A kialakuló kötések típusának megjóslása (fémek és nemfémek)

Az előző videóban megismerkedtünk az atomok közötti kémiai kötések fogalmával, és beszéltünk a kémiai kötések típusairól: ionos, kovalens és fémes. Ebben a videóban egy kicsivel mélyebbre ásunk, és azokról a kötéstípusokról beszélünk, amelyek különböző elemek atomjai között alakulhatnak ki. Ennek megértéséhez megismerkedünk azzal, ahogyan csoportokba soroljuk az elemeket. És most csak a szerint fogjuk az elemeket nézni, hogy fémek vagy nemfémek. Mielőtt a periódusos rendszerben is megmutatnám, melyek a fémek és a nemfémek, és esetleg melyek vannak a kettő között, nézzük, milyen tulajdonságai vannak a fémeknek. Általánosságban fogalmazva, vezetik az elektromos áramot. Jól megmunkálhatóak, ami azt jelenti, hogy meghajlíthatóak anélkül, hogy eltörnének. És általában – bár vannak kivételek –, szobahőmérsékleten szilárdak. Tehát szobahőmérsékleten szilárdak. Mit gondolsz, milyen tulajdonságaik vannak a nemfémeknek? Általánosságban fogalmazva, ennek az ellenkezője. A nemfémek általában nem szilárdak szobahőmérsékleten, gyakran gázok. Nem jól vezetik az elektromos áramot. Ha a periódusos rendszerre nézünk, hogyan választjuk el a fémeket a nemfémektől? Nos, ez az, amit ez a kis cikkcakkos narancssárga vonal, ami ide rajzoltam, jelez. Minden, ami a narancssárga vonal felett és tőle jobbra van, nemfém, és ha megnézed, hogy milyen színkódot használtak a periódusos rendszer elemeihez, láthatod, hogy minden, ami sárga, tehát a hidrogén, a szén és a nitrogén és az oxigén és a fluor, klór, folytathatnám a sort, ezek mind nemfémek. Szobahőmérsékleten általában gáz halmazállapotúak, és nem jól vezetik az elektromos áramot. Ezek a kékek, amelyekről más videókban szó volt, ezek a nemesgázok. Tehát ezek is nemfémek. Akik ezt a periódusos rendszert készítették, ezeknek külön színt adtak, mivel a nemfémek egy alcsoportjának tekinthetjük őket, és jellemzően nagyon inertek, nem reagálnak más anyagokkal. Nem hajlamosak ilyen kötések kialakítására. Minden mást valamilyen fémnek tekinthetünk. Az az oka annak, hogy a periódusos rendszerben különböző színük van, hogy ezek a fémek alosztályai. Azonban általánosságban véve ezeknek, amiket itt látsz a cikkcakkos sárga vonal alatt, az az általános tulajdonságuk, hogy vezetik az elektromos áramot, jól megmunkálhatóak, szobahőmérsékleten szilárdak. Azokat, amelyek itt a narancssárga vonal mentén vannak, ezeket, amelyek ilyen kékeszöld színűek, ezeket van, hogy félfémeknek nevezzük, mivel van fémes tulajdonságuk és nemfémes tulajdonságuk is. De általánosságban, ha tudod, hogy a reagáló anyagok fémek vagy nemfémek, gyakran ki tudod találni, hogy milyen típusú kötés jön majd létre. Például ha egy fém és nemfém között alakul ki kötés, mit gondolsz, az milyen kötés lesz? Egy tiszta fém és egy nemfém közötti kötés esetén – láttunk példát rá az első kémiai kötésekről szóló videóban –, legyen mondjuk a fém nátrium és a nemfém klór, láttuk, hogy a klór magához vesz egy elektront, a nátrium elveszíthet egyet, azután a klóratomból kloridanion, a nátriumatomból nátriumkation lesz, és vonzani kezdik egymást, és ionos kötést alakítanak ki. Ezek tehát hajlamosak ionos kötést kialakítani. Mi lenne két nemfém között? Nemfém kétszer, tehát két nemfém alakít ki kötést. Két nemfém kapcsolódik össze. Mit gondolsz, mi fog történni? Láttunk egy példát abban az első videóban, ahol elmondtuk, mi történik, ha oxigén kötődik oxigénhez. Láttuk, hogy kovalens kötés volt, ez az általános eset. Ha két nemfém létesít kötést, az kovalens lesz. És végül, de nem utolsó sorban, talán ez a legnyilvánvalóbb mind közül, mit gondolsz, mi történik, ha két fém létesít kötést? Sejtheted, hogy fémes kötés lesz, ahol elektronokkal járulnak hozzá ehhez az elektrontengerhez, és ezért vezetik olyan jól az elektromosságot, és ez teszi őket jól megmunkálhatóvá. Itt befejezem. Vannak kivételek mindnél, amiről most beszéltem, de általánosságban ezek a fogalmak jó szolgálatot tesznek majd, különösen a bevezető kémia órákon.