Metrikus rendszer: a távolság mértékegységei

A távolság alap mértékegysége a metrikus rendszerben a méter. Hogy érzékeltessem, milyen hosszú egy méter: egy átlagos ember magassága 1,5 és 2 méter között van. Ha valaki 1,5 vagyis másfél méter magas, az egyáltalán nem számít magasnak, de aki 2 méteres, az igencsak magas. Ha 2 méteres vagy annál is magasabb vagy, akkor fontolóra veheted a kosárlabdázást is. Például ezen a Leonardo da Vinci rajzon – ha ez egy átlagos méretű férfi – egy méter egy kicsit több, mint a kartávolságának a fele. Körülbelül ekkora. Persze ez most itt csak egy durva közelítés, csak érzékeltetni szeretném, hogy mennyi egy méter. Ide egy kis m betűt írtam, mert így szoktuk rövidíteni a métert. Úgyhogy a kisebb dolgok, amiket a méterrel szokás mérni, akkorák, mint például az ember – az ember magassága, vagy kartávolsága. Nézzük meg, mik azok a nagyobb dolgok, amiket szintén méterrel szokás mérni! Például egy felhőkarcoló magasságát. Ez itt az Empire State Building, valamikor ez volt a világon a legmagasabb épület, mára egyike a magas épületeknek. A magassága 443 méter. Szóval ilyenek a nagyobb dolgok, amiket szintén méterrel szoktunk mérni. Felmerül a kérdés, mi van akkor, ha még ennél is nagyobb dolgokat szeretnénk megmérni? A metrikus rendszer előtagokat biztosít a méter többszöröseinek kifejezésére. A méternél nagyobb hosszúság mértékegység – amit szoktunk is használni – a kilométer – van, aki így mondja: „kilóméter”, de én maradok a kilométernél –, ami megegyezik 1000 méterrel. Amikor kilométerről beszélünk, városon belüli, vagy városon kívüli távolságokra gondolunk. Még egy bolygó sugarát is általában kilométerben mérjük. Hogy érzékeltessem ezt, itt van New York város térképe. Itt lent van megadva a lépték. Ez a távolság 5 kilométer. Ez az 5 kilométer érzékelteti a méreteket – km-t írtak, röviden 5 km-et. Kis k betű, kis m betű, ez a kilométer rövidítése. Ez egyenlő – nos, ha 1 kilométer 1000 méter, akkor 5 kilométer ötször annyi, 5000 méter lesz ez a távolság itt. Ha el akarod képzelni az 1 kilométert, az ennek a távolságnak az ötöde. 1 kilométer ezen a térképen nagyjából ennyi. Más mértékegységek is vannak a metrikus rendszerben, amikkel le tudjuk írni a kilométernél kisebb, de a méternél nagyobb távolságokat, de ezeket nem nagyon használjuk. Azért felsorolom itt, csak hogy lásd. Van a „hektométer” – ezt annyira ritkán használják, hogy még nem hallottam senkit, aki használta –, ez egyenlő 100 méterrel, és van a „dekaméter”, ami 10 méterrel egyenlő. Ezeket a távolságokat rózsaszínnel írom, ezzel jelzem, hogy nemigen használja ezeket senki. Nem szoktunk ilyet hallani, hogy Az Empire State Building 44,3 dekaméter magas. Azt szokták mondani, hogy 443 méter magas. Rendben. Ha ezeket az előtagokat használjuk a méterhez, le tudjuk írni a méternél nagyobb távolságokat, a 10 méter, a 100 méter vagy az 1000 méter többszöröseit. De mi van akkor, ha a kisebbek felé szeretnénk menni? A metrikus rendszernek ehhez is van mértékegysége. Ha vesszük a méter 1/10-ét, az a deciméter. A deciméter a méter 1/10-e. Másképpen mondva 1 méter = 10 deciméterrel. Röviden, kisbetűvel: dm. Ha eggyel lejjebb megyünk, eljutunk a centiméterhez, ami igen gyakori mértékegység. Itt a centi előtag 1/100-ot jelent. Ez a méter 1/100 része. Másképpen mondva 1 méter = 100 centiméterrel. Ha el akarod képzelni a centiméter nagyságrendjét, nézd meg ezt a kis békát ennek az embernek a kezén. A béka néhány centiméter hosszú. Ezen a rajzon egy centiméter kb. ekkora. Ha még ennél kisebb dolgokat akarunk megmérni, van még egy gyakran használt mértékegység, a milliméter. A milli előtag 1/1000-et jelent, a méter 1/1000 része. Vagy másképp kifejezve 1 méter = 1000 milliméterrel. Így, rövidítve írom a millimétert: két kis „m” jelöli. Ha szeretnéd elképzelni, hogy ez milyen hosszú, hogy mekkora távolság az 1 mm, akkor nézzünk valamit, ami kisebb 1 cm-nél. Például ezek a hangyák körülbelül 3-4 milliméter hosszúak. Akkor ezen a rajzon 1 milliméter kb. ekkora. Azt fontos megérteni, hogy attól függően kell megválasztani a mértékegységet, hogy milyen nagyságrendű a mérni kívánt dolog. Ezenkívül azt is jó tudni, hogy mit jelentenek ezek az előtagok, amiket most a hosszmérték kapcsán használtunk. Ezek mind a távolság alapegységeire vonatkoznak, de amikor térfogatot, vagy más dolgokat mérünk majd a metrikus rendszerben, ugyanezek az előtagok fognak előbukkanni. Itt, amikor távolságot mértünk, a kilo az 1000-re utal, a kilométer az szó szerint 1000 métert jelent. A hekto a 100-ra utalt, a hektométer az 100 méter. A deka 10-et jelent. A deci az 1/10-et jelent, mert a deciméter a méternek az 1/10 része. A centi az 1/100, a méternek az 1/100 része. A milli pedig 1/1000-et jelent.