A Függetlenségi Nyilatkozat

1776. július 4-én a Második Kontinentális Kongresszus küldöttei elfogadták a Függetlenségi Nyilatkozatot. Néhány részét nagyon jól ismerjük. Például: „Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett..." A Függetlenségi Nyilatkozat volt az a pont, ami után nem volt visszaút a fiatal Amerikai Egyesült Államok számára, és a világ többi része számára is egyértelművé tette, hogy az Egyesült Királyságnak nem gyarmata többé. A Függetlenségi Nyilatkozat legfőbb szerzője ez a férfi volt: Thomas Jefferson. Próbáltam fiatalkori képet találni róla. Valójában ebben az időben kb. 10 évvel még annál is fiatalabb volt, mint a képen: 33 éves volt. Vajon honnan származtak a fiatal Thomas Jefferson elképzelései, amelyeket a Függetlenségi Nyilatkozatban megfogalmazott? És mi történt ezekkel az elképzelésekkel, miután papírra vetette őket? Ebben a videóban szeretném áttekinteni a Függetlenségi Nyilatkozat előzményeit és hatásait. Gyakran gondoljuk, hogy a függetlenségi háború a Függetlenségi Nyilatkozattal kezdődött. 1776-ra úgy gondolunk, mint a felkelés nyitányára. Tiltakozó események azonban már zajlottak egy ideje. 1765-ben, több, mint egy évtizeddel korábban, az első megmozdulás egy adózási kérdés, nevezetesen a bélyegtörvény miatt tört ki. 1773-ban történt az úgynevezett „bostoni teadélután", amikor a telepesek egy csoportja 300 láda teát szórt a tengerbe Boston kikötőjében. 1775-ben pedig, egy évvel a Függetlenségi Nyilatkozat előtt, eldördültek a függetlenségi háború első lövései Bostontól nem messze, Lexington és Concord városánál. Amikor a küldöttek Philadelphiában találkoztak, a függetlenségi háború harcai már több mint egy éve folytak. Miért is történt, hogy 1776 júliusában a küldöttek végül elkészítették a Függetlenségi Nyilatkozatot? A legfőbb ok, amiért ekkor került rá sor, az volt, hogy segítséget akartak kérni. [segítség!] Különösen Franciaország támogatásában reménykedtek, amely az Egyesült Királyság régi ellensége volt. A küldöttek jól tudták, hogy a fiatal Amerikai Egyesült Államoknak nem lenne esélye háborút nyerni egy olyan erős birodalom ellen, mint Nagy-Britannia, egy másik világhatalom nélkül, mint amilyen Franciaország. Tulajdonképpen Jefferson a Függetlenségi Nyilatkozatban nem annyira nyilatkozatot tett, hanem inkább magyarázatot adott arra, [magyarázat] miért nyilvánítják magukat függetlennek az államok, és remélték, hogy szimpátiára és segítségre találnak a nemzetközi porondon. Olvassunk bele a Függetlenségi Nyilatkozatba. Tudom, hatalmas ez a szövegrészlet, de kis türelemmel elég gyorsan át tudjuk nézni. „Amerika tizenhárom egyesült államának egységes nyilatkozata" Láthatjuk, hogy pontosan rámutat arra, hogy 13 egyesült állam van. Ez azért fontos, mert azt érzékelteti, hogy nem úgy gondolnak a korábban különálló gyarmatokra – most államokra – mint egy nagyobb országra, hanem inkább államok gyűjteményére, szövetséges államok konföderációjára egy nemzet helyett. „Amidőn az emberi események sodrában szükségessé válik „egy nép számára, hogy feloldja azokat a kötelékeket, „amelyek egy másik néphez fűzték, „és elfoglalja a földkerekség Hatalmai között „a Természet Törvényei és a Természet Istene által részére kijelölt különálló és egyenrangú helyet, „akkor az emberiség ítélete iránt érzett illő tisztelet megkívánja, „hogy kinyilatkoztassa azokat az okokat, „amelyek a különválásra késztették." Ez egy magyarázó rész, ami elmondja, hogy szükségesnek érezzük kifejteni, hogy miért akarunk leválni Nagy-Britanniáról. „Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, „hogy minden ember egyenlőként teremtetett, „az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, „s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz," „valamint a jog a Boldogságra való törekvésre. „Ezeknek a jogoknak a biztosítására „az Emberek Kormányzatokat létesítenek, „amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. „Ha bármikor, bármely Kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, „a nép Joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa vagy eltörölje, „és új Kormányzatot létesítsen, „olyan elvekre alapítva és hatalmát olyan módon szervezve, „amely jobban védi Biztonságát, és jobban elősegíti Boldogulását." Szerintem ez a legfontosabb bekezdése a Függetlenségi Nyilatkozatnak, és meg is mondom, miért. Ebben a bekezdésben nagyon jól látszik a felvilágosodás befolyása Jefferson gondolkodására. A felvilágosodás kora az 1600-as és 1700-as évekre esik, amikor az emberek figyelme a tudományos megfigyelések és a racionalitás felé fordult. Egyre jobban érdekelte őket a világ megfigyelése, ami körülvette őket, és megpróbáltak észérveket találni a látottakra, ellentétben a világ működésére adott vallásos magyarázatok elfogadásával. A felvilágosodás alatt sok filozófus elkezdte a kormányzást is újragondolni, és megkérdőjelezni, hogy a kormányzati rendszer, Európában és máshol, megfelelő-e. Különösen egy filozófus ragadta meg Jefferson képzeletét: ő John Locke volt. John Locke angol filozófus volt, aki az 1600-as években élt, és egy olyan könyvet írt, ami igen nagy hatással volt Jeffersonra és a kor sok más gondolkodójára. A címe: Két értekezés a kormányzatról. Volt két igazán fontos gondolat Locke művében. Az egyik az emberek természetes jogairól szólt. Locke a természetes jogok alatt azokat a jogokat értette, amelyekkel a természet felruházza az embert, amikkel minden ember születik. Ha a korabeli Európára gondolsz, az emberek úgy hitték, hogy néhányaknak, születésüknél fogva, több jog jár, mint másoknak. Sőt, azt is hitték, hogy a királyoknak Isten által adott jogai vannak, és hogy a király, vagy bármilyen uralkodó, azért lett király, mert Isten akarta, hogy ő uralkodjon. Locke ezt visszautasította. Szerinte minden ember egyenlőnek születik, és mindenkinek vannak jogai, amiket nem vehetnek el tőle, amik elidegeníthetetlenek. Ezek: az élet, a szabadság és a tulajdon. Ismerősen hangzik, ugye? Locke másik fontos gondolata a társadalmi szerződés volt. A társadalmi szerződés fogalma azt fejezte ki, hogy a kormányzat az emberektől származik: a társadalom tagjai összefognak, és megegyeznek abban, hogy milyen formája is legyen a kormányzatnak. Tehát az egyetlen igazságos kormányzat az, ami figyelembe veszi azon emberek véleményét, akik az adott társadalomban élnek. Itt is ezt látjuk: „az Emberek Kormányzatokat létesítenek, „amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik." Locke-nak van egy harmadik javaslata, ami szintén hatott Jeffersonra. Ez pedig az, hogy ha a kormányzat zsarnokká válik, és nem teljesíti a társadalmi szerződést, az embereknek jogukban áll fellázadni. Nos, térjünk vissza a Nyilatkozathoz. A Függetlenségi Nyilatkozat legnagyobb része ezután csak egy lista arról, hogy a gyarmatok milyen sérelmeket szenvedtek el a királytól, ami felháborította a telepeseket. Ez egy nagyon lerövidített lista. Javaslom, hogy olvasd el az egész Függetlenségi Nyilatkozatot, mert szerintem nagyon jó képet ad arról, hogyan gondolkodtak a telepesek ebben az időben. Íme, néhány fontos kiemelés. Jefferson azt mondja: „A király béke idején Állandó Hadseregeket tartott közöttünk törvényhozásunk beleegyezése nélkül." Itt azokról a brit katonákról beszél, akiket régóta Észak-Amerikában állomásoztattak. „Hogy elzárhassa Kereskedelmünket a világ minden népétől;" A hajózási törvények azt mondták ki, hogy a gyarmatok csak Nagy-Britanniával kereskedhetnek. „Hogy Beleegyezésünk nélkül adókkal sújthasson minket;" Az adózás gyakorlata képviselet nélkül ösztönözte leginkább a telepeseket a lázadásra. [„adózás képviselet nélkül”] És így tovább. Érdemes megjegyeznünk, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat mint magyarázat annak reményében, hogy Franciországot maguk mellé állítsák, – az új Egyesül Államok mellé –, nagyon jól működött. Az Egyesült Államok szövetségre lépett Franciaországgal, ami a függetlenségi háború 1783-as megnyeréséhez vezetett. [Az Egyesült Államok szövetségre lép Franciaországgal] Zárásképp érdemes elgondolkodnunk, vajon mit értett Thomas Jefferson azon a mondáson: „minden ember egyenlőként teremtetett". A függetlenségi háború nem szüntette meg a rabszolgaságot az Egyesült Államokban. Valójában Jeffersonnak is több mint 100 afrikai származású rabszolgája volt. Amikor Jefferson azt mondta, hogy „minden ember egyenlőként teremtetett", vajon csak a fehér férfiakra gondolt? Vagy csak az előkelő fehér férfiakra? Mindenesetre a háború után csak maroknyi, birtokkal rendelkező előkelő férfi szavazhatott. De ha ezt nagyobb összefüggéseiben nézzük, azt mondja, hogy az átlagos ember nem különbözik azoktól, akik királynak születtek, tehát akkor a feketék sem különböznek azoktól, akik fehérnek születtek? Nehéz elképzelni, Jefferson hogyan tudta ezt elválasztani a fejében. Természetesen másoknak is feltűnt ebben az időben az ellentmondás a rabszolgaság, a nők jogai és a „minden ember egyenlő" elve között. Az azóta eltelt időben a Függetlenségi Nyilatkozat retorikája sok különböző mozgalomra hatott ösztönzőleg a függetlenség és a polgári jog területén. Ezek közül a legfigyelemreméltóbb a francia forradalom, ami a retorikájának legnagyobb részét az amerikai függetlenségi mozgalomból vette. Később, 1848-ban, amikor az első nőjogi mozgalom képviselői összegyűltek a New York állambeli Seneca Falls-ban, kiadtak egy nyilatkozatot, (angolul „Declaration of Sentiments") ami úgy kezdődött, hogy „Minden férfi és nő egyenlőként teremtetett". Tehát Jefferson nézetei egyrészt radikálisak abban, hogy a hétköznapi emberek is épp olyanok, mint a királyok, és ezen túl még ahhoz is joguk van, hogy meghatározzák a saját kormányzatuk formáját. De a mozgalom csak eddig jutott. Nem sok változást hozott az Egyesült Államok hétköznapi emberének helyzetében. Viszont előállt egy eszmével, amit azóta is próbálunk megvalósítani.