Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya

Az előző videóban beszéltünk az 1787. évi alkotmányozó gyűlés által meghozott nagy kompromisszumról, ahol a küldöttek, akik az Egyesült Államok új kormányzati rendszerét próbálták megalkotni, megegyeztek abban, hogyan áll majd fel a kormányzás törvényhozó hatalmi ága, és arra a megegyezésre jutottak, hogy két házzal működjön, azaz kétkamarás legyen a törvényhozás. Az egyik a képviselőház, ahol olyan arányban lesznek a képviselők, mint az általuk képviselt állam, a másik pedig a szenátus, ahol minden államnak két szenátora lesz, függetlenül a méretétől. Ez csak egy példa arra, hogyan próbáltak az alkotmány megalkotói egyensúlyt találni. Ebben a videóban szeretném kicsit átfogóbban az egész alkotmányt áttekinteni, mert a törvényhozó hatalmi ág csak egy részét képezte annak. Valójában hét másik cikkelye is van az alkotmánynak. Tehát szeretnék időt szentelni annak, hogy jobban megvizsgáljam a többi cikkelyt, különös tekintettel a végrehajtói és a bírói hatalomra. De mielőtt rátérünk erre, álljunk meg egy pillanatra és álmélkodjunk el az alkotmány méretén. Nem azért, mert olyan nagy, hanem mert olyan kicsi. Ez az alkotmány első oldala, a híres kezdőszavakkal: „Mi, az [Egyesült Államok] népe”, de az eredeti alkotmány egész szövege kifért négy oldalra. Hasonlítsuk ezt össze sok más nemzet alkotmányával, amelyek több száz oldal hosszúak. Azt hiszem, itt az az elképzelés érvényesült, hogy egy hét cikkelyből álló alkotmány, az alapelveket fogja lefektetni. Ez itt nem törvénygyűjteménynek készült, amely körvonalaz mindent, amit egy államnak tennie kell bizonyos helyzetekben, hanem inkább egy általános eszmerendszernek, amely szerint a törvényhozásnak történnie kellene. Bizonyos értelemben tekinthetsz úgy az alkotmányra, hogy elég általános ahhoz, hogy rugalmas lehessen. Nagyobb általánosságokban beszél, ami sok különböző szituációra alkalmazható. És azt hiszem, hogy az is bizonyítja, hogy ez volt a jó megoldás az alkotmány összeállítására, hogy a mai napig ez az Egyesült Államok érvényben lévő alkotmánya, több mint 200 évvel azután, hogy 1787-ben megírták. Az USA alkotmánya a legrégibb a világon, ami még mindig érvényben van nemzeti szinten. Szerintem ez elég nagy szó. Hogyan is működött ez az alkotmány? Nézzük meg kicsit közelebbről az első három cikkelyt, és az általuk létrehozott hatalmi ágakat. Az egyik módszer, amivel az alkotmány szerzői megpróbálták helyrehozni az egy hatalmi ágra korlátozódó kormányzás okozta problémákat, amelyet a Konföderációs Cikkelyek fogalmaztak meg, a három hatalmi ágú kormányzás megteremtése volt. Így az egyik hatalmi ág, amit az I. cikkely írt le, a kongresszus lett. – Ezen az épületen osztozik a képviselőház és a szenátus. – Az alkotók szemében ez volt a hatalmi ágak közül a legerősebb. A kongresszusnak felhatalmazást adtak a törvények megalkotására, az adóztatásra, hadsereg felállítására, pénzt verni. Úgy képzelték, hogy a kormányzás mindennapi működése és a kormány hatalmának legnagyobb része a kongresszus hatáskörébe kerül. De egy dolog nagyon hiányzott a Konföderációs Cikkelyekből: az erős végrehajtó hatalom. így a kormányzás második ága, amit a II. cikkely ír le, a végrehajtó hatalom, aminek az élén az elnök áll. A végrehajtás feladata az volt, hogy érvényesítse és végrehajtassa a kongresszus által létrehozott törvényeket, és ezek közé tartozott a hadviselés is. – Ne felejtsük el, hogy az első elnök George Washington, a felkelő csapatok tábornoka volt. – De az elnök közben valamelyest előtérbe kerülhet a külföldi kapcsolattartás terén, pl. nemzetközi szerződésekről tárgyalhat, és az ő feladata sok kormánytisztviselő