „brother” többes száma eredetileg „brethren” volt, a „sister” többes száma pedig sistren. De ezek annyira ritkák, és a „brothers” és „sisters” annyira elterjedt, hogy nem is érdemes beszélni róluk. Így valójában a köznyelvben az egyedüli furcsa „en” többesek a „children” és az „oxen”. És hacsak a családod nem tenyészt pézsmatulkot [musk ox], és te nem vagy ökörhajcsár, valószínűleg nem fogod gyakran használni az „ox” szót. Ha viszont az ökrök nagy jelentőséggel bírnak az életedben, bizonyára eddig is tudtad, hogyan kell a szó többes számát képezni, már csak onnan is, hogy egész gyerekkorodban hallottál róluk. Akkor most ezt is kihúzom. Az „en” végződéssel kapcsolatban csak egy szónál kell ügyelned, ez pedig a „children”. A „child” többes száma „children”. Most bizonyára azt kérdeznéd: David, itt van ez az „ox” szó, és ha az „ox”-ból „oxen” lesz, mi a helyzet a box [doboz] szóval? Miért „boxes” a „box” többes száma és nem „boxen”? (– hogy Brian Regan poénjével éljek.) Egyszerűen az az igazság, hogy ez a szó eredetével függ össze. Az „ox” egy eredeti óangol szó. A „box” eredetileg a görögből jött a latinon és a francián keresztül, és így került az angolba. Sajnálom, ha ez nem teljesen kielégítő válasz, de az angol így működik. Az angol olyan nyelv, amely egy halom különböző kirakós darabkából áll, amik az idő, a történelem és az ismétlődő inváziók során keveredtek össze. De eltérek a tárgytól. Azt fontos fejben tartani, hogy ezt a rendhagyó többes számot, az „en” végződést illetően, hacsak nem ökrökkel dolgozol, vagy nem vezetsz valamilyen népi hagyományőrző mozgalmat, ahol „brethren”-tés „sistren”-t kell mondani, a child-children alakváltozás az egyetlen, amire ügyelned kell. Az egész így foglalható össze. Bármit meg tudsz tanulni. David befejezte. De ha még mindig itt vagy, szeretnék elmesélni egy vicces történelmi anekdotát, ami a 15. századi angol nyomdásztól, William Caxtontól származik az 1490 körüli időkből. A történetet annak illusztrálására akarom elmondani, hogy mennyire különbözött, mennyire a lakóhelytől függött, hogy valaki milyen nyelvet használt. Mivel a tömegközlekedés és a tomegkommunikációs média előtt, (aminek William Caxton része volt, mert ő volt az egyik első angol nyelvű nyomdász), szóval mielőtt ezek a technológiák mindannyiunk számára lehetővé tették, hogy kommunikáljunk egymással, az emberek csak levelezhettek, de többségük írástudatlan volt. Vagy beszélgethettek egymással. De mivel nem volt egyszerű egyik helyről eljutni a másikra a gépkocsik megjelenése előtt, a legtöbb ember nem utazott nagyon távoli helyekre. Most jön a sztori, amit most lefordítok középangolról. Így szól: Kereskedők a Londont átszelő Temze folyótól indulva el akartak jutni Zeelandba – ez volt a mai Hollandia egykori neve. Itt van Anglia. Ez itt Anglia déli-délkeleti partvidéke. Zeelandba akartak eljutni, a távolság megközelítőleg 160 mérföld, körülbelül. De a kedvezőtlen szelek miatt nem jutottak oda. Itt, Forelandnél megálltak, hogy feltöltsék készleteiket. Elsősorban élelmiszerért álltak meg. És akkor rájöttek, hogy az ő londoni angoljuk és az az angol, amit ott beszéltek, ahol talán csak 60 mérföldnyire voltak Londontól, kölcsönösen érthetetlen. Egyikük bement egy házba. A háziasszonytól tojást [egg] kért. A nő nem értette az „egg” szót, mivel a tojás neve náluk „eyren” volt. Az egg szó norvég eredetű. A férfi azt mondta: „I would like some egges”. A nő azt válaszolta: „I don't have any egges, I don't speak French.” (Nem tudok franciául) A férfi dühös lett: „I don't speak French either, I am English.” Azt mondja: „Do you have any egges?” A nő pedig: „I don't know what it is”. Végül valaki közbeszólt: „I think, he means eyren. Do you have any eyren?” A nő válaszolt: „Oh, eyren. Of course, here, buy some”. Ez csak azt mutatja, hogy a tömegkommunikáció eljövetele előtt más szavakat használtak, ahogy Caxton mondta, megyéről megyére. Minden kisvárosnak megvolt a saját nyelvi variánsa, Csak azt követően, hogy mindent egységesített az a technológia, amivel Caxton dolgozott, a nyomtatóprés, kezdtek el az emberek megtanulni írni és olvasni, és létrejött az egységesebb, szabványos angol nyelv. Oké. Ez csak egy buta kis bónusz videó volt. Bármit meg tudsz tanulni. Vége.