Az egyenletrendezés szemléletes bemutatása

Most már túl vagyunk néhány kémiai egyenlet rendezésén. Láttuk, hogy mi történik, ha mondjuk ezt az egyenletet szeretnénk rendezni. A szénatomokkal kezdtünk. Két szén van a reaktánsok oldalán, mindkettő ebben az etilénmolekulában foglal helyet, így azt szeretnénk, hogy két szén legyen a termékek oldalán is. Azonban jelenleg csak egy szén van a termékek oldalán. Úgyhogy tegyünk egy kettest ide előre, és így most már két szén jut minden egyes etilénmolekulára. Habár még nem végeztünk az egyenlet rendezésével. Most két szén-dioxid molekulánk van. De felmerülhet benned egy kérdés: „Miért tettük ezt a nagy kettest a szén-dioxid elé? Tetszik, ahogy ez a kis alsó indexes kettes itt kinéz, miért nem írhatom ide a kettest?” Azért nem teheted ezt meg, mert akkor megváltoztatod a molekulát. és így már nem szén-dioxid, hanem valami furcsaság lesz belőle, ami a természetben nem is létezik: a C₂O₂ vegyület. Azzal magát a reakciót módosítod, ha így jársz el. A reakcióegyenletek rendezésekor a reakció már a rendezést megelőzően is leírja, hogy mi történik. Rendezés nélkül csupán a számok nincsenek rendben, azaz a molekulák száma nincs megadva. Tehát az egyetlen dolog, amin itt változtathatsz, az a molekulák száma. Nem változtathatod meg a molekula alkotóelemeinek számát. Ezért nem nyúlunk az alsó indexhez. Ha másképp is szeretnénk szemléltetni, lerajzolhatjuk mindegyik molekulát. Az etilén így néz ki: kettős kötésű szénatomok. Minden egyes szénatom két hidrogénatomhoz kötődik. Figyeld meg: két szén- és négy hidrogénatom van, oxigénmolekula, O₂ ami így néz ki: két kettős kötésű oxigén. De van még szén-dioxid is. A szén-dioxidban a szén kettős kötéssel kapcsolódik két oxigénhez. És végül van még víz is. Végül a víz. Ezt másik színnel fogom felrajzolni. A vízmolekulában egy oxigén két hidrogénhez kapcsolódik. Hadd írjam ide a plusz jeleket is. Szóval egy plusz jel itt. Tehát ha a kettest alsó indexben írnád, akkor megváltoztatnád a szerkezetét, megváltoztatnád magát a molekulát. Mi nem ezt szeretnénk, hanem azt, hogy egyértelműen szén-dioxid legyen a termék. De hány szén-dioxid keletkezik minden egyes etilénből? Na ekkor mondjuk azt, hogy „Rendben, két szénatom van itt, és két szenet szeretnénk itt is.” A szerkezetét viszont nem akarjuk megváltoztatni, így írjuk a kettest elé. Ezáltal kettő lesz ebből. Vagy ha azt akarod, hogy szemléletesebb legyen, felírhatsz még egy molekulát ide. Lesz még egy molekula itt. A szenet tehát rendeztük: két szénatom a reaktánsoknál, és kettő a termékeknél. És most áttérünk a hidrogénre. Mondhatjuk, hogy jó, van 4 hidrogén itt, de itt csupán 2. Mi lenne, ha 2 vízmolekula lenne itt? Rajzoljunk egy másik vízmolekulát is ide. O és H – hadd írjam ez ide is –, így akkor itt is 2 van. És ebből is 2 van. Most pedig rendezzük az oxigént. Nézzük meg. Ezen az oldalon két oxigén van, ezen az oldalon pedig 1, 2, 3, 4, 5, 6 oxigén. A rendezéshez 6 oxigénre van szükség a reaktánsoknál, tehát 3 oxigénmolekulára. Tehát még egy itt, és még itt is egy másik. És most már tényleg rendezve van. Két szénatom van mindkét oldalon. 2 szénatom, 2 szénatom. Mindkét oldalon négy hidrogén van, itt az etilénben, itt pedig a vízben vannak. Ezen túl 6 oxigén van mindkét oldalon. Van, ami a szén-dioxidban, van, ami a vízben van. Itt az összes oxigénmolekulában van jelen. De figyeld meg, nem változtattuk meg a molekulák szerkezetét, csak a molekulák számát módosítottuk. A képletek előtti együtthatók ezt tükrözik.