kinevezése. Végezetül a harmadik hatalmi ág a bírói hatalom, amit a III. cikkelyben fogalmaztak meg. A bírói hatalom élén a Legfelsőbb Bíróság állt, az ország legmagasabb fokú bírói testülete. Természetesen sok kisebb bíróság is van állami és körzeti szinten. A Legfelsőbb Bíróság feladata a többi bírósággal együtt a törvény értelmezése. Azt vizsgálja, hogy vajon a kongresszus és az elnök az alkotmánynak megfelelően jár-e el. Az alkotmányozók azt gondolták, hogy a bírói hatalom lesz a leggyengébb a kormányzatban. Ehhez képest mind az elnökség, mind a Legfelsőbb Bíróság hatalma nőtt az évek során. Nos, ez a három hatalmi ág rendkívül rövid áttekintése. Ezek a cikkelyek sokkal többet foglalnak magukban az egyes hatalmi ágak jellegzetességeiről, és az elvárásokról, amik ahhoz kellenek, hogy valaki képviselő vagy elnök lehessen. Így javaslom, hogy olvass többet az alkotmányról, és nézd át a cikkelyeket. De szeretném, hogy észrevedd, az alkotók próbálták szétválasztani a hatalmi ágakat. Biztosítani akarták, hogy elkerüljék a kormány túlzott hatalmát – ne feledd, hogy szerettek volna minél távolabb kerülni a monarchiától. Biztosak akartak benne lenni, hogy a kormány hatalma valahogy megoszlik a három hatalmi ág között. Az volt az elképzelés, hogy vitázniuk kell majd egymással, hogy eredményesen működhessenek, és szükséges lesz együttműködniük, hogy elvégezzék, amit kell. Tehát a hatalmi ágak szétválasztása az alkotmány egyik legfőbb elve. A másik fontos elv a fékek és ellensúlyok rendszere. Mit értek fékek és ellensúlyok alatt? Nos, ez arról szól, hogy a kormányzás minden hatalmi ágának hatalmában áll felülvizsgálni, vagyis megálljt mondani – ahogy a sakkban sakkot adunk – a kormányzat többi ágának. Azt hiszem, ez olyasmi, mint egy óriási kormányzati játék, ahol kő, papír, ollót játszanak. Sokféle mód áll rendelkezésre, amivel az ágak ellenőrizhetik egymást. Íme néhány gyors példa, amelyek segítenek megérteni, mik is lehetnek azok. Tehát mondjuk, a kongresszus hoz egy törvényt, ami az elnöknek nem tetszik. Az elnöknek hatalmában áll megvétózni ezt a törvényt, hogy semmissé tegye. Ha pedig a kongresszus elégedetlen az elnökkel, hatalmában áll felelősségre vonni őt. Mi a helyzet a bírói hatalommal? A bírói hatalom fő ellenőrzési eszköze, hogy egy törvényt alkotmányellenesnek ítélhet. Az elnök vagy a kongresszus hozhat olyan törvényt, amire a Legfelsőbb Bíróság azt mondja, hogy ez összeegyeztethetetlen az alkotmánnyal. Ekkor a bírói hatalmi ág semmissé teheti a törvényt azáltal, hogy alkotmányellenesnek ítéli. Mi történik, ha a többi ág elégedetlen a bírói hatalommal? Egyrészt, az elnök azáltal ellenőrzi a bírói hatalmat, hogy bírókat nevez ki. Ez valamennyire megváltoztathatja a bíróság összetételét, a személyeket a bírói karban, és így idővel az elnökség befolyásolhatja, ki kerül a Legfelsőbb Bíróságba, és hogy ítélik meg a törvényeket. Végül pedig, ha a kongresszus nem elégedett a Legfelsőbb Bírósággal, visszahívhatja a bírókat, vagy megváltoztathatja az alsóbb szintű bíróságok hatáskörét. Ezzel, azaz a hatalmi ágak szétválasztásával, az alkotók megpróbálták bebiztosítani, hogy egyik hatalmi ág se legyen túl erős, mert akkor ellenőrzése alá tudná vonni a többi ágat. Láthatod, hogy ez milyen zseniális módszer az emberek azon természetes hajlamainak kihasználására, hogy saját érdekükben járjanak el. Ahogy megindult a rivalizálás, ahogy az emberek megpróbálták azt tenni, amit a legjobbnak gondoltak, segíteni tudtak abban, hogy a kormányzás becsületes maradjon, azzal, hogy megharcoltak egymással. Miközben versengtek és ellenőrizték egymást, megakadályozták, hogy a kormányzat egyes részei túl erőssé váljanak.