Fő tartalom
Tantárgy/kurzus: Angol nyelvtan (hamarosan elérhető!) > 1. témakör
5. lecke: Rendhagyó többes számú főnevek: változó szótövű és idegen eredetű többes számokRendhagyó többes számú főnevek: idegen eredetű többes számok
Nem kell, hogy tudj latinul vagy görögül ahhoz, hogy érts angolul, viszont vannak olyan angol szavak, melyek ezekből a nyelvekből erednek. Hasznos tudni, hogyan változik bizonyos görög vagy latin szavak egyes száma többes számra.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
Üdv, nyelvtanászok! Ma a rendhagyó többes számú
főnevek egy másik típusáról, az idegen többes számú
főnevekről fogunk beszélni. Olyan szavakról, melyeket az angol
valamely idegen nyelvből kölcsönzött. Az olyan szavakról, mint a fungus [gomba],
vagy cactus [kaktusz], vagy thesis [tézis],
vagy criteria [kritériumok] Ezek a szavak a latinból vagy a görögből származnak. De ne gondold, hogy meg kell tanulnod
latinul vagy görögül ahhoz, hogy tudj angolul. Erről szó sincs. De míg az angolba
került egyes kölcsönszavak elvesztették nyelv-specifikus
többes számukat, másokkal ez nem történt meg. Egyesek megtartották
az eredeti többes számot. Ez attól is függ, hogy milyen helyzetben
használod őket. Például informális szövegkörnyezetben tökéletesen elfogadható, hogy a „fungus” szó angolos többesszámát
[funguses] használjuk. De ha egy biológussal beszélünk, ő minden bizonnyal „fungi”-t mondana tudományos szövegkörnyezetben. Mint ahogy a köznyelvben teljesen helyénvaló „cactuses”-t mondani. Egy arizonai úton rengeteg kaktuszt [cactuses] láthatsz. De ismétlem, ha a munkádban
kaktuszokkal foglalkozol, minden bizonnyal a „cacti”
formát használod. Így pontosabb, szakszerűbb. Vagy mondhatjuk azt is, hogy választékosabb. Úgy sejtem, hogy azáltal,
hogy a fungus és a cactus egyre jobban beépül az angolba, ezek a formális végződések
szép lassan kiesnek a használatból, és a végén csak a szabályos
többes számok maradnak meg. De egyelőre érvényben van még
néhány idegen nyelvből eredő szabály melyek ismerete hasznos lehet. Akkor nézzük ezeket! Készítettem egy kis táblázatot arról a hat leggyakoribb latin és görög
rendhagyó többes számról, melyekkel az angolban találkozhatsz. Az első az „a” végződésű főnevek
-ae-re végződő többes száma. Vegyük például a kis bogárbabát jelentő
„larva” szó egyes számát! (pl. hangyalárva vagy hernyólárva) Ennek a hagyományos rendhagyó
többes száma, a latinos többes száma „larvae”. De a szabályos többes szám, ami valószínűleg idővel majd
egyre jobban elterjed, a „larvas”. Ez az első, -a-ból -ae. Larva, larvae. Csakúgy, mint az „antenna”,
ami „antennae” lesz. A második szóvégi változás
az -„us„-ból „-i”. lyen például a „fungus” szó egyes számban, amiből többes számban
a rendhagyó „fungi” lesz. Ahogy már említettem korábban, vannak, akik a funguses formát használják, de – ismétlem – a szabályos többes szám
inkább köznyelvi. A következő szintén latin, s ez a szóvégi -„um” -„a”-vá változása. Vegyük a „datum” szót,
ami egy darab adatot jelent, ennek többes száma „data” lesz. Az egyes számú „datum”-ból
a többes számú „data” lesz. Nem elfogadott,
ne is használd a „datas” formát. Nincs elfogadott szabályos többes szám. Azt hiszem, itt inkább az fog történni, hogy a „datum” majd kikopik a nyelvből. De, ismétlem, ez még nem történt meg. Legalább is hivatalos
szövegkörnyezetben nem. Ez a következő szintén latin,
s ez a szóvégi -„ex” vagy -„ix”, ami többes számban „-ices” lesz. Ha veszünk egy olyan szót,
mint „index” vagy „matrix”, a többes szám nem „indexes”,
hanem „indices” lesz. Az „indexes” – ismétlem –
a köznyelvi szabályos többes szám, míg az „indices” a hivatalosabb,
rendhagyó többes szám. Akárcsak a „matrices”. Ez itt már görög eredetű. A végződés -„is”-ből -„es” lesz
többes számban, mint a „thesis” szóban. „Thesis”-ből „theses” lesz. E szó szabályos többes
számával nem is foglalkozom, mivel az thesises lenne,
ami szerintem ostobán hangzik. De ha úgy is gondoljuk,
hogy valami ostobaság, ez még nem ok arra, hogy szembemenjünk
a nyelvi változásokkal, és morgolódjunk. Ez az utolsó is görög eredetű, és itt az egyes számú -„on”
változik a többes számban -„a”-ra. Ilyen a „criterion” [feltétel],
vagy a „phenomenon” [jelenség], melyek többes száma
„criteria” vagy „phenomena” lesz. (ének) Do do do do do. És mint a „datum” esetében, a „criterion” szónak sincs
szabályosan képzett többes számú alakja. Senki nem mond „criterions”-t, mivel a „criteria” sokkal jobban ismert. Ez tehát a hat végződési szabály, de – mint mondtam – nem
kell latinul vagy görögül megtanulnod, hogy megértsd az angol nyelvet. De ha ez a hat szabály
ott van az eszköztáradban, és ha körültekintően használod őket, minden bizonnyal jól jönnek majd. De tényleg, ha látsz egy szót,
és nem ismered az eredetét, csak bízz az ösztönödben, és képezd szabályosan a többes számát. Egyszerűen tégy hozzá egy -„s” végződést. Ugyanis ettől még nem lesz világvége, nem okozol vele kárt magadnak. És ha kíváncsi vagy,
akár később is utánanézhetsz. Bármit meg tudsz tanulni. Vége.