Fő tartalom
Világtörténelem
Tantárgy/kurzus: Világtörténelem > 2. témakör
5. lecke: Róma felemelkedéseRóma, Karthágó és a föníciaiak
A karthágói történelem és annak föníciai (pun) gyökereinek áttekintése.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
A korábbi videókban
arról beszéltünk, hogy Róma i.e. 509-ben hogyan lett köztársaság. De megjegyzendő – és erről
más videókban már beszéltem –, hogy abban az időben Róma
még nem volt nagy birodalom. Valójában csak magát
Róma városát uralta. De aztán a következő néhány
száz évben elkezd növekedni. Róma katonai társadalom. A római légiók kezdik
kiterjeszteni befolyásukat az Appennini-félsziget népeinek
egyre nagyobb részére. Több száz évet haladunk
előre az időben, míg belépünk az i.e. 3. századba. Ez a térkép mutatja, hogy nagyjából hogy nézett ki
a Földközi-tenger vidéke az i.e. 3. század elején. Láthatod, hogy noha Róma
már kiterjesztette hatalmát az Appennini-félsziget
jelentős részére, itt, még nem volt a Földközi-tenger
térségének meghatározó hatalma. Ez valójában a kezdete volt
egy új és növekvő birodalomnak. Vannak itt más jelentős birodalmak. Láthatod itt Nagy Sándor
birodalmának maradványait, utódai mindegyikének
saját birodalma van, ezek közül kiemelkedik a ptolemaioszi
Egyiptom és a szeleukida Perzsia, melyek a Közel-Kelet
jelentős részét uralják. Egy további birodalom, ami itt
kékkel van jelölve, a Karthágói Birodalom volt. Amint látni fogjuk,
az i.e. 3. és 2. századokban Róma és Karthágó
össze fog akaszkodni, és végül Róma
le fogja győzni Karthágót, és a Földközi-tenger vidékének
meghatározó hatalmává fog válni. De ezen a térképen,
itt, láthatod, hogy az i.e. 3. század elején Karthágó, ami itt kékkel van jelölve, jelentős hatalom volt. Így felmerül a kérdés,
kik voltak ezek a karthágóiak? A válasz az, hogy
föníciaiak voltak. A másik válasz pedig az, hogy éppen ők nem hívták
magukat föníciainak, s annak megértéséhez,
hogy ez az egész honnan ered, 5000 évvel ezelőttre vissza kell mennünk. 5000 évvel ezelőtt,
durván 5000 éve, kb. i.e. 3000 tájékán
itt volt két városállam, Türosz és Szidón. Nem tudom, jól lehet-e látni; Hadd írjam ide: Ez Türosz és ez Szidón. Nos, ez a térkép természetesen
az i.e. 3 századi helyzetet mutatja, de ha visszamegyünk
e két város alapításának idejére, vagyis oda, mielőtt ezek
– talán mondhatom úgy – Nebukadneccár (Nabú-kudurri-uszur)
befolyása alá kerültek, aztán Perzsia részévé váltak, független városállamok voltak. Ezek ma is létező városok
a modern Libanonban. Akkor ebben a régióban Türosz és Szidón voltak
a vezető városok. És volt egy népcsoport, amely később föníciaiként
vált ismertté. A föníciaiak több
dologról voltak híresek. Híres kereskedők voltak, továbbá jó hajóépítők. És kolóniákat hoztak létre a Földközi-tenger partvidékének
nagy részén. Ez több ezer évre megy vissza. Karthágó egyike volt ezen kolóniáknak. Az i.e. 9. században jött létre. A mai történészek így gondolják, valamikor i.e. 846 és 813 között. Egy föníciai kolónia volt,
a türosziak egyik kereskedelmi állomása itt, ezen a helyen. Azért hívták őket föníciaiaknak, – ők maguk nem föníciaiknak
hívták magukat, a görögök és később a rómaiak
hívták őket ezen a néven –, mivel híresek voltak
bíbor festékük árusításáról. A bíbor festéket pedig puhatestűek nyálkájából
tudták kinyerni, amiket a tengerből fogtak ki, mint jelentős tengeri
kereskedők és hajóépítők. Tehát volt nekik ez a bíbor festékük,
és ennek a festéknek a görög neve a phoinikes, azaz fö-ní-ciai
szóval áll kapcsolatban. Tudom, nem jó a kiejtésem. A korabeli görögök és rómaiak
föníciainak hívták őket az általuk árusított
bíbor festék miatt. Nos, amint azt a következő
videóban valószínűleg látni fogjuk, Karthágó egy sor háborút vívott Rómával, s ezeket pun háborúknak nevezzük. Mindig is érdekelt, honnan származik
a pun szó, s ezeket a háborúkat miért nem karthágóinak nevezzük, vagy esetleg római-karthágói háborúknak. Hát azért, mert a karthágóiakra származásuk alapján hivatkoztak,
mint akik Föníciából jöttek. A latin szó pedig erre
poenicus [ejtsd: pönikusz] volt. Tehát a bíbor festék görög
nevéből kiindulva a poenicus átalakult punicus formára, így az, hogy föníciai, s a többi felsorolt szó
mind egymás rokonai. Amikor a pun háborúkról beszélünk, ezt a rómaiak szemszögéből értjük, vagyis ez a modern angol
(és magyar) megnevezés. A rómaiak poenicus-t mondtak volna. Ezek a háborúk a karthágóiakkal
folytatott háborúkat jelentik. A karthágóiakkal, akik
föníciai származásúak voltak. Nos, csak széljegyzetként, van egy másik dolog,
ami talán érdekelhet, nos, ez a szó, hogy föníciai,
ismerősnek tűnik. hasonlít a fonetikusra,
a fonetikus ABC-re Ez volt a föníciaiak másik
jelentős találmánya. A mi ábécénk,
az általunk használt betűk a föníciai betűsorból származnak,
a föníciai ABC-ből. A föníciaiak nagyon
sok dolgot csináltak. Sok települést hoztak létre,
egy igazi tengeri hatalom voltak a Földközi-tenger vidékén, évezredekkel ezelőtt. A középső római köztársaság idejére, az i.e. 3. századra,
az i.e. 200-as évekre Türosz és Szidón ősi városai már a Szeleukida Birodalom részét képezik – a Szeleukida Birodalom Nagy Sándor birodalmának
egyik utódállama volt –, de az általuk alapított Karthágó akkorra már a mediterrán térség
egyik jelentős hatalma lett. Ahogy Róma ereje kezdett megmutatkozni, noha igen jelentős
katonai erővel bírt, ekkor még nem rendelkezett
komoly tengeri potenciállal. De amint látni fogjuk,
mire i.e. 264-hez érünk, ez a két nagyhatalom
a mediterrán térségben kezdi magát konfliktus-helyzetbe sodorni.