Az indiai birodalmak felemelkedése

Ma a Maurja Birodalomról lesz szó. Ez nem csak az indiai történelem egyik legjelentősebb birodalma volt, az első, valóban jelentős birodalom Indiában, hanem a világtörténelem egyik jelentős birodalma is. Hogy megértsd az összefüggéseket: itt látható, hogyan illeszkedik be az ókori India hosszú történelmébe. Itt látjuk Buddha életét, bár Buddha életének tényleges időpontjai vitatottak. De az látszik, hogy élete és tanításai nagyjából 150-200 évvel megelőzték a további körülbelül 150 évig fennálló Maurja Birodalom születését. Ezt fontos észben tartani, mert amint látni fogjuk, a buddhizmus erős hatást gyakorolt a Maurja Birodalomra. És talán ugyanilyen fontos, hogy a Maurja Birodalom nagy hatással volt a buddhizmus terjedésére. Nézzük meg közelebbről, milyen volt az indiai szubkontinens az i. e. 4. század vége felé. Észak-India nagy részét a Nanda Birodalom uralta. Ennek fővárosa Pátaliputra volt, ami a Magadha Királyságban feküdt, ebben az ősi régióban, amely már egy ideje Észak-India hatalmi központja volt. Voltak más királyságok is, például Kalinga. Dél-Indiában is számos királyság létezett. Vannak beszámolók a Gangaridai nevű befolyásos bengáli királyságról is. Talán emlékszel a Nagy Sándorról szóló videóinkból arra, hogy Nagy Sándor nagyjából ebben az időben, i. e. 326 körül hóditotta meg a mai Afganisztán és Pakisztán jó részét, és elérte az indiai Nanda Birodalom határait. Arra is emlékezhetsz, hogy nagyjából ekkor döntött úgy Nagy Sándor a katonáival, hogy nem mennek tovább. Elfáradtak, egyes beszámolók szerint tartottak egy újabb, különösen hazájuktól ennyire távoli birodalom meghódításától. Tehát Nagy Sándor nagyjából ekkor döntött úgy, hogy visszafordul, és a régiót néhány kormányzója és tábornoka uralma alatt hagyja. Ilyen körülmények között született meg a Maurja Birodalom. A születésével kapcsolatos tényleges eseményeket még mindig a történelem homálya fedi. Végül az történt, hogy a Csandragupta Maurja nevű hódító elfoglalta a Nanda Birodalmat, majd ahogy Nagy Sándor visszavonult, nem csak a Nanda Birodalmat, hanem a Nagy Sándor által korábban elfoglalt területek egy részét is. Ez a szobor azt mutatja, hogy milyen lehetett Csandragupta Maurja, aki a birodalom létrehozását követő egy évtizeden belül meghódította a Nanda Birodalom nagy részét, sőt a görögöktől is visszafoglalt jelentős területeket a Szeleukida Birodalomból. Szeleukosz Nagy Sándor egyik tábornoka volt, aki Perzsiában, a Közel-Keleten alapított dinasztiát, miután Nagy Sándor meghalt. Csandragupta Maurja több ütközetet is vívott Szeleukosszal, és győzött. Feleségül vette Szeleukosz egyik lányát. Így jött lényegében létre a Maurja – vagy másképp Maurjánus – Birodalom. 297-ben vagy 297 körül Csandragupta Maurja úgy döntött, hogy hitbuzgó dzsainista lesz. Későbbi videókban lesz szó Mahaviráról és a dzsainizmusról. A lényeg az, hogy aszkéta lett, és fiára, Binduszárára hagyta a királyságot vagy a birodalmat, Binduszára India további részeit hódította meg, elsősorban déli irányban terjeszkedett. De Binduszára nem tudta elfoglalni a Kalinga Királyságot. Binduszára i. e. 273-ban vagy 272-ben halt meg. Ezután kitört a trónutódlási harc. A háborút Binduszára fiai vívták. A fiak közül végül Asóka győzött. Asóka az egyik, ha nem a legjelentősebb történelmi személyiség India történetében. Asóka nagyjából i. e. 270-ben került hatalomra, a legenda szerint meglehetősen véres belháborút követően. Korai éveiben kegyetlen alaknak tartották, aki több testvérét is megölte, hogy hatalomra jusson. Asóka elhatározta, hogy meghódítja a Kalinga Királyságot. I. e. 262-ben vagy 261-ben jelentős háborút indított, és sikerült meghódítania a Kalinga Királyságot, amely ezen a területen feküdt. Ennek eredményeképpen – a történelmi feljegyzések és Asóka saját beszámolója szerint – jelentős fordulat következett Asóka és valószínűleg India és a világ életében. Itt van Asóka saját beszámolója arról, hogy milyen érzéseket váltott ki benne az, ami Kalingában történt. Ez a beszámoló az úgynevezett Asóka-rendeletekből származik. Ahogy a Maurja Birodalom Asóka idején terjeszkedett, béke és gazdagság uralkodott benne. Az uralkodó rendeleteit a birodalomszerte felállított ú.n. Asóka-oszlopokra vésték fel. Ezekben arról írt, hogy miben hisz és miket cselekedett. A rendeleteket sziklákra és kövekre is írták szerte a birodalomban. Ebben itt Kalinga meghódításáról van szó, és meglehetősen érdekes. „Piyadasi király, az istenek kedveltje,” (az istenek kedvelte Piyadasi királyként önmagára utal) „megkoronázása után nyolc évvel hódította meg a kalingákat.” Nagyjából i. e. 270-ben koronázták meg. A hódításra nagyjából i. e. 262-ben került sor. „150 ezer embert elhurcoltak, százezret megöltek, és még sokkal többen haltak meg egyéb okból.” „A kalingák legyőzése után az istenek kedveltje úgy érezte” (önmagáról beszél) „az istenek kedveltje úgy érezte, hogy erősen vágyik a dhammára.” A dhamma ugyanaz a szó, mint a dharma, amit manapság használunk. A dharma a dolgok kozmikus rendje. Egy buddhista számára emellett Buddha tanításait vagy a buddhista vallást is jelenti. Tehát: „az istenek kedveltje úgy érezte, hogy erősen vágyik a dhammára, szereti a dhammát, és vágyik a dhamma tanításait megismerni. „Az istenek kegyeltje most erős lelkifurdalást érez azért, mert meghódította a kalingákat.” Ez valóban érdekes. Nem sok olyan hódítót találunk, különösen az ókorban, aki több százezer ember legyilkolása után, vagy esetleg felelősként több százezer ember haláláért lelkiismertefurdalást érez és ezt meg is írja. Ez nem csupán azért mélyértelmű, mert egy hódítóról van szó, hanem azért is, mert arra emlékeztet, hogy milyen véres volt egyik-másik ókori háború. Asóka számára ez fordulópontot jelentett. Áttért a buddhizmusra, és ettől kezdve az erőszakmentességet vallotta nemcsak az emberekkel, hanem az állatokkal szemben is. Hívő buddhista lett, egész birodalmában támogatta a buddhista templomokat. Buddhista misszionáriusokat küldött külföldre, és őt tekintik az egyik legfontosabb szereplőnek a buddhizmus elterjesztésében Európától egészen a Távol-Keletig. Már említettem Asóka rendeleteit. Számos közcélú beruházást indított, kutakat ásatott, kórházakat és közparkokat létesített, oktatási programokat indított nők számára is. Uralkodása alatt jött létre a valaha volt legnagyobb kiterjedésű birodalom Indiában. 50 %-kal nagyobb volt, mint a mai India. Uralkodása alatt a Maurja Birodalomnak körülbelül 50 millió lakosa volt. Halála után egyre gyengébb kezű uralkodók kerültek hatalomra a birodalomban, majd i. e. 185-184-ben egy történelmileg kevésbé jelentős dinasztia kezére jutott. Asóka történelmi jelentőségének érzékeltetésére itt egy idézet H.G. Wells Világtörténetéből: „Asóka valóban az emberek érdekében munkálkodott. A történelem lapjait benépesítő sok tízezer uralkodó neve közül Asóka neve kiragyog, szinte egyedüliként, csillagként tündököl. Nevét ma is tisztelik a Volgától Japánig.” Nagyrészt a buddhizmus terjesztése miatt. „Több ma élő ember ápolja emlékét, mint ahány valaha hallotta Konstantin vagy Nagy Károly nevét.” Hogy megértsd Asóka hatását a mai Indiára, megmutatom Asóka csakráját. India zászlójának közepén Asóka csakrája látható, és így része az Indiai Köztársaság mai jelképének. Mivel Asóka kegyesebb uralkodóvá vált, őt tekintik a példaértékű, ideális uralkodónak az indiai történelemben, sőt sok történész szerint az egész történelemben.