Fő tartalom
Tantárgy/kurzus: 5.-6. évfolyam > 6. témakör
4. lecke: Mértékváltásra vonatkozó szöveges feladatok (nagyobb mértékegységről kisebbre)Hosszúság mértékegységek sorba rendezése
Tanuld meg, hogyan váltunk át különböző mértékegységekben megadott távolságokat ugyanabba a mértékegységbe, ebben az esetben méterbe. Ismerd meg az előtagokat – mint például a deka, hekto, kilo, milli és centi –, és hogy ezek hogyan viszonyulnak az alapegységhez, jelen esetben a méterhez. Ez alapján össze tudjuk hasonlítani és sorba tudjuk rendezni a különböző mennyiségeket. Készítette: Sal Khan.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
Az a feladat, hogy rendezzük
növekvő sorrendbe ezeket a mennyiségeket. De a mennyiségek
különböző mértékegységben vannak megadva. Ez deciméterben van,
ez méterben, és van milliméterünk
meg centiméterünk is. Ennek úgy érdemes nekifogni, hogy mindegyiket átváltjuk
azonos mértékegységre – legyen az most a méter –,
és így össze tudjuk őket hasonlítani. Lássunk neki! Váltsuk át az összeset méterbe! Az első 1 deciméter. Fel kell idéznünk, hogy
mit is jelent a deci? A deci 1/10-et jelent. Írjunk fel a többit előtagot is, hadd lássuk, hogy mik fordulnak elő! Van a deka, ami 10-szerest jelent, van a hekto,
ami 100-szorost, és van a kilo, – rövid „o”-val „kilo” –
ami 1000-szeres. A dekamétert és a hektométert
nem nagyon használjuk, a kilométert viszont
annál inkább. És persze itt, ezen a helyen következik a méter is,
csak így, előtag nélkül: jelzem, hogy nincs előtag. Ez 1-szerest jelent,
egyszerest jelent ha nincs előtag
a méter előtt. Ezután jön a méter tizedrésze, a deciméter, és utána következik a centi,
ami 1/100. Végül a milli,
ami 1/1000. Akkor most használjuk fel
ezeket váltószámokat, és számoljuk ki, hogy hány méterrel egyenlők
ezek a hosszúságok. 1 deciméter – most láttuk,
a deci 1/10-et jelent, akkor ez itt 1 · 1/10 méter, ami 0,1 méter. Rövidítve írtam a métert, csak egy
„m”-et írtam ide. Ez így már akkor méterben van megadva. A 13 méter az nyilván 13 méter,
ezt nem kell átváltanunk. Azután jön a 15 000 milliméter. A milliméter a méter
1/1000 részét jelenti. Tehát a 15 000 milliméter... ez 15 000-szer 1/1000 méter. Minden milliméter
a méternek az egy-ezredrésze. Ahelyett, hogy millit írnánk ide, írhatjuk azt, hogy 1/1000 méter. És akkor a
15 000-szer 1/1000 eredménye 15. Ez itt 15 méter lesz. Úgy is gondolkodhatunk, hogy 1000 milliméter
egyenlő egy méterrel. És akkor osszuk fel a 15 000-et
ezres csoportokra, akkor 15 ezres csoportot fogunk kapni. Ezért a 15 ezer milliméteres csoport, az 15 métert jelent. Végül van még az 1900 centiméter. És a centi helyett írhatnék 1/100 métert, akkor az 1900 cm egyenlő
1900 · (1/100) méterrel, ennek a műveletnek
az eredménye 19, akkor ez itt egyenlő 19 méterrel. Gondolkodhatunk úgy is, hogy ez 19
százas csoport, és 100 centiméter
egy méter. Akkor ez itt 19 százas csoport,
vagyis 19 méter. És akkor most már
megnézhetjük a sorrendet! Ez itt 0,1 méter. Ez 13 méter, tehát 0,1 és 13:
ez eddig jó sorrend, Ez 15 méter, ez pedig 19 méter. Akkor láthatjuk, hogy már eleve
a megfelelő sorrendben adták meg ezeket. A megadott adatok eleve is nagyság szerinti
növekvő sorrendben voltak. Ez a 0,1 méter, ez 13 méter,
a 15 méter és végül a 19 méter.