Róma, Karthágó és a föníciaiak

A korábbi videókban arról beszéltünk, hogy Róma i.e. 509-ben hogyan lett köztársaság. De megjegyzendő – és erről más videókban már beszéltem –, hogy abban az időben Róma még nem volt nagy birodalom. Valójában csak magát Róma városát uralta. De aztán a következő néhány száz évben elkezd növekedni. Róma katonai társadalom. A római légiók kezdik kiterjeszteni befolyásukat az Appennini-félsziget népeinek egyre nagyobb részére. Több száz évet haladunk előre az időben, míg belépünk az i.e. 3. századba. Ez a térkép mutatja, hogy nagyjából hogy nézett ki a Földközi-tenger vidéke az i.e. 3. század elején. Láthatod, hogy noha Róma már kiterjesztette hatalmát az Appennini-félsziget jelentős részére, itt, még nem volt a Földközi-tenger térségének meghatározó hatalma. Ez valójában a kezdete volt egy új és növekvő birodalomnak. Vannak itt más jelentős birodalmak. Láthatod itt Nagy Sándor birodalmának maradványait, utódai mindegyikének saját birodalma van, ezek közül kiemelkedik a ptolemaioszi Egyiptom és a szeleukida Perzsia, melyek a Közel-Kelet jelentős részét uralják. Egy további birodalom, ami itt kékkel van jelölve, a Karthágói Birodalom volt. Amint látni fogjuk, az i.e. 3. és 2. századokban Róma és Karthágó össze fog akaszkodni, és végül Róma le fogja győzni Karthágót, és a Földközi-tenger vidékének meghatározó hatalmává fog válni. De ezen a térképen, itt, láthatod, hogy az i.e. 3. század elején Karthágó, ami itt kékkel van jelölve, jelentős hatalom volt. Így felmerül a kérdés, kik voltak ezek a karthágóiak? A válasz az, hogy föníciaiak voltak. A másik válasz pedig az, hogy éppen ők nem hívták magukat föníciainak, s annak megértéséhez, hogy ez az egész honnan ered, 5000 évvel ezelőttre vissza kell mennünk. 5000 évvel ezelőtt, durván 5000 éve, kb. i.e. 3000 tájékán itt volt két városállam, Türosz és Szidón. Nem tudom, jól lehet-e látni; Hadd írjam ide: Ez Türosz és ez Szidón. Nos, ez a térkép természetesen az i.e. 3 századi helyzetet mutatja, de ha visszamegyünk e két város alapításának idejére, vagyis oda, mielőtt ezek – talán mondhatom úgy – Nebukadneccár (Nabú-kudurri-uszur) befolyása alá kerültek, aztán Perzsia részévé váltak, független városállamok voltak. Ezek ma is létező városok a modern Libanonban. Akkor ebben a régióban Türosz és Szidón voltak a vezető városok. És volt egy népcsoport, amely később föníciaiként vált ismertté. A föníciaiak több dologról voltak híresek. Híres kereskedők voltak, továbbá jó hajóépítők. És kolóniákat hoztak létre a Földközi-tenger partvidékének nagy részén. Ez több ezer évre megy vissza. Karthágó egyike volt ezen kolóniáknak. Az i.e. 9. században jött létre. A mai történészek így gondolják, valamikor i.e. 846 és 813 között. Egy föníciai kolónia volt, a türosziak egyik kereskedelmi állomása itt, ezen a helyen. Azért hívták őket föníciaiaknak, – ők maguk nem föníciaiknak hívták magukat, a görögök és később a rómaiak hívták őket ezen a néven –, mivel híresek voltak bíbor festékük árusításáról. A bíbor festéket pedig puhatestűek nyálkájából tudták kinyerni, amiket a tengerből fogtak ki, mint jelentős tengeri kereskedők és hajóépítők. Tehát volt nekik ez a bíbor festékük, és ennek a festéknek a görög neve a phoinikes, azaz fö-ní-ciai szóval áll kapcsolatban. Tudom, nem jó a kiejtésem. A korabeli görögök és rómaiak föníciainak hívták őket az általuk árusított bíbor festék miatt. Nos, amint azt a következő videóban valószínűleg látni fogjuk, Karthágó egy sor háborút vívott Rómával, s ezeket pun háborúknak nevezzük. Mindig is érdekelt, honnan származik a pun szó, s ezeket a háborúkat miért nem karthágóinak nevezzük, vagy esetleg római-karthágói háborúknak. Hát azért, mert a karthágóiakra származásuk alapján hivatkoztak, mint akik Föníciából jöttek. A latin szó pedig erre poenicus [ejtsd: pönikusz] volt. Tehát a bíbor festék görög nevéből kiindulva a poenicus átalakult punicus formára, így az, hogy föníciai, s a többi felsorolt szó mind egymás rokonai. Amikor a pun háborúkról beszélünk, ezt a rómaiak szemszögéből értjük, vagyis ez a modern angol (és magyar) megnevezés. A rómaiak poenicus-t mondtak volna. Ezek a háborúk a karthágóiakkal folytatott háborúkat jelentik. A karthágóiakkal, akik föníciai származásúak voltak. Nos, csak széljegyzetként, van egy másik dolog, ami talán érdekelhet, nos, ez a szó, hogy föníciai, ismerősnek tűnik. hasonlít a fonetikusra, a fonetikus ABC-re Ez volt a föníciaiak másik jelentős találmánya. A mi ábécénk, az általunk használt betűk a föníciai betűsorból származnak, a föníciai ABC-ből. A föníciaiak nagyon sok dolgot csináltak. Sok települést hoztak létre, egy igazi tengeri hatalom voltak a Földközi-tenger vidékén, évezredekkel ezelőtt. A középső római köztársaság idejére, az i.e. 3. századra, az i.e. 200-as évekre Türosz és Szidón ősi városai már a Szeleukida Birodalom részét képezik – a Szeleukida Birodalom Nagy Sándor birodalmának egyik utódállama volt –, de az általuk alapított Karthágó akkorra már a mediterrán térség egyik jelentős hatalma lett. Ahogy Róma ereje kezdett megmutatkozni, noha igen jelentős katonai erővel bírt, ekkor még nem rendelkezett komoly tengeri potenciállal. De amint látni fogjuk, mire i.e. 264-hez érünk, ez a két nagyhatalom a mediterrán térségben kezdi magát konfliktus-helyzetbe sodorni.