If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

A bubópestis

A pestis, amelyet később a fekete halálnak neveztek el a történészek, pusztító hatással volt a 14. századi európai népességre.

Áttekintés

  • A kultúrnövények és a kórokozók, köztük a bubópestishez hasonló járványok okozói gyakran a kereskedelmi útvonalakon keresztül terjedtek el.
  • A bubópestist, amit később a történészek fekete halálnak neveztek, a yersinia pestis baktérium okozta. Ezt rágcsálók hordozták, és a fertőzött állatokat megcsípő bolhák terjesztették.
  • Amint a pestis átterjedt az emberekkel szoros kapcsolatban élő állatokra és magukra az emberekre is, elkezdett terjedni a kereskedelmi útvonalakon.
  • Mivel a korszakból kevés feljegyzés maradt fenn, nehéz megállapítani, hogy a pestis pontosan mekkora emberveszteséggel járt.
  • A legtöbb történész szerint 1347 és 1351 között a pestis Európa lakosságának 30-60%-át ölte meg.

A kereskedelem és a betegségek

A betegségek terjedése együtt járt a kereskedelemmel, és ezt az összefüggést semmi más nem mutatja be jobban, mint a 14. század közepén kitört
bubópestis-járvány,
amit manapság inkább fekete halálként emlegetnek.
Giovanni Boccaccio, aki az itáliai Firenzében élt, Dekameron című könyvének egy részletében így írja le a Firenzét 1348-ban elért fekete halált:
„a lágyékukon vagy a hónuk alatt bizonyos daganatok támadtak, amelyek néha akkorára nőttek, mint egy rendes alma, néha akkorára, mint egy tojás, vagyis voltak nagyobbak, voltak kisebbek, amelyeket a nép búbnak nevezett.
És a testnek ama fent mondott két részéből kezdett a mondott [búb] hamaridő múltán kiütni, és kibukkanni a testnek minden részén egyformán; és ennek utána kezdett a mondott betegségnek minéműsége fekete vagy kékesfekete foltokra változni, melyek a karokon, a combokon és a testnek minden egyéb részén feltünedeztek sok embernél; némelyiknél nagyok voltak és ritkák, másoknál kicsinyek és sűrűk.” (Ford: Révay József).
A történészek és a
járványügyi szakemberek
biztosak abban, hogy a fekete halál Kelet-Közép Ázsiából származott, így felmerül a kérdés: hogy jutott el a pestis Európába?
Hogy megérthessük, miként terjedt a pestis, meg kell értenünk, hogyan fertőz a betegség, továbbá mely gazdasági és politikai körülmények tették lehetővé terjedését.

A pestisjárvány eredete

A bubópestist okozó baktérium neve yersinia pestis. Rágcsálók hordozzák, és bolhacsípéssel terjed más emlősök, így az emberek között is. A fekete halál elsőként valószínűleg Közép-Ázsiában jelent meg a mormotáknál, melyek a mókusfélék családjába tartozó rágcsálók.
A mormoták általában kerülik az embereket, a patkányok azonban mind a mormotákkal, mind az emberekkel könnyen kapcsolatba kerülnek. A patkányokon emellett bolhák is élnek, így – a pestis szempontjából legalábbis – ideálisnak bizonyultak a bubópestis terjesztésére.
Az 1330-as, majd az 1350-es években pestisjárvány tört ki Kínában, ami több tízmillió ember halálát okozta. Az 1330-as évek járványa a Selyemutat járó kereskedők közvetítésével Közép-Ázsiára is átterjedt.
William McNeill történész szerint a karavánszerájok, ahol a kereskedők megszálltak, elősegítették a betegség terjedését, mert ezekben a kereskedők és állataik szűk helyre szorultak össze. Ez a közelség a betegség számára új fertőzéshordozókat jelentett, akik további helyekre hurcolták be a betegséget, elterjesztve a pestist a szárazföldi kereskedelmi útvonalak mentén.start superscript, 1, end superscript
Miért vált a kereskedelem bővülése következtében veszélyesebbé a betegség?
1332-ben épült karavánszeráj a Szelim-hágón, a mai Örményországban.
1332-ben épült karavánszeráj a Szelim-hágón, a mai Örményországban. A kép forrása: Wikimedia
Karavánszeráj belseje a Szelim-hágón
Karavánszeráj belseje a Szelim-hágón. Figyeld meg, milyen szűkek a kamrák. Az itt megszálló emberek és állatok közelsége miatt a karavánszerájok ideális helyekké váltak a betegségek terjedése szempontjából. A kép forrása: Wikimedia

Terjed a pestis

Az 1300-as évekre több itáliai városállam is kereskedelmi kapcsolatokat létesített a Földközi-tenger és a Fekete-tenger partvidékével. A genovaiak a terület tatár uralkodóinak engedélyével virágzó kolóniát létesítettek a Krím-félszigeten Kaffa városában. 1344-ben a genovaiak és a tatárok közötti nézeteltérés miatt konfliktus robbant ki.
Figyeld meg, mennyire behálózták Európát a kereskedelmi útvonalak. Hasonlítsd össze a pestis terjedését mutató alábbi térképet az itt látható útvonalakkal. Így láthatod, hogyan terjedt a pestis észak felé a földközi-tengeri kikötőkből. A kép forrása: Wikimedia commons.
1346-ban a Kaffa várost ostromló tatár katonák megbetegedtek pestisben. A korszakból származó történetek szerint a járvány súlyos pusztítást végzett a tatár seregben, amely kénytelen volt feladni az ostromot. Egyes történetekben egy hátborzongató részlet is szerepel: a tatárok a pestisben elhunyt katonák tetemét a városba hajították.
Nem világos, hogy a tatárok szándéka a betegség elterjesztése volt-e, sőt az sem, hogy egyáltalán igaz-e a történet. Az azonban tény, hogy Kaffa jó néhány lakosát megfertőzte a pestis.squared
A pestis továbbterjedt Ázsiában, olyan nagyvárosokat is elért, mint Bagdad és Konstantinápoly. Innen eljutott az egyiptomi Alexandriába, a szíriai Damaszkuszba és a Vörös-tenger mentén Mekkába. Minden bizonnyal itt érte el az Indiai-óceán kereskedelmi hálózatába. A genovai kereskedők hurcolták be a pestist Itáliába, elsőként 1347-ben Messina kikötőjébe, majd az ezt követő években észak felé egész Európába.
Európában az első pestises eseteket a Kaffából visszatérő genovai kereskedők okozták. Figyeld meg, hogy a legkorábbi pestises megbetegedések Konstantinápoly környékén, Szicília, Szardínia és Korzika szigetén, valamint Marseille kikötőjében bukkantak fel. Mindezek a Krímből Genovába visszatérő genovai hajók kikötőhelyei voltak. (Genova nagyjából Marseille ás Milánó között fekszik a tengerparton.) A kép forrása: Wikimedia.
Összevetve a két térképet látsz-e összefüggést a pestis európai terjedése és a fontos kereskedelmi útvonalak között?

A pestis következményei

A fekete halállal foglalkozó legtöbb tanulmány Európára összpontosít, ennek azonban inkább az elérhető források és a történészek ez irányú érdeklődése az oka, nem pedig az, hogy jelentősebb különbségek lettek volna Európában és Ázsiában a pestis súlyossága és következményei között.
Európa lakossága végül is kisebb volt, mint Kínáé. A halálozások számát tekintve valószínű, hogy a pestis nagyobb pusztítást végzett Kínában. Az Indiai-óceánon folytatott kereskedelmi forgalom nagyságát figyelembe véve nem meglepő, hogy fennmaradtak beszámolók arról, hogy ebben az időben a pestis a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában is terjedt.
Bár az egyértelmű feljegyzések hiánya miatt nehéz pontos adatokat mondani, a történészek többsége szerint 1347 és 1351 között a fekete halál Európa lakosságának 30-60%-át elpusztította. A halálozási arányok azonban egyik helyről a másikra változtak. Egyes területeken a halandóság elérte vagy meghaladta a 80%-ot, másokat szinte nem is érintett a betegség.
A tényleges számoktól függetlenül a népesség és az állatállomány hatalmas veszteségei jelentős gazdasági következményekkel jártak. A pestis-sújtotta városok összezsugorodtak, ezáltal megcsappant az áruk és szolgáltatások iránti kereslet, a termelőkapacitás pedig csökkent.
A csökkenő számú dolgozó magasabb béreket igényelhetett.
Ennek több fontos következménye is lett:
  1. Mivel a parasztoknak több lehetőségük volt munkaerejük áruba bocsátására, a jobbágyság kezdett eltűnni.
  2. Mivel a munkaerő költségesebbé vált, a földbirtokosok hatékonyabb és nyereségesebb módokat kerestek földjük és erőforrásaik hasznosítására, például növelték az állattenyésztést, a földbérletért pedig munka helyett inkább készpénzben szedték a díjat.
  3. A magas munkaerőköltségek miatt a kormányok maximálták a béreket, ez azonban sokszor eredménytelennek bizonyult és esetenként lázadáshoz vezetett.
  4. A pestis által kiváltott félelem és felfordulás időnként erőszakba torkollott, részben azért, mert az orvostudomány nem tudta megmagyarázni, hogyan terjed a betegség. Időnként a zsidókat,
    romák
    at,
    leprások
    at és más vallási vagy kulturális kisebbségeket vádoltak azzal, hogy ők okozzák és terjesztik a pestist, ezért támadások célpontjává váltak. Meg kell jegyeznünk, hogy nem a pestis okozta ezeket a társadalmi feszültségeket, inkább olyan körülményeket teremtett, amelyben a feszültségek erősödtek és erőszakot válthattak ki.
Hogyan rombolta a pestis a gazdaságot és bomlasztotta a társadalmat?
Miért fontos figyelembe venni, hogy a 14. században milyen egészségügyi ismeretei voltak az embereknek a pestis terjedéséről, ha meg akarjuk érteni reakcióikat?

Összefoglalás

Bár ma már a 14. századi emberektől eltérően ismerjük a pestis egészségügyi vonatkozásait, történészként figyelembe kell vennünk, hogy a pestis idejében élő emberek hogyan gondolkoztak róla és hogy a járvány miként befolyásolta tetteiket.
Világtörténelmi perspektívából a fekete halállal kapcsolatban azt kell megjegyeznünk, hogy az ebben az időben létező hatalmas, összefüggő kereskedelmi hálózatok tették lehetővé a betegségek, így a pestis terjedését, ami drámai módon változtatta meg a megfertőzött helyi közösségek életét.
A kereskedelem bővülése számos előnnyel járt, elősegítette a hozzáférést az anyagi javakhoz és technológiákhoz, valamint elterjesztette a tudást. A pestis azonban rámutat arra, hogy az egyre sűrűbb kereskedelmi hálózatokban a kultúrák között erősödő kapcsolatok növelték a betegség okozta potenciális károkat.
Nem véletlen, hogy a 14. század közepén kitört pestisjárvány nagyobb károkat okozott, mint az, amelyik a 6. század közepén jelent meg. A nagyobb pusztítás annak volt a következménye, hogy a 14. század közepén a kereskedelem jobban összekapcsolta a világ különböző részeit.