Kulturális szinkretizmus Közép-Ázsiában

Szervusztok, történészek, üdvözöllek Közép-Ázsia déli részén úgy i. e. 280-ban. Most két birodalmat látunk a térképen, melyek ebben a régióban uralkodtak. Az egyik a Maurja Birodalom. Láthatod, hogy így lett egyre nagyobb Asóka uralma alatt i. e. 250 körül. A Maurja Birodalom az Indus folyó völgyében volt, a mai Pakisztán területén. Itt van a Gandhara néven ismert régió, és feltételezéseink szerint az afgán Kandahár neve innen ered. [Korrekció: pontosabban az Alexander vagy Iskandar névből.] Itt ér össze a két birodalom. Itt van a narancssárgával jelölt Szeleukida Birodalom. Emlékezz csak, ez a három terület egyike, ami Nagy Sándor birodalmából maradt meg. Tábornoka, Szeleukosz, elfoglalta Kis-Ázsiának ezt a részét, amely átnyúlik Közép-Ázsiába. A birodalom ekkora lehetett i. e. 280 körül. I. e. 250-ben a Szeleukida Birodalom egyik tartománya (szatrapiája), Baktria, elszakad. Függetlenségi háborút vív, hogy önálló királyság lehessen. Ezt hívjuk a Görög-Baktriai Királyságnak. Mindez i. e. 250 körül volt. Baktra város után a Baktria nevet veszi fel, innen ered az afgán Balh tartomány neve is, és itt fent északkeleten láthatod Fergana városát, amely ma Üzbegisztánban van. A Selyemútról szóló anyagból emlékezhetsz rá, hogy ez ugyanaz a Fergana, ahol a han kínaiak először találkoztak a vért izzadó mennyei lovakkal. Most ennek a lila színnel jelölt régiónak, Görög-Baktriának a kultúrájáról szeretnék beszélni, mert ez a régió évszázadokon át felváltva volt indiai és makedón uralom alatt. Hellén és indiai behatások egyaránt érték. Itt most valami olyasmit vizsgálunk, aminek neve kulturális szinkretizmus. Ezt be is írom ide, Kína közepébe. Kulturális szinkretizmus. A szinkretizmus kultúrák elemeinek a keveredését jelenti. Valóban erről van szó. Kultúrák, eszmék és vallások keveredéséről. Tarts velem, mert most arról beszélek, hogy a görög kultúrának milyen hatása volt a buddhizmusra, és viszont. Ez itt Buddha két megjelenítése nagyjából ugyanabból a korból és ugyanabból a régióból, a mai Kandahár közelében lévő Gandharából, a Baktriai Királyság területéről. Hellén és indiai befolyás egyaránt érte. Mindkét munka az i. sz. első századból van. De most erről a lábnyomról beszéljünk, mivel gyakran ábrázolták így Buddhát az i. sz. 1. század előtt. Ezt hívják anikonikus ábrázolásnak. Buddha lábnyomát jeleníti meg. Egyaránt láthatsz rajta Hindu és buddhista elemeket. Itt van például ez a dharmacsakra kerék a talp közepében. Itt van párTriratna a sarok mellett. Halványan láthatod, hogy kis horogkeresztek is vannak a lábközépcsontoknál. Ezek mind buddhista vagy hindu szimbólumok Buddha ábrázolására, de Buddhát semmiképpen sem jelenítik meg emberi formában. Fontosabb, amit Buddha hátrahagyott, hogy az emberek követhessék. De ebből a korszakból ugyanebből a régióból származik ez is: egy szobor. Ez az álló gandhárai Buddha. Ez is az i. sz. első századból való, Baktriának ugyanabból a régiójából. Itt viszont láthatod, hogy Buddha görög öltözetet visel. Ez egy görög khitón, az pedig egy hümation. Ezek görög ruhák, és Buddhát ezekben ábrázolják. Ez nagyon hasonlít a másik szoborra, amely ugyanabban az időben jelenik meg a hellén kultúrákban. A gandhárai Buddhát, az álló Buddhát látva érzékelhetjük, hogy a buddhista vallásba vagy filozófiába görög művészeti elemek vegyülnek. Ebben a régióban tényleg évszázadokon át gyakorolták a buddhista vallást. Emlékezz csak – nézzük meg újra a térképet –, hogy Fergana és Baktra, és ezek a városok Közép-Ázsiában, Kandahár itt van, azon a Selyemúton találhatók, amely a nyugati világot összeköti Kínával. Ferganán és Baktrán át el lehetett jutni India nagy központjaiba. El lehet jutni Pátaliputrába és Kanakagiribe, és el lehetett érni a tengeri kereskedelmi útvonalakat. Sok történész véli úgy, hogy a Görög-Baktriai Királyság városain át a Selyemúton jutott el a buddhizmus Közép-Ázsia oázisvárosaiba, onnan pedig Kínába. Akkor beszélünk szinkretizmusról, amikor kultúrák keverednek. Azt mondják, hogy amikor Nagy Sándor eljutott az Indus forrásvidékére – ez Pakisztán északi része –, sok filozófust is magával vitt, hogy találkozhassanak a hindu aszketikus hagyomány nagy gondolkodóival. A görögök őket hívták gimnoszofistáknak, meztelen bölcseknek, mivel ezek az emberek annyira átadták magukat a filozófia gyakorlásának, hogy alig ettek, és ruhát sem vettek magukra, vagy csak keveset, mert zavarta volna őket a bölcsesség és tudás megszerzésében. És ha tanulmányozod a görög filozófiát, akkor látni fogod, hogy az indiai gondolkodók ez alatt az idő alatt is mekkora hatást tettek rá. Beszéljünk most a szinkretizmus néhány más példájáról! Ez itt a Nesztoriánus Sztélé, vagy inkább annak egy satírozott másolata. Ez egy hatalmas mészkőtömb, amelyet 781-ben állítottak fel Csanganban, a Tang-kori császári Kína fővárosában, a nesztoriánus kereszténység 150 évét ünnepelve. Alaposan megnézve láthatod ezt a kis keresztet. Itt van. Ez itt egy nesztoriánus kereszt. Láthatod ezt a kínai szöveget, amely a keleti egyház és a Tang-kori Kína közti fontos kapcsolatot szimbolizálja. Ez a kő emlékmű amiatt érdekes, hogy miképp írják le benne a kereszténységet. A kínai lakosság megtérítése érdekében a nesztoriánus kereszténységet úgy alakították számukra, hogy az megfeleljen az ott élő emberek erkölcseinek. Ebben a szövegben Krisztust taoista és buddhista kifejezésekkel jellemzik. Felolvasok egy keveset a fordításból. „Egy szűz Szíriában világra hozta a szent lényt. Az örömteli eseményt egy fényes csillag adta hírül, és a pompás eseményt figyelő perzsák hódolatukat fejezték ki. A 24 szent ember ősi kívánsága teljesült. Nagyszerű elveket fektetett le a kormány, a családok és a királyságok számára." Itt a messiásról beszélnek. „Megteremtette az új vallást a Szent Háromság tiszta lelkének csendes érvényesülését. Az erényt az igazi hit alá rendelte. Rögzítette a nyolc határ kiterjedését," Ezzel a mahájána buddhizmus néhány elvére utalnak. „így teljessé tette az igazságot, és megszabadította a salaktól; megnyitotta a három alapelv kapuját." Ezek megint buddhista elvek. A mulandóság, a szenvedés, a nem-én állapota. „utat nyitva az életnek és elpusztítva a halált. Megállította a Napot, hogy fényt vigyen a sötétség kamráiba, amivel legyőzte az ördög hazugságait. Mozgásba hozta az irgalom hajóját hogy elérje vele a fényes kastélyokat. A gondolkodás felszabadult, tehát megmutatta erejét azon a napon, amikor elfoglalta helyét." Láthatod, hogy használnak buddhista gondolatokat a kereszténység leírására, és igazából ez a szinkretizmus. Veszünk egy új eszmét, például ezt, és egy másik mellé tesszük, a nyolc határ, az állandó elvek, megszabadítjuk az igazságot a salaktól. A nesztoriánus térítők ezeket a keresztény elveket akarták buddhista vagy taoista megvilágításba helyezni. Fogtak valamit, hogy azt új környezetbe ültessék át. Bármit meg tudsz tanulni.