A varnák és a kasztrendszer

A hinduizmussal foglalkozó tankönyvekben hamar szóba kerül a kasztrendszer. A „kasztrendszer” lényege, hogy az emberek beleszületnek abba a szerepbe, amit a társadalomban be kell tölteniük. Azért tettem idézőjelbe, mert ez az elv a varnákról szóló hindu szent iratokból ered. A szanszkrit varnák szó legjobb fordítása az osztályok. Érdekes elgondolkozni azon, hogy ezek eredetileg egyszerűen csak társadalmi osztályok voltak-e, vagy örökletes osztályok is, ahogy arra a kasztrendszer utal. Azt tudjuk, hogy ahogy az elmúlt évszázadok során kialakult a mai hinduizmus, egyre inkább valami olyasmi lett, amibe az ember beleszületik. Kicsit beletekintünk az írásokba, és döntsd el te, hogy inkább társadalmi osztályról van-e szó, vagy olyan osztályról, amibe az ember beleszületik. A Védák és más hindu szent iratok ismertetik a négy varnát. A legmagasabb szinten vannak a brahminok, a papok és tanítók. Nem keverendők össze Brahma istennel vagy Brahmannal, a Végső Valósággal. Ezután következnek a ksatriják, a harcosok és uralkodók. Érdekes, hogy a hindu társadalomban a brahminokat magasabb rangúnak tartották, mint a harcosokat, az uralkodókat, a királyokat. Ezután következtek a vaisják, a földművesek és kereskedők. Majd a sudrák, a szolgák, akik a másik három osztály szolgálatában álltak. Voltak és ma is vannak olyanok, akik e négy osztály egyikébe sem tartoznak. Manapság dalitoknak nevezik magukat, ami elnyomottakat jelent. Néha azonban érintethetetlennek is nevezik őket, mert a hagyományos hindu társadalomban ezek az emberek a templomokba se léphettek be. Diszkriminálták őket, nem használhatták az erőforrásokat, még kezet sem foghattak a hindu társadalom más tagjaival, és nem is érinthették meg őket. Majd kicsit bővebben is beszélünk arról, hogyan is változik, vagy nem változik mindez. Hogy lássuk, hogyan alapozták meg a szent könyvek a varna-rendszert, kezdem egy idézettel a Rigvédából, a Purusa szúktából. A Védákban Purusa a kozmikus lény, akit antropomorfizálnak, azaz emberi alakkal ruházzák fel. „Amikor felosztották a Kozmikus Lényt, hány részre osztották?” „Minek nevezték száját, karját? „Minek nevezték combját és lábfejét?” „A brahmin volt a szája, két karjából lettek a rádzsanák.” A rádzsanák a ksatriják, a harcosok és királyok. „Combjából lettek a vaisják, lábfejéből a sudrák.” Vita tárgya, hogy ez eredetileg is szerepelt-e a Védákban, vagy későbbi kiegészítés annak érdekében, hogy legyen teremtéstörténet. Mindenesetre a Védák említik a négy varnát. De nem teljesen világos, hogy csupán a különféle társadalmi osztályokról van-e szó. Hogy nyilván vannak papok és tanítók, harcosok és uralkodók, földművesek, kereskedők és szolgák. Vagy valami lényegesebbről van itt szó? Lépjünk vissza a Mahábhárata idejébe, amikor a Mahábhárata íródott. A Mahábhárata egyik fejezete, a Bhagavad-gitá, szintén említi a varna-rendszert. A Bhagavad-gitá a Mahábhárata része, amelyben Krisna Ardzsunával beszél, és megnyugtatja az életben játszott szerepével kapcsolatban. Ezt mondja Krisna Ardzsunának: „Egy brahmin veleszületett erényei a higgadtság, az önuralom, a mértékletesség, a tisztaság, a türelem, a becsületesség, a tudás, és a dolgok igazságának ismerete. „Egy veleszületetten büszke ksatrija bátor, lelkes, határozott, találékony, csatában hősies, az emberek uraként pedig nagylelkű és nemes viselkedésű.” Egy vaisja veleszületett feladata, hogy megművelje a földet, ellássa az állatokat és kereskedjen.” „Egy sudra veleszületett állapota a szolgálat.” Nyilván a másik három osztály szolgálata. Ismétlem, nem jelenti ki határozottan, hogy brahminnak születni kell, ha apád brahmin volt, te is az leszel, vagy ha apád ksatrija volt, te is ksatrija leszel. Azt az elvet említi, hogy „vele születetten". Ezt érthetjük úgy, hogy vannak velünk született adottságaink, velünk született irányultságunk, és ezek a velünk született irányultságaink döntik el, hogy brahminok, ksatriják, vaisják vagy sudrák leszünk-e. Mint mindig, arra biztatlak, hogy keresd meg az eredeti dokumentumot, különösen akkor, ha fordítással találkozol. Ez a szanszkrit nyelvű szöveg fordítása, és nem mindegy, hogyan fordították. Keress többféle fordítást, és vond le a saját következtetéseidet! Függetlenül attól, hogy vajon az ősi hindu szent könyvekben (a Bhagavad-gitá több mint 2000 éves, a Védák és különösen, a Purusa-szúkta, ami az eredeti Védák része volt, több mint 3000 éves) mi volt a varna-rendszer eredeti célja, függetlenül attól, hogy egyszerűen osztályokról volt-e bennük szó vagy örökletes kasztokról, a valóságban az utóbbi néhány száz évben Indiában kasztok jöttek létre. Akinek a szülei brahminok voltak, brahmin lett. Akinek a szülei ksatriják voltak, ksatrija lett. Kaszton belül házasodtak, társadalmi helyzetük adott volt. Hogy megértsd ennek a jelentőségét, itt egy idézet India egyik alapító atyjától. Ezen a képen B. R. Ámbédkar látható, aki dalitnak (érinthetetlen) született, és ifjú korában jelentős diszkriminációt szenvedett el. Nem ülhetett diáktársai mellé vagy ehetett velük együtt. Gondolhatod, hogy családja messze nem vehette igénybe azokat az erőforrásokat, amiket mások a faluban vagy a városban. Aktív diszkriminációnak voltak kitéve, meg sem érinthették a hivatalos varna-rendszer tagjait. De a diszkrimináció ellenére komoly képzettséget szerzett, és végül India első igazságügyi minisztere lett, sőt, az indiai alkotmány legfőbb kidolgozója. Ezt írta a kasztrendszerről: „A kaszt nem fizikai tárgy, mint egy téglafal vagy egy szögesdrót, ami megakadályozza, hogy a hinduk elvegyüljenek egymással, s amit ezért le kell bontani. A kaszt egy elv, egy tudatállapot.” Ha megnézzük a mai Indiát, vagy ma élő hindukkal beszélünk, sokan állítják, hogy nem veszik komolyan a kasztokat. A múltjuk részének tekintik, olyan részének, amelyre nem feltétlenül büszkék. De ma is vannak olyan hinduk, akik komolyan veszik a kasztrendszert. Különösen vidéken, falvakban. Sok olyan dolog, amivel B. R. Ámbédkar szembesült, az erős diszkrimináció, hogy a dalitok nem léphetnek be a templomokba, nem férhetnek hozzá a vízhez, ma is előfordul Indiában. A kasztok közötti házasodást tekintve a hindu lakosság jelentős része ma is komolyan veszi a kasztrendszert. Itt van még egy idézet B. R. Ámbédkartól: „Egyesek azt mondják, hogy elegendő az érinthetetlenség eltörlése a kasztrendszer megtartása mellett. Egyedül az érinthetetlenség eltörlése anélkül, hogy megpróbálnánk felszámolni a kasztrendszerben rejlő egyenlőtlenséget, meglehetősen szerény célkitűzés.”