Kidolgozott példa: izotópok és ionok azonosítása

Egy bizonyos izotóp 16 protont, 18 elektront és 16 neutront tartalmaz. Melyik ez az izotóp? Javaslom, hogy állítsd meg a videót, és próbálj meg rájönni. Adok egy tippet: szükséged lehet erre a periódusos rendszerre. Feltételezem, hogy megpróbáltad. Az elemeket a protonok száma határozza meg. A protonok száma alapján a periódusos rendszer segítségével meg tudod határozni, hogy melyik elemről van szó. Mivel 16 protonja van, megkereshetjük a rendszámát annak, amelyiknek 16 protonja van. Aminek 16 protonja van, a definíció szerint csak a kén lehet, ami itt van. Írhatok egy nagy S-t. A következő, amit végig kell gondolnunk, ennek az adott izotópnak a tömegszáma. Emlékezz vissza, mi az izotóp. Minden kénatomnak 16 protonja van, de előfordulhat, hogy eltér a neutronok száma. Azok a kén atomok, amelyeknek különböző számú neutronja van, különböző izotópok lesznek. Ez esetben 16 protonunk van és 16 neutronunk, tehát ha összeadod a protonokat és neutronokat, megkapod a tömegszámot. 16 meg 16 az 32. Próbáljuk meg kitalálni, hogy lesz-e töltése. A proton pozitív töltésű, az elektron negatív töltésű. Ha megegyezik a protonok és elektronok száma, akkor nem lesz töltése. Esetünkben elektrontöbblet van. Kettővel több elektron van, mint proton. Többlet mutatkozik a negatív töltésű részecskéből. Kettővel több van belőle. Kétszeres negatív töltésű lesz, amit úgy írunk le, hogy kettő mínusz. Tehát ez ion, töltése van. Ennek a kénizotópnak a tömegszáma 32, a protonok és neutronok összege 32, és kettővel több elektronja van, mint protonja, ami negatív töltést eredményez. Nézzünk egy másik példát, a másik oldalról közelítve. Van némi információnk arról, hogy milyen izotópról, melyik ionról van szó – ennek negatív a töltése –, és meg kell határoznunk a protonok, elektronok és neutronok számát. Az első dolog, amit megemlítenék, hogy azt tudjuk, hogy ez a fluor. Amint tudjuk, hogy milyen elemről van szó, tudjuk a rendszámot, ha ránézünk a periódusos rendszerre és meghatározzuk a protonok számát. Ne feledd, a rendszám a protonok száma, ez határozza meg az elemet, ez teszi ezt fluorrá. Térjünk vissza a periódusos rendszerhez. Itt látjuk a fluort, aminek a rendszáma kilenc. Ez azt jelenti, hogy minden fluornak kilenc protonja van. Menjünk vissza. Tehát mivel ez fluor, tudjuk, hogy kilenc protonja van. Mi mást tudunk még kiszámolni? Tudjuk, hogy van egy negatív töltésünk. Ezt használjuk az egyszeres negatív töltés jelölésére. Tehát eggyel több elektronunk van, mint protonunk. És mivel kilenc protonunk van, így az elektronok száma tíz lesz. Végül hány neutron van? Emlékezz vissza, hogy a neutronok és protonok összege adja a tömegszámot. Ha kilenc protonunk van, hány neutront kell hozzáadni, hogy 18-at kapjunk? Kilenc neutront. Kilenc meg kilenc az 18.