Fő tartalom
Tantárgy/kurzus: 4. évfolyam > 6. témakör
2. lecke: Próbáljunk meg rájönni a téglalap területképletére!Egységnégyzetek megszámlálásától a terület képletéig
Egységnégyzetek segítségével megmutatjuk, hogy miért lehet kiszámolni egy téglalap területét a két oldal hosszának szorzataként. Készítette: Sal Khan.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
Itt van három téglalap, és adottak az oldalaik is. Megvan a magasságuk
és a szélességük. Ennek itt ugyanakkora a magassága,
mint a szélessége, úgyhogy ez tulajdonképpen négyzet. Gondoljuk végig, mekkora helyet foglalnak el
a képernyőmön. Mivel méterrel dolgozunk – hiszen minden méret
méterben van megadva –, a területüket négyzetméterben
fogom mérni. Vizsgáljuk meg, hány
négyzetmétert tudok ráilleszteni erre a
sárga téglalapra anélkül, hogy túlmennék
a határvonalon, vagy átfednék egymást
az egységnégyzetek. Idefér 1 négyzetméter – tudod, egy négyzetméter
nem más, mint egy 1 méter magas
és 1 méter széles négyzet –, tehát ez 1 négyzetméter,
2, 3, 4, 5 és 6 négyzetméter. Látjuk, hogy ez a terület
6 négyzetméter. A terület egyenlő
6 négyzetméterrel. De észrevehettél itt valamit. Tényleg meg kell ezeket
egyenként számolni? Lehet, hogy feltűnt, hogy ezt itt tekintheted
két hármas csoportnak. Tisztázzuk csak ezt! Vehetjük ezt egy 3-as csoportnak, ezt pedig egy másik 3-as csoportnak. Miből adódnak a 3-as csoportok? Abból, hogy a szélesség
3 méter. Azaz három 1 négyzetméteres
négyzetet tudok lertenni ide egymás mellé. És miből adódik a két csoport? Abból, hogy ez a hossz itt 2 méter. Tehát ahelyett, hogy ezt a 6 dolgot
megszámoltam volna, mondhattam volna azt is, hogy ez itt 2 méter hosszú, így két, 3 méter hosszú csoportom van. Megszorozhatom a 2-t 3-mal
– 2 hármas csoport –, és így is megkapom a 6-ot. Lehet, hogy azt gondolod, csak véletlen egybeesésről van szó, hogy amikor megszorozom
a szélességet a magassággal, éppen megkaptam a területet. De nem, ez nem véletlen.
mert amikor vettük a magasságot, akkor azt néztük meg,
hogy hány sorunk is van, és amikor ezt megszorozzuk
a szélességgel, akkor ezzel megmondjuk, hány négyzetmétert tudunk
beilleszteni egy sorba. Ez tehát a gyors módszer arra, hogy kiszámítsuk,
hány négyzetméter a terület. Tehát azt mondhatjuk,
hogy 2 méterszer 3 méter egyenlő 6 négyzetméterrel. De ezt tényleg lehet mindig használni? Nézzük meg, hogy alkalmazhatjuk-e a többi téglalapra is! A fentiek alapján vegyük a magasságot, a 4 métert, és szorozzuk meg a szélességgel,
a 2 méterrel. 4 · 2 = 8. Ez 8 négyzetmétert jelent. Nézzük meg, hogy tényleg annyi-e? 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8. Ennek a téglalapnak a területe
8 négyzetméter. Veheted úgy is,
hogy ez négy 2-es csoport, tekintheted
négy 2-es csoportnak, innen jön a 4 · 2. de lehet ez
két 4-es csoport is – itt az egyik 4-es csoport –, veheted 2 · 4-nek,
és itt a másik 4-es csoport. Szóval veheted két 4-es csoportnak. Mostanra már
valószínűleg rájöttél, hogy kell kiszámolni
ennek a négyzetnek a területét. Ez igazából egy négyzet, mert minden oldala egyforma. Összeszorozzuk a szélességet
a magassággal, 3 méterszer 3 méter
az 9 négyzetméter. Igazoljuk ezt is,
hogy biztosak legyünk benne, hogy összeszorozhatjuk
a négyzet oldalait. Szóval 1, 2, 3,
4, 5, 6, 7, 8 és 9, tehát ugyanazt kaptuk. Meghatároztuk, hogy
hány négyzetméterrel tudjuk lefedni ezt
anélkül, hogy átfednének, vagy hogy kilógnának a határvonalon. Pont ugyanazt kapjuk.
És pont ugyanazt kapjuk, ha megszorozzuk a 3-at 3-mal, vagyis összeszorozzuk
a hosszúságot és a szélességet.