Az ókori görögök és perzsák

A legutóbbi videó végén addig jutottunk, hogy az újbabiloniakat, a Káldeus Birodalmat meghódították a Nagy Kürosz vezette perzsák. Nagy Kürosz i. e. 539-ben foglalta el Babilont, és jelentős birodalmat hozott létre. Utódának, II. Kambüszésznek i. e. 525-ben sikerült olyasmit megvalósítania, ami a legutóbbi videóban említett hódítóknak nem sikerült: meghódította Egyiptomot és beolvasztotta az Óperzsa Birodalomba. Az Óperzsa Birodalom, ez a hatalmas és jelentős birodalom ebben a korszakban jött létre. Hamarosan azonban szemben találta magát városállamok egy csoportjával, olyan civilizációval, amely képes volt megvédeni magát a perzsákkal szemben. Hogy világos legyen, miről is van szó, nagyjából i. e. 539-ben járunk, amikor Nagy Kürosz meghódítja az Újbabiloni Birodalmat. Eközben pedig, – most megint az Ószövetségben való utalásokra támaszkodunk –, véget vet a zsidó nép babiloni fogságának. Kiszabadítja a zsidó népet. Ezután i. e. 525-ben utóda, II. Kambüszész elfoglalja Egyiptomot. Az Óperzsa Birodalom terjeszkedését ezen az idővonalon is láthatod. Ezután azonban beleütköztek az ógörögökbe. Az ógörögök nem alkottak egységes nemzetet. Városállamok csoportjában éltek. Amikor városállamokról beszélünk, gondolunk Athénra, aminek lakói iónok voltak, és évszázadokkal korábban telepedtek le a régióban, vagy Spártára, ahol a dórok éltek, és akik szintén több évszázaddal korábban jutottak el ide, mint az a korszak, amelyről jelenleg szó van. Mindegyik város önálló állam volt, saját katonasággal, törvényekkel és szokásokkal. De voltak közös tulajdonságaik is. Egy nyelvet beszéltek, azonosak voltak a hagyományaik és a vallásuk. És a perzsák – erről több videó is készült, mert lenyűgöző a történet – képtelenek voltak meghódítani őket. Mindez Nagy Kürosz utódai idején, illetve Nagy Kürosz és II. Kambüszész utóda alatt történt. Nagy Dareiosz több próbálkozással sem volt képes legyőzni a görögöket a nevezetes görög-perzsa háborúkban, amik i. e. 499 és 450 között folytak. Görög-perzsa háborúk. A térképen itt láthatod. A görög-perzsa háborúknak volt néhány nevezetes eseménye: kezdve azzal, ami miatt ma futják a maratont, addig a 300 című filmben megörökített csatáig, amelyben a spártaiak a Thermopülai-szorosban ellenálltak a perzsa hadsereg sok ezer katonájának, akik a 300 spártaitól és több száz más katonától azt követelték, hogy „adjátok át a fegyvereiteket”. Ismét nem tudjuk, mennyi ebből a legenda és mennyi a valóság, de jó történet. A spártaiak azt felelték: „gyertek és vegyétek el”. A perzsák erre azt mondták: „annyi nyílvesszőnk van, hogy eltakarják a napot", a spártaiak pedig azt válaszolták: „rendben, akkor legalább árnyékban harcolhatunk”. A görög-perzsa háborúk valós események, de legendákban is szerepelnek. Nagyszerű történetek, és nagyszerű filmek szólnak ezekről a háborúkról. Bár a görög városállamok képesek voltak ebben az időszakban feltartóztatni a perzsákat, egyesülni azonban nem voltak képesek. Sőt, egymás ellen kezdtek harcolni. Ekkor kezdődtek a peloponnészoszi háborúk. i. e. 431-től i. e. 404-ig tartott a peloponnészoszi háború egyik oldalon Spárta és szövetségesei, a másik oldalon Athén és szövetségesei közt. Erről is készült több videó. Mindenesetre, bár Spárta militarista társadalom volt, Athén pedig kultúrájáról és tudományáról volt híres, kemény ellenfeleknek bizonyultak. Csakhogy, miközben egymással harcoltak, másvalaki könnyű prédájává váltak. Ez a valaki pedig Makedóniai Fülöp volt. A makedón rokonnép volt. Hasonló volt a nyelvük, hasonlóak a szokásaik. Makedóniai Fülöpnek sikerült elfoglalnia a mai Görögország nagy részét. És bár Makedóniai Fülöp is híres, fia talán a történelem öt leghíresebb alakja közé számít. I. e. 336-ban Makedóniai Fülöp meghalt, gyilkosság áldozata lett, és fia, Nagy Sándor lépett a helyére. A fiú mindössze 20 éves volt. Kezdetben nem nevezték Nagy Sándornak, de halála után már Nagy Sándornak hívták. Sándor tehát trónra lép. Ezt felírom. 20 éves. Gyorsan megszilárdítja hatalmát nem csupán a görög területeken, hanem elkezdi kiépíteni a birodalmat azokon a területeken, amelyeket elfoglalt. Mostanra fordult a kocka, sikerült elfoglalnia az Óperzsa Birodalom nagy részét. Hadseregét egészen India határáig vezette. Elfoglalta Egyiptomot és a Közel-Kelet jó részét. Ezt gyakran úgy emlegetik, mint a történelem legnagyobb kalandját. Ami azért lenyűgöző, mert alig több mint egy évtized alatt vitte mindezt végbe. Nagy Sándor i. e. 323-ban halt meg. A harmincas évei elejéig képes volt mindezt véghezvinni. Attól függően, hogy melyik oldalon állsz, szerencsére vagy sajnos, birodalma nem maradt fenn sokáig. Ezt látod az idővonalon. Nagy Sándor ez alatt a kicsit több mint egy évtized alatt elfoglalta mindezeket a területeket. Hadseregét elvezette egészen India határáig. De mivel meghalt, a birodalom rövid életű lett. Több birodalomra szakították szét Nagy Sándor rokonai, illetve tábornokai. A birodalom felbomlásáról több videót is készítettünk. Még érdekesebb azonban, hogy miközben Nagy Sándor idején ez történt, megjelent egy másik csoport, amely végül a világ egyik legnagyobb birodalmát teremtette meg. Ők voltak a rómaiak, akikről a következő videóban lesz szó. Az idővonalon itt láthatók